Rugila

l. Roas.

Rúgó

valamely gépnek, készüléknek, eszköznek v. tárgynak az az alkotó része, mely anyagának rugalmassága következtében eredeti alakjának nyomással, húzással és csavarással való változtatásakor munkát fejt ki v. munkát gyüjt. Azt a rúgót, mely felhalmozott munkájával valamely szerkezetet (p. órát, automatákat, játékszereket hajt, nevezzük hajtó rúgónak; azt, amely a szerkezet eredeti helyéről eltávolított egyik-másik részét ismét visszahozza, visszaható vagy reakciós rúgónak; azt, amely állandó nyomásával a szerkezet valamely részét helyén tartja, nyomó-, s amely kiemelni igyekszik, vagy feszítő vagy húzó rúgónak; azt, amely testek tartására való, tartó rúgónak (kocsirúgó); azt, amely erők mérésére szolgál, erőmérő v. dinamometrikus rúgónak; s végül azt, amely ütve hangot hallat és zenei célokra használható (hangvilla), ütő rúgónak nevezzük. A rúgók anyaga igen sokféle, leginkább kalapálással keményített fémeket, de különösen edzett acélt használnak, mert a fémek a nyomást, húzást és csavarást a legjobban állják. A húzó erők munkájának felhalmozására különösen a levegő igen alkalmas. A merev anyagokból (acél, sárgaréz, fa) való rúgókat rudacskák v. lapok, esetleg ezek nyalábjai, vagy tekercs vagy kosszarvszerüen csavart szalagok v. sróf alakban csavart drótok alkotják.

[ÁBRA] 1. ábra. Különféle rúgók.

Az 1. ábra több ily rúgó alakot láttat. Az A-val jelölt az első csoportba (lapos nyaláb), a D-vel jelölt a másodikba (kosszarv-alak) és a BC-vel jelölt a harmadikba (srófalak) tartozik. Az A és D nyomásra, a B húzásra, nyomásra vagy csavarásra és a C húzásra való. Az órarúgókat l. Óra. A srófalaku (1. ábra B C) rúgókat ugy készítik, hogy az acéldrótot vagy szalagot forgó hengerre vagy kúpra csavarják.

[ÁBRA] 2. ábra. Butorrúgó készítésére való eszköz.

A kétszeresen kúposodó rúgót (butorrúgó) a 2. ábrában előtüntetett fából való és srófmenetszerüen kirovott kettős A B kúpon alakítják. A két kúpot az aa hajtótengelyre dugják olyformán, hogy csúcsuk össze ér. A drót, illetőleg szalag egyik végét a rovatékre erősítik, s amint a hajtótengelyt b forgatóval forgatják, a drót, illetőleg szalag a rovatokba fekszik, s a két kúp alakját ölti fel. A műveletet azzal fejezik be, hogy a drót végét levágják és a csapágyakból kiemelt tengelyről az A kúpot lehúzzák. Újabban ily rúgók gyártására szintén gépeket használnak.

Rúgódeszka

a tornászatban használt elugrási alapkészülék; a közönséges ugródeszkától szerkezet és rendeltetés tekintetében is különbözik. A R. mintegy 1,60 m. hosszu és 80 cm. széles, nem merev fából készített lap, amely alsó végével a földre bocsátva, felső szélén jobbra és balra egy-egy erős, rúdszerü kinyúlással bir, amelyeknél fogva két alacsony tönkre támaszkodik, ugy hogy ily módon állandóan lebegő helyzetben van. Célja az, hogy a rajta véghez vitt ugrásokat ugy testtartás, mint magassági eredmény tekintetébne emelje és látványossá tegye. A R.-t ló-, bak-, nyujtó-, asztal- és mérce-ugrásoknál egyaránt lehet alkalmazni; de csak nagyon képzett tornászoknak való. - R. a bányászatban az ércek előkészítésénél alkalmazott s fából készült rugalmas szerkezet, mely a hozzáütődő lökőszert visszalöki.

Rúgó mérleg

igy hivják azt a gőzkazánokon, de főleg lokomotiv- és hajókazánokon látható szerkezetet, mely a biztonsági szellentyük lenyomására szolgál az u. n. függő súly helyett. A szellentyüt ugyanis a gőznyomás emelni iparkodik s hogy ez mindaddig meg ne történhessék, mig csak a kazánban a gőz feszültsége a megengedett határon túl nem ment, a szellentyüt bizonyos erővel le kell szorítani. Erre a célra rendesen egy kétkaru emeltyü szolgál, melynek hosszabb karjára tesszük a függő súlyt vagy pedig a R.-t. Utóbbi lényegében ugy készül, hogy két darab rövid sárgaréz-cső egymásba dugatik s ezekbe dróttekercsrúgókat helyeznek el, melyek a két csődarabot összehúzzák. Ha már most az egyik cső végét az emeltyüvel, a másik cső végét pedig a kazánnal kötjük össze, olyformán, hogy a rúgó e mellett már kellőképen meg is feszüljön, akkor ez a feszültség pótolja a függő súlyt. Az igy széthúzott csöveken skála szokott lenni, mely a gőz feszültségét atmoszférákban mutatja.

Rúgós körző

l. Körző.

Rúgós mérleg

l. Mérleg.

Rúgós mótor

erőkifejtő gépezet, melyben egy megfeszített rúgó hajtó erőként szolgál. Nagyobb munka fölhalmozására alkalmas rúgók készítése igen nagy nehézségekkel jár és igy oly R. szerkezete, melyek egyszeri felhúzás után órákon át p. az emberi hajtó erőt helyettesíthetnék, még nem sikerült. Minden óraszerkezet, mely valamely más szerkezetnek, p. zenélő műnek, hajtására szolgál, sőt maga az óra is R.-nak tekinthető.

Rúgós szőllő

igy nevezi a magyar nép az olyan szőllőtőkét, amelyek csak virágzanak, de gyümölcsöt vagy nem, vagy csak gyéren hoznak. Egynéhány magyar szőllőnél a rúgás oly gyakori, hogy fajta-, illetve változattulajdonságnak tekinthető s a midőn e tulajdonság a virágok abnormitására vezethető vissza. De beáll a rúgás a normális tőkéken is akkor, ha a virágok megtermékenyítése valamely okból, p. kedvezőtlen, főleg esős időjárásnál, vagy a tőke rossz táplálkozásánál, elmarad.

Ruha

l. Ruházat és Magyar viselet.

Ruha-Egres

kisközség Torda-Aranyos vármegye alsójárai j.-ban, (1891) 575 oláh lakossal. A hozzátartozó hasonnevü havason a kolozsvári fakereskedelmi részvénytársulat fürésztelepe van.


Kezdőlap

˙