Rokitno-mocsarak

a Poljesszje (l. o.) nevü mocsaras vidék egy része a Gorin és Ubort folyók közt.

Rokitzan

(Rokycany), város Pilsen cseh kerületi kapitányságban, a Schwarzbach és vasút mellett, (1890) 5010 lak., edénykészítéssel, bőcserzéssel, sörgyártással és malmokkal; környékén vasérc- és szénbányával.

Rokka

a kézi fonás eszköze, l. Fonás.

Rokkant

(invalidus), különösen a hadi szolgálatra testileg már nem alkalmas katona (aggharcos). Az állandó hadseregek behozatala óta a R.-ak nyugdíjat húznak vagy fölvétetnek a R.-ak házába.

Ausztria-Magyarországban a közös hadsereg, hadi tengerészet és a honvédség havidíjas egyéneinek ellátása következő módon történik: a) állandó vagy időleges nyugdíj; b) sebesülési pótdíj engedélyezése; c) valamely R.-ak háza helyi állományába való feltétel, v. valamely R.-ak házához tartozó javadalomnak a tartózkodási hely szabad választása melletti adományozása által. Tisztek, katonai lelkészek a katonai hivatalnokok, kik ellenséges fegyver által vagy béke idején is szolgálatuk teljesítésében saját hibájuk nélkül megsebesültek és harcképtelenekké válnak, szabályszerü nyugdíjon kivül évi 200 frt sebesülési pótdíjat kapnak. Ha ezen egyének jelzett módon egyik kezüket v. lábukat vesztik el, 400 frt. sebesülési pótdíjat kapnak, és 900 frtot, ha testüknek két tagját vesztették el v. mindkét szemük világától megfosztattak (illetőleg csak a világosságot a sötétségtől megkülönböztetni tudják). A c) alatt említett R. tisztek (századostól lefelé) nyugdíj helyett legutóbb élvezett havidíjuknak 90 százalékát kapják. R. altisztek, közkatonák és matrózok a következő katonai ellátásban részesülnek: a) állandó v. időleges rokkantsági nyugdíj; b) esetleg sebesülési pótdíj engedményezése; c) a R.-ak valamely házának ellátási állományába való felvétel által. Az ellátásra való igény a felülvizsgáló bizottságok lelete és javaslata alapján történik. Altisztek és közkatonák a már fentebb a tiszteknél jelzett esetekben évi 48, 96, illetve 144 frt sebesülési pótdíjban részesülnek. A R.-ak házába való ellátásra igényt tarthatnak azok a R. altisztek és közkatonák, akik: a) legalább 30 évig megszakítás nélkül tényleg szolgáltak, vagy b) az ellenség előtt történt megsebesülés folytán vagy általában a katonai szolgálatban szemük világát elvesztették vagy oly súlyosan sebesültek meg, hogy különös ápolásra van szükségük, végre azoknak, kik c) tényleg szolgálat közben elmetompultságba v. nehéz nyavalyába estek s rokonaiknál kellő ápolásban nem részesülhetnek. Ezen egyéneket megilleti a zsold, az étkezés, kenyér, a lakás, a ruházat és a mérsékelt áru dohány. R.-ak háza van: Bécsben, Pettauban, Prágában, Nagyszombatban s még több más helyen. - Az 1848-1849-iki szabadságharc honvéd R.-jainak ellátásáról az Országos központi honvédválasztmány (l. o.) gondoskodik.

Rokkantak házai

l. Rokkant.

