Reichenhaller

Kálmán, kémikus, született Pesten 1852 március 16-án. Középiskoláit Vácon és Sopronban végezte. 1868-72-ben a keszthelyi és magyar-óvári gazdasági akadémián, majd a selmeci erdészakadémián tanult s mindkét gazdasági ismeretkörből diplomát szerzett. 1872g74. a selmeci bányász- és erdészakadémián mint kémiai asszisztens működött. 1874. akadémiai ösztöndíjjal három évre külföldre küldték. Heidelbergában 1875. Bunsen Róbert asszisztense volt, majd 1877. Hohenheimban és Münchenben tanult. 1877. visszatérve, Aradra nevezték ki az új állami főreáliskolához a kémia tanárává, ahol három évig működött és felállította az intézet kémiai laboratoriumát. 1880. a budapesti VI. kerületi (most V. kerületi) állami főreáliskolához helyezték át, melynek laboratoriumát szintén felszerelte. 1884. megbizatott az egész országra kiterjedő államrendőrségi kémiai vizsgálatok vezetésével, valamint a pénzügyi biztosok tanfolyamainak tanárságával. Megjelent önálló munkái: Műszaki vegytan, Szesz és szeszgyártás, Általános anorganikus és organikus kémia (I. és II. rész).

Reichensperger

Ágost, német centrumpárti képviselő, szül. Koblenzben 1808., megh. Kölnben 1895 jul. 16. Bonnban, Heidelbergában és Berlinben végzett jogi tanulmányai után államszolgálatba lépett s előbb Trierben, majd 1849 óta Kölnben mint törvényszéki biró és tanácsos szerepelt. 1879. kilépett az állami szolgálatból. Politikai pályáját 1848. kezdte, amidőn a frankfurti parlamentbe választották, ahol a jobb párthoz csatlakozott; 1850. az erfurti parlamentben az unió ellen szavazott, 1850-63. a porosz kamarának tagja volt, 1867-84. pedig az északi német, 1884 óta a német birodalmi gyülésnek és 1879 óta pedig ismét a képviselőháznak is volt tagja. 1852-ben megvetette alapját a katolikus pártnak, mely 1861. a centrum nevet vette fel. A művészet-történet körébe tartozó művei közül megemlítendők: Die christlich-germanische Baukunst (Trier 1852); Fingerzeige auf dem Gebiet der christlichen Kunst (Lipcse 1854); Vermischte Schriften über christliche Kunst (u. o. 1856); Georg Gottlob Ungewitter und sein Wirken als Baumeister (u. o. 1856); Augustus Pugin, der Neubegründer der christlichen Kunst in England (Freiburg 1877); továbbá: Zur neuern Geschichte des Dombaues in Köln (Köln 1880); Phrasen und Schlagwörter (4. kiad., Paderborn 1872); Erinnerung an E. von Steinle (Frankfurt 1887) stb.

Reicher

József, osztrák táborszernagy, szül. Semelkowitzban (Csehország) 1834. ápr. 10. A bécsújhelyi katonai akadémia elvégzése után 1853. mint hadnagy a hadseregbe lépett s fokozatosan emelkedve 1859. kapitányi rangban a táborkarba jutott s részt vett az olasz háboruban; 1865. a német szövetségi katonai bizottság levéltárosa lett majnai Frankfurtban; 1870. alezredes és a harcászat s a hadtörténet tanára lett a bécsi hadi iskolán, 1876. pedig ezredes és táborkari főnök a budapesti fő hadparancsnokságnál; 1885. a 33. gyaloghadosztály parancsnoka, 1886. altábornagyi rangot nyert; 1889. megbizták a 13. hadtest vezetésével, 1890. pedig a 13. hadtest parancsnoka lett Zágrábban s még ugyanez év dec. kinevezték a 68. gyalogezred tulajdonosává. 1892. mint a 14. hadtest parancsnokát Innsbruckba helyezték át s Tirol és Vorarlberg honvédelmi parancsnokává is megtették. 1894 máj. táborszernagyi rangra emelkedett.

Reicher-Kindermann

l. Kindermann.

Reichesdorffer

György, nagyszebeni szász, ki a XVI. sz.-ban élt és 1525. tanácsi irnok volt Nagyszebenben. II. Lajos halála után Ferdinánd szolgálatába lépett és ez küldötte őt követnek Erdélybe és Moldvába. Nevezetes része volt abban, hogy a szászok Ferdinánd részére léptek. Moldváról és Erdélyről való kronográfiája, valamint a követi előterjesztései még ma is becsesek.

Reichmann

Tivadar, német baritonénekes, szül. Rostockban 1849 márc. 18. Berlinben végezte a reáliskolát, majd a kereskedői pályára lépett. I. Vilmos király, akit R. szép hangjára figyelmeztettek, ösztöndíjat adományozott a fiatal R.-nak, aki azután Ress és Lamperti (Milanóban) alatt végezte tanulmányait. 1869. lépett fel először a szinpadon Magdeburgban. Majd Kölnben és Strassburgban működött, 1874. Münchenbe szerződött, 1882-88-ig pedig a bécsi operának volt tagja, ahonnan azonban diszciplináris úton elbocsátották. Most vándorlásra adta magát és többi között Amerikában is megfordult. 1893. visszaszerződött a bécsi operához, melynek jelenleg is egyik csillaga. Kiválóbb szerepei: Bolygó hollandi, Heiling, Säckingeni trombitás stb. Budapesten hangversenyen több ízben bemutatta szép hangját. 1892 óta a bayreuthi Wagner-ciklusban is rendszeresen közreműködik.

Reichsgericht

l. Birodalmi törvényszék.

Reichshofen

város Alsó-Elzászban, Hagenau járásban, (1890) 3046 lak. Van katolikus temploma, vára, reáliskolája; vaskohó, vasúti kocsi-, gép-, bőr- és papirosgyára, gőzfürészmalma. Mellette van Wolfershofen kápolna, melyhez zarándokok járnak. R. Után nevezik a franciák a Wörth melletti 1870 aug. 6-iki csatát.

Reichsrath

l. Osztrák császárság.

Reichsrecht

l. Landrecht.


Kezdőlap

˙