Rubincsillám

(ásv.) a. m. táblás, leveles götit (l. o.), mely nálunk nagyon szépen terem barnavasérccel együtt Gömör vármegyében Nadabulán. Némely ásványban, nevezetesen karnallitban mint zárvány is szerepel.

Rubini

Ker. János, olasz énekes, szül. Romanóban (Bergamo mellett) 1795 ápr. 7., megh. u. o. 1854 márc. 2-án. Mint énekes akkor tünt fel, mikor 1816. Velencében Barbajas társulatához csatlakozott, amelynél 1831-ig Nápolyban maradt. Majd a külföldön is ismertté vált és legtartósabb működését a párisi olasz operánál fejtette ki. 1844. visszavonult és Romano mellett levő kastélyában élt. R. egyike volt a legnagyobb zeneművészeknek, akit a hangnak hajlékonysága, lágysága és bája tekintetében alig mult felül valaki.

Rubin-spinell

(ásv.), l. Spinell.

Rubinstein

Antal Gergely, orosz zeneszerző s zongoraművész, szül. a besszarábiai Vehvotinec faluban (Jessy mellett) 1829 nov. 30., megh. Peterhofban 1894 nov. 20. Csecsemő korában szülői Moszkvába költöztek s iróngyárat állítottak; anyja tanította először zongorázni, két év mulva Villoing vette át s vezette a legfelső fokig zenei nevelését. Már 1838. nyilvánosan játszott; 1839-ben Villoingt Párisba kisérte és itt Liszt s mások jelenlétében már hangversenyezve, Bach, Beethoven, Hummel, Chopin, Liszt szerzeményeit játszotta s roppant feltünést keltve mindenütt, Németalföldön, Angol-, Német-, Dánországon át tett hangversenykörút végével tért egy évre hazájába. Majd Meyerbeer tanácsára Dehn Szigfridtől Berlinben a zeneszerzést tanulta. 1846. tette meg R. (Heindl fuvolavirtuózzal) első magyarországi körútját (utoljára 1885 dec. játszott Budapesten). Amerikába tervezett utazásáról lemondva, állandó berlini tartózkodását főleg a zeneköltésre szentelte s 1848. a forradalom kitörésekor Szt.-Pétervárra költözött. Itt oktatásból élt, évenkint hangversenyt rendezett kizárólag saját műveivel; 1854-58. tartó körútjának hangversenyeivel Bécsben, Párisban, Londonban s mindenütt a legnagyobb dicsőséget aratta. Hazatérte után Heléna nagyhercegnő a Kamenoj-Osztrov palotában lakást adott neki, hogy a gondoktól menten alkothasson; mint hangversenyigazgató életfogytig tartó javadalmat nyert 1859., majd az 1862. megnyilt szentpétervéri konzervatorium igazgatója lett. 1867-iki hangversenykörútja előtt lemondott, de Davidoff nyugalmazása után ismét igazgató lett 1887-90. Berlinben 1894. 2000 márkás évi ösztöndíjat alapított pályakezdő tehetséges exekutiv művészek számára. Szerzeményeiben és játékában az érzés bensősége, közvetlensége és a kifejezés finomsága tették világraszóló nagysággá; de a klasszikusok műveiben sokszor csak a fönséget akarta visszaadni s ezt sem érhette el, mert a részletek szépségeivel nem gondolt, mig saját nagy alkotásaiban is a legszebb részletek mellett a pongyolaság és közhelyek vallanak elhamarkodására.

