Rost

Sándor, német drámairó, szül. Weimarban 1816 márc. 22., megh. u. o. 1875 máj. 15-én. Jogász volt és weimari államszolgálatba állott, amelyből 1848. vált meg és csak az irodalomnak élt. Romantikus népszinművei Dramatische Dichtungen (Weimar 1867-68, 6 rész) c. alatt jelentek meg. Nevezetesebbek: Ludwig der Wiserne oder das Wundermädchen aus der Ruhl; Kaiser Rudolf in Worms; Landgraf Friedrich mit der gebissenen Wange; Das Regiment Madlo; Berthold Schwarz und kie deutschen Erfinder stb. Későbbi drámája: Der ungläubige Thomas (Lipcse 1875).

Rosta

szelelő R., gabonatisztító R., a gabonatisztító gépek egyike, mely arra szolgál, hogy a gabonát más idegen magvaktól, polyvától, portól s egyéb tisztátalanságoktól megszabadítsa. A R. a részek elkülönítését eszközli nagyság és fajsúly szerint. Szerkezetére néve általában ventilátorral összekapcsolt rázószitarendszerből áll, melyek szekrényszerü állványban vannak elhelyezve, a különböző gyártmányok lényegükben nem igen térnek el egymástól.

[ÁBRA] 1. ábra. Szelelő rosta hosszmetszete.

[ÁBRA] 2. ábra. Szelelő rosta oldalnézete.

Az 1. ábra metszetben, a 2. ábra nézetben mutat ily R.-t. A gabonál a-val jelzett garatba töltik; innen tolóajtóval szabályozható b nyiláson át hull a c felső szitaszekrénybe, melybe 2-3 kicserélhető szita van elhelyezve. Esés közben találkozik az e forgó lapátok által előidázett szélárammal, mely utóbbi a legkönnyebb részeket: port, polyvát, üres magvakat magával ragadja s a rostából kifújja, szóval a gabonát kiszeleli; a legnehezett magvak eredeti esési irányukból alit téríttetnek ki, a valamivel könnyebb magvak pedig kissé félre esnek s lehullva g válaszfalba ütköznek, melyen lecsúszva h csatornán át a R.-ból kivezettetnek. A nagy és nehezebb testek már most a szitákra jutnak s nagyság szerint különválnak. Áthullva a felső szitákon, a magvak d alsó finom szitára v. kevésbbé egyszerü szerkezeteknél alsó szitarendszerre hullanak, mely a kis, összeszorult gabonát, valamint a kis idegen testeket kiválasztja. Az ily R. többnyire kézi hajtásra van berendezve, az egyszerübbeket egy, a kevésbbé egyszerübbeket két ember elhajthatja. Óránkénti munkabirása 750-800 kg., súlya 120-180 kg., ára 50-100 forint. L. még Rázószita.

Rostacsont

1. Koponya (X. köt. 768. old.).

Rostaf.

latin növénynév után Rostafinski József Tamás nevének rövidítése, szül. Varsóban 1850-ben, 1882 óta krakói tanár.

Rostaházy

Kálmán, róm. kat. áldozó pap, szül. tatán 1836 ápr. 1. Tanulmányait Tatán és Nagyszombatban végezte, a teologiát a pesti központi szemináriumban. 10 éven át káplánkodott Szomoron és Budán a vizivárosban és a várban, hol a műegyetemnek hitszónoka volt. 1869. megválasztották krisztina városi plébánossá, hol jelenleg is működik. Két orzsággyülésen 1881-től 1886-ig a törvényhozó testületnek, 10 éven át az országos közoktatási tanácsnak és vek hosszu során át a székes főváros köztörvényhatósági bizottságának volt tagja, a közjótékonyság terén mint a Klotildszeretetház-egyesület alelnöke szerepelt. Irodalmilag folyóiratok és napilapokban működött.