Rokkantbiztosítás

rendesen az aggkor elleni biztosítással összekapcsolt ága a munkásbiztosításnak (l. o.), amelyet Németország az 1889. jun. 22-iki birodalmi törvénnyel szervezett. Az aggkor- és a R. terhét egyenlő arányban viseli a munkaadó és a munkás, ezenkivül azonban az állami minden járadékhoz 50 márkával járul hozzá. A biztosítási ügyletek a kerületi biztosító intézetek bonyolítják le. Alapelv az, hogy a 70-ik életévüket betöltött munkások, ha legalább 30 éven át teljesítették a heti befizetéseket, ezáltal olyan járadékra szereztek maguknak jogot, amelynek maximális összege 191 márka, minimális összege pedig 106,40 márka. A maximális aggkor-járadék tehát átlag 35%-át, a minimális pedig éppen csak 20%-át teszi a rendes munkabérnek. A R. pedig csak akkor részesíti a munkást rendes évi járadékban, ha munkaereje már arra sem elég, hogy rendes bérének egyharmadát megkereshesse. Miután azonban a munkásnak időközben - még mielőtt a harmadrész bérig gyöngülne - folyton fizetnie kell a heti biztosítási díjakat, az egész R. nagyon csekély járadékokat nyujt és nagy terheket ró a munkásokra. Politikai és pénzügyi tekintetben pedig nagy veszélyeket rejt magában a R. óriási terjedelme. Hozzávetőleges számítások szerint az állam által kezelendő tartalékok már 80 év mulva meg fogják haladni a 2000 millió márkát s évi járadékok fejében 11/4 millió embernek 200 millió márkánál nagyobb összeget kell majd kifizetni. Az évi díjak és díjtartalékok gyümölcsöztetésénél 31/2%-os kamatoztatásra számítanak, amely kamatlábat azonban ily óriási tőkénél nem lehet elérni. V. ö. Földes, Társadalmi gazdaságtan (II. köt.).

Rokokó

(franc. rococo, mely vagy roc szóból [szikla], vagy rocaille-ból [kagyló] ered), az a sajátos művészet, amely a XVIII. sz.-ban különösen Franciaországban XV. Lajos alatt és Németországban dívott. A R. a barok ízlést váltotta föl. A R. első sorban díszítő stilus és főképen épületek, belső terek, butorok stb. díszítésére volt alkalmas. Külön R. építészet nem létezik, ama kornak épületei külsőleg klasszikus szigoruságot és józanságot árulnak el. A lakóházak legtöbbnyire patkóalakban épülnek és különösen az épületek központi része emeltetik ki. A belső díszítésnek jellemző vonása, hogy minden szilárd, erélyes formát könnyed, cifrán és többszörösen hajlított görbe vonalakba old föl. Változatosan hajlított, hullámos, szeszélyesen cikornyás vonalak alkotják fő jellemét, amit minden országban egyaránt megtart. A legkiválóbb díszítőrajzolók: De Cotte Róbert, Meissonier Juste Aurél, Oppenort Gilles Marie, Babel, Leroux és Cuvilliés Ferenc. A butorkészítők közt Boulle, Caffiari, Riesener, Cressent. A leghiresebb ötvösök: Delaunay Miklós, ifj. Ballini Kolos, Germain Tamás és Roettiers Jakab. A kiválóbb festők: Watteau, Quentin de Latour, Liotard, Lancret, Pater és Boucher. A R. stil kifolyása a meisseni és sevresi porcellán. Napjainkban Franciaországban és Németországban (különösen II. Lajos bajor király révén Herrenchiemsee és Linderhoff váraiban) újból kezd terjedni és érvényesülni a R. Nálunk a vígszinház épült R. stilben. L. Építészet.

Rokolyaháló

azonos a vetőhálóval, azzal a különbséggel, hogy a szélén táskák vannak.

Rokon értelmű szók

(görög eredetü műszóval szinonimák), a nyelvtanban és stilisztikában oly szók, melyek jelentésükre nézve egymáshoz többé v. kevésbé hasonlók, ugy hogy néha fölcserélhetők egymással, de gyakran kétértelmüséget okoz a fölcserélésük. Helyes használatukkal foglalkozik a szinonimika. Számos szinonimikája van a latin, Francia, német nyelvnek; a magyar irodalom e tekintetben nagyon szegény, az első rendszeres kisérletet e téren legújabban Póra Ferenc tett akadémiai pályamunkájában. L. még Kombináló szóalkotás.

Rokon nyelvek

l. Nyelvrokonság.


Kezdőlap

˙