Művei a 100-at messze túlhaladják. Operák: Dimitri Donszkoj (1849); A cserkeszek (Boszu); Szibériai vadászok; Thomsz, a falu bolondja (1853); A puszta gyermekei (t. i. cigányok, 1861); A vajda fia; Feramorsz (Lalla Ruk, 1863); A Makkabeusok (1870); Nero (1879); Kalasnikov a moszkvai kalmár (1880); Szulamith (1883); Rablók közt (1883); Gorjuska (Szomoru nő, 1889). Ballet: A szőllő (1882). Oratoriumok: Bábel tornya; Az elveszett paradicsom; Mózes; Krisztus (a szinpadra szánva); Oceán (42. mű), és még 4 szimfonia. Jellemképek (Faust, IV. Iván, Don Quijote) és 3 megnyitó (Antonius és Cleopatra stb.) zenekarra; 4 zongora-, 1 hegedü- és 2 gordonka-hangversenydarab, számos kamarazenemű 2-8 hangszerre, dalok (Az Asra; Harmat ragyog...) s kisebb zongoradarabok sokasága (tanulmányok, 5 sajkadal) stb. Irói művei: Über Wesen, Zweck und Zukunft der geistlichen Oper (1882); Die Musik und ihre Meister (1892); Erinnerungen (1895). Életirója az angol Mac Arthur (1889). Kitünő jellemzését v. ö. Ehrlich H., Dreissig Jahre Künstlerleben (Berlin 1893) c. könyvében. - R. testvéröccse: 2. R. Miklós, szül. Moszkvában 1835., megh. Párisban 1881 márc. 23. 1859. a moszkvai orosz zenetársulatot és 1864. konzervatoriumot alapított, emezt mindvégig igazgatta. Első rangu zongoraművész volt.

Rubinüveg

a vörös üveg, mely arannyal v. rézzel készül. Előllítása azon alapszik, hogy az olvadó üveg magas hőfoknál az aranyat és a rezet feloldja, mely fémek az üveg lassu lehülésekor vagy huzamos felhevítésekor megint kiválnak és finoman eloszlott állapotukban vörös szint mutatnak. Az aranyrubint ugy állítják elő, hogy az üvegolvasztáshoz szükséges homokot kevés aranykloridoldattal megnedvesítik és kiszárítják. Az ilyképen nyert aranyos homokból olvasztják magas hőfoknál a R.-et. A rézrubin előállítására pedig először rézoxiddal zöld üveget olvasztanak, azután megfelelő mennyiségü vasat vagy ónt kevernek hozzá, mely fémek a rézoxidot redukálják. Kellő hőfoknál feloldja az olvadó üveg az aranyat vagy rezet, ugy hogy a jól olvasztott R. szintelennek látszik. Az olvasztott üvegből üvegrudakat készítenek, melyek szintelenek és új felhevítéskor csak megvörösödnek. A R. igen sötét szinü, azért a vörös üvegtárgyakat rendszerint nem tömör R.-ből készítik, hanem a szintelen üveget rubinnal csak bevonják (l. Bevont üveg). Az üvegfestők akképen is nyernek vörös üveget, hogy okrával, agyaggal vagy vasoxiddal kevert rézoxidot festenek az üvegre és redukáló tűzben égetik, l. Rézlüszter.

Rubinveres

l. Fukszin.

Rubovics

Márk, festő, szül. Budapesten 1867 nov. 21. Tanulmányait a budapesti mintarajztanodában kezdte és Párisban fejezte be a kiváló mester Karlovszky Bertalan oldala mellett. Nevét miniatür-képeivel tette jó hangzásuvá. Művei közül felemlítendők: A kávéházban, A korhely, Esernyőjavító, Borozók, Kellemes teher, Mandolinás nő és Juhász címü finom kidolgozásu kisebb képek.

Rubrica

l. Rubrum; rubricator, l. Miniatur.

Rubricella

(új-lat.), katolikus misézőkönyv. Azért nevezik igy, mert sok betüje vörös szinben van nyomtatva.

Rubrum

(lat.) a. m. veres. Régebben veres szinnel irták a címeket, feliratokat s igy ezeket, valamint a felzetet (l. o.) hivták R.-nak. Rubrica, valamely irás részeinek felirata s egyúttal magok ezek a részek.


Kezdőlap

˙