Rud

(persa) a. m. folyó.

Rúd

két igás állattól vont közúti járműnél az elülső aljhoz egyrészt, a vonó állatok nyakához másrészt csatolt kormányeszköz. Miután kátyus úton és fordulásnál nagy lökésnek van kitéve, szivós és e mellett könnyü fából, p. nyirfából készül. Egylovas kocsiknál rúdpárt használnak, melyek vékonyabb vasrudakból valók. A rúd alkotó részei elől a rúdfej, hátul a rúd töve, a rúdkarika és a rúdkapocs. L. még Függőszerek. - R. a hajózásban (ném. Spriet, ol. boma, ang. sprit), csónakok rúdvitorláinál és más vizi járműveknél használt vékony szálfa, mellyel a dülényded alaku vitorlának külső szegélyvégét kitolják és ily módon a vitorlát kifeszítik. A rúd alsó végét az árbochoz kötik.

Ruda

kisközség Hunyad vármegye brádi j.-ban, (1891) 474 oláh és német lak. A Harkort-féle bányászati társulatnak itt igen jelentékeny (12 apostol címü) arany- és ezüstbánya-vállalata van, mely évnekint mintegy 800 kg. nyers aranyat termel 8-900 000 frt értékben. A vállalathoz tartoznak a Brád (l. o.) és Kristyor községekben felállított zúzóművek. Mindezen vállalatokban ezernél több munkás van alkalmazva.

Ruda

falu Oppeln porosz kerületben, vasút mellett, (1890) 6173 lak., téglagyártással, vas- és cinkkohókkal.

Rudaria

kisközség Krassó-Szörény vármegye bozovicsi j.-ban, (1891) 2741 oláh lak. Vidékén magánvasércbánya van, évi 15 000 q termeléssel.

Rudas

igy nevezik a kocsi jobb oldalára befogott lovat, a baloldalit nyergesnek hivják.

Rudas erdő

az oly fiatal erdő, melynek fái alsó, elszáradt ágaiktól már megtisztultak s amely a gyérítő vágás vagy áterdőlés által megfelelő záródásba jutott. A R. fái adják a 8-15 m. hosszu állványrudakat, a 8-10 m. hosszu telegráfpóznákat, lajtorjarudakat, a különféle kerékgyártórudakat, az 5-10 m. hosszu s 6-10 cm. vastag komlókarókat, tutajevező rudakat s általában a vékony átmérőjü, de hosszu szálfaanyagot.

Rudas fegyver

az elavult német Stangenwaffe-nek magyar fordítása. Gyüjtő neve a dárda, lándsa, pika, dsida, gerely, kelevéz, kopja stb.-nek.

Rudas golyó

régebben vagy rúddal összekötött két golyó vagy egy golyó, amelyen fél- v. 1 m. hosszu rudacska volt átdugva. Célja az, ami a láncos golyóké, t. i. nem egy ponton, hanem hosszu vonalon, csapatokra, palánkra stb.-re hatni. Hátránya, hogy a löveget onotta, csekély távolságra járt, ezért a XVII. sz. vége felé, amikor a kartács általánossá kezdett lenni, elhagyták.

Rudas köpülő

igy nevezik azt a csonka kúpalaku kis faköpülőt, mely nálunk parasztgazdaságokban van elterjedve. A jobb köpülőkhöz tartozik, de csak kis tejgazdaságokhoz való.


Kezdőlap

˙