Rejtvenemzők

(növ.), l. Kriptogamák.

Rejtvény

(aenigma), inkább értelmi feladat, mely néha a költészet ruhájába burkolózik. A R. szelleme a hihetetlen ellentétek összekapcsolásában áll, ennélfogva az elmélet erősen foglalkoztatja és igy ősidőktől fogva a népnek kedvelt mulatsága volt. Lényegében a R. nem egyéb, mint egy definició, melynek az alanya kerestetik; aki tehát jól tud definiálni, könnyen fogja a R.-eket ugy megoldani, mint feladhatni. L. még Mese.

Réjülés

a regölés (l. o.) tájszolási változata ráolvasás (l. o.), igézés (l. o.) értelemmel.

Reka

folyó az osztrák tengerparton; a Karszton ered, St.-Kanziannál meredek falu hegyszoroson tör át, azután az u. n. Kis-Dolinán sziklák közt kanyarog; ismét áttör egy magas sziklafalon, amelyen alul szép vizesést alkot, átfolyik egy kis tavon és azután a szikla alatt eltünik, hogy mint Timavo 30 km.-nyi földalatti folyás után újra a felszinre kerüljön.

Réka

1. (vagy Zázrivai patak), az Arva jobboldali mellékvize, ered az árvai Magurában a Parács-hegy alatt, s Zázriva érintésével keskeny szép völgyben. D.-nek folyik; Párnicánál ömlik az Arvába. Hossza 20 km. - 2. R. kisközség Abauj-Torna vármegye csereháti j.-ban, (1891) 532 tót lakossal; van itt magyar kir. ezüstkohómű, mely évenként 2400 kg. nyers foncsorezüstöt termel 1646 kg. ezüsttartalommal, 150,000 frt értékben; a munkások száma 50. van itt továbbá magántulajdonában levő antimon- és ezüstércbánya.

Réka

Attila első nejének a közelebb mult korszak magyar történetirói által használt neve; a valódi névalak, ahogy Priskus Rhetor és Jordanes ránk hagyta, Kerka v. Kreka (azaz Kereka) volt, melynek a germán hunn-mondákból ismert Helche alak is megfelel. A nevet Vámbéry Á. (Magy. ered. 44.) a török-tatár kir-aka a.m. idösb asszony szóval magyarázza, s aligha igaza nincs neki, csakhogy ez esetben a Kerka nem személynév, hanem olyanforma megtisztelő cím, minő volt régebben nálunk a «nagyasszony».

Rékas

nagyközség Pesti-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kecskeméti j.-ban, (1891) 3901 magyar lakossal, van vasúti állomása, postahivatala és postatakarékpénztára.

Rékás

(Temes-R.), nagyközség Temes vmegye rékási j.-ban, a járási szolgabirói hivatal székhelye, (1891) 3637 német és szerb lakossal, járásbirósággal; van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.

Réka sírja

Igy neveznek a székelyföldi Bardócs szék nyugati határán, Udvarhely és Háromszék közt elterülő Rika erdőségben egy az u. n. hegyestetei v. Huszt, máskép Attila vára aljában magánosan álló sziklát, mely alá állítólag Attilának a hegyestetei várban elhalt nejét Rékát temették. Az erről szóló mondát legelőbb Kriza J. közölte az Új Magyar Muzeum 1853-iki évfolyamában (I. köt., 165-176. old) s említi Orbán B. is (A Székelyföld leirása, I. köt., 230. old, de nincs semmi népies alapja; a mult századbeli Benkő J., aki maga is erdővidéki volt s kereste a helynevekben a hunn emlékeket, még semmit sem tud róla; később keletkezett tehát s teljesen az u. n. könyvmondák közé tartozik, melynek eredete arra vezetendő vissza, hogy valami történetkedvelő székely a Rika erdőség nevét azonosította Attila feleségének nevével, ez utóbbitól származtatván amazt, holott az erdőséget átszelő Rika patak (a. m. szláv: rieka, réka a. m. patak, folyó) világosan mutatja, hogy hol keresendő a név eredete.

Rekawinkel

kisközség Alsó-Ausztriában, a st.-pölteni kerületi kapitányságban, a Bécsi-erdő közepette, sok nyaralóval; a bécsiek kedvelt kirándulási helye. A pályaház közelében 1896. az e helyen hirtelen elhalt bécsi polgármesternek, Prixnek emlékszobrát leplezték le.


Kezdőlap

˙