Rostahenger

másként osztályozó henger v. hajaló henger, oly gép, mellyel a különféle gabonanemeket a szemek nagysága szerint lehet osztályozni; egyszersmind lehetővé teszi, hogy az első rendü gabonát tetszés szerinti minőségben állíthassuk elő. A legáltalánosabban szokásos gép fő alkatrésze egy henger, mely csigaalkulag csavart erős vasdrótból készült s egyes gyűrüti acéltekercsrugókhoz vannak erősítve, melyek egy csavarorsó segélyével tetszés szerint kiterjeszthetők vagy összehúzhatók, miáltal a henger drótgyűrüi egyenletes távolságban kibővülnek vagy összébb húzódnak. Hogy a gabona osztályozása tökéletes legyen, a henger belsejében pléhből készült csiga van alkalmazva, mely a gabonát egyenletesen vezeti és ezáltal a gyors átfutást megakadályozza. A gyűrük tisztán tartását forgó halcsontkefe eszközli; a garaton alkalmazott szelelő pedig portól, moszatoktól s egyéb könnyebb anyagoktól tisztítja meg a gabonát. Van ezekivül a gépen egy olyan szerkezet is alkalmazva, mely a nagyobb tárgyak, p. kődarabok, farészek stb. eltávolítására szolgál.

Rostanyag

(fibrina), fehérjenemü test, mely a megalvadó vérben képződik és ennek kocsonyaszerü összeállítását okozza. A vérerekből kibocsátott vér tudvalevőleg elveszti folyékony állapotát és lepényszerü alvadékot képez, melynek rendesen ugyanolyan az alakja, mint azé az edényé, melynben a vért felfogtuk. Ebből a R.-ot a vérlepény folytonos vizzel való mosása, vagy habverővel való verése által szép fehér rostok alakjában kapják. A R. vizben, glicerinben, éterben, alkozolban oldhatatlan. Hígsósavban acidalbumináttá lesz. Tömör savakban zsugorodik. Mint minden fehérje, könnyen rothad. L. még Megalvadás.

Rostás edény

(növ., tubus cribrosus v. vasa cribrosa), a hársréteg edénye, megnyult sejtjei hosszában sorakoznak, a keresztfala gödrösen vastagodott, azután a gyengébb helyei átlyukadnak. A virágzó növények, valamint a harasztok edénynyalábjának nevezetes része, fala puha, fásodatlan. Az átlyukgatott hely v. rostalap azon a helyen van, ahol az egymás fölött levő R.-ek rekeszfalakkal találkoznak. Azért a közlekedés köztük nyilt. Tartalma protoplaszmához hasonló nyálka; a rostalap nyilásain egyik sejtből a másikba közlekedik; ezenkivül van benne apró keményítő, mely kiváltképen a rostalapon szokott sűrüen összegyülemleni.

Rostdaganat

(fibroid, fibroma), rostos kötőszövetből álló különböző nagyságu és alaku, aránylag jóindulatu daganat, mely gyakran kocsánnyal függ őssze az alapszövettel. Állománya vagy kemény, kés alatt nyikorgó (kemény fibroma), vagy lágy s gazdagon edényzett (lágy fibroma). A központból kiindulólag, azaz a belsejében fekvő sejtek folytonos szaporodása által lassan, de folytonosan nő és az idegekre és vérerekre gyakorolt nyomás által válhat veszélyessé. Ugy fiataloknál, mint öregeknél, ugy magányosan, mint nagyobb számmal előfordulhat minden kötőszövetet tartalmazó szövet- és szervben. Képzésének oka ismeretlen; mint prediszponáló momentumot az ütést és nyomást emlegetik. Egyes alakjai örökölhetők. A R. vagy tisztán rostos kötőszövetből áll, vagy egyéb szövetfeléségekkel kombinálva fordul elő. Ha sima izomelemeket tartalmaz, akkor fibroma pomáról szólunk, mely leggyakoribb a méhben (l. o.); ha nyákos kötőszövettel kombinált, akkor fibromiomáról; ha pedig porcszövettel párosult, akkor fibrokondromáról beszélünk. Noha e daganatok általános megbetegedéshez nem vezetnek, mégis a szomszédos szervekbe gyakorolt nyomásból eredő esetleges veszélyek elkerülése céljából indikált az operativ eltávolítás.

Rostedényköteg

(növ.) a. m. edénynyaláb (l. o.)


Kezdőlap

˙