Rézszulfát

(kénsavas réz, rézgálic, kékgálic, kékkő), a réznek legfontosabb sója, kémiai képlete CuSO4+5H2O. Mesterségesen sokfélekép gyártják és sok esetben mint mellékterméket kapják. A rézkohók és rézmüvesműhelyek rézhulladékaiból ugy készítik, hogy azokat koncentrált kénsavban melegítés közben feloldják és az oldatból a R.-ot kikristályosítják. A természetes vagy a mesterséges rézszulfidból ugy készül, hogy azt pörkölés által R.-tá alakítjuk át, amely a tömegből vizzel kivonható. Melléktermékül kapják az arany és ezüst elválasztásakor. A szemcsézett aranytartalmu ezüstöt ugyanis kénsavval főzik, ilyenkor az arany oldatlanul visszamarad, mig az ezüst mint ezüstszulfát feloldódik. Ebbe az oldatba az ezüst leválasztása végett rézlemezeket állítanak, amikor a rézből R. lesz. A körmöcbányai pénzverő-intézetben is ezt az eljárást használják. A R. igen szép sötétkék szinü, háromhajlásu kristályokból álló test; borszeszben nem, de vizben könnyen oldódik. Oldata szép kék szinü és undorító fémes ízü. Rendkivül mérges. A kristályos R. 100°-ra hevítve, csak 4 molekula kristályvizet veszítel, 240°-on azonban teljesenvizmentessé lesz. A vizmentes R. fehér szinü por, mely a viztől ismét megkékül, ezért mint vizelvonó és a viz kimutatására (alkoholban, kloroformban, éterben stb.) szolgáló anyagot kémszerül használják.A R. az alkali fémek szulfátjaival kettős sókat képez, ilyenek p. a kálium-R. K2SO4.CuSO4+6H2O és ammonium-R. (H4N)2SO4.CuSO4+6H2O, amelyek ugy állíthatók elő, hogy R.-oldatot kálium-, illetve ammoniumszulfát-oldattal elegyatjük és kikristályosítjuk. Ha R.-oldathoz annyiammoniát öntünk, hogy a kezdetben keletkező kékes-zöld csapadék ismét feloldódjék, igen szép lazurkék szinü oldatot kapunk, amelyből hosszabb idő mulva R.-ammoniak CuSO4.4H3N+H2O válik ki sötétkék szinü kristályokban. E vegyületet régebben cuprum sulfuricum ammoniatum néven gyógyszerül használták. A R.-ot gyógyszerül, dezinficiálásra, hánytatónak (hivatalos szer), az iparban pedig festékek, galvanoplasztikai másolatokés galvános elemek (Danielk-féle) előállítására használják. L. Rézkészítmények.

Réz szulfidjai

A réznek két szulfidja ismeretes, amelyek a természtben is előfordulnak: 1. Kuproszulfid vagy rézszulfür Cu2S, képződik akkor, ha finom rézreszeléket megfelelő mennyiségü kénvirággal összeolvasztunk. Fekete szinü, vizben oldhatatlan test; salétromsavban melegítéskor kénkiválás közben feloldódik. - 2. Kupriszulfid vagy rézszulfid CuS. Fekete csapadék alakjában válik le, ha rézsók oldatába kénhidrogéngázt vezetünk. Higított salétromsavban feloldódik; a levegőn lassanként oxidálódik és ekkor rézszulfáttá lesz. Mind a kettő a természetben is előfordul, az elsőnek kalkocit, utóbbinak covellin és cantonit a neve. L. Rézindigó.

Rézszurokérc

(ásv.), l. Krizokolla és Kuprit.

Réztányér

a katonai s általában a teljes zenekaroknál használni szokott ama csengő-bongó, lapos tányérokhoz hasonló s réz- és cinkvegyülékből készült kerek alaku lemezek, melyek hol magukban, hol a nagy és kis dobokkal együttesen arra szolgálnak, hogy minél élesebb zajt csináljanak. L. Janicsár zene.

Réztimsó

l. Rézkészítmények.

Réztoll

l. Toll.

Rézuranit

(ásv.), l. Torbernit.

Rézüveg

l. Rubinüveg.

Rézvirág

(növ., havanna a Balaton mellékén, katonarózsa Békés vmegyében, Zinnia L.), egynyáréltü, mexikói csinos fészkes virág, több faját kertben ápolják. Ilyen a Z. elegans Jacq., 60-80 cm. magas. Szép a Z. Haageanna Rgl. is s e kettő fajvegyüléke a Z. Darwini, melynek szintén sok fajtáját ültetik.

Rézvirág

(ásv.), l. Kuprit.


Kezdőlap

˙