Ruszkirva

kisközség Máramaros vármegye visói járásában, (1891) 1468 rutén és német lak.

Ruszkova

kisközség Máramaros vármegye visói j.-ban, (1891) 2008 rutén és német lak.

Rusznyákok

a rutének v. kis-oroszok hazai neve, l. Kis-oroszok és Orosz irodalom.

Ruszpolyána

(Rusz-Polyána), kisközség Máramaros vármegye visói j.-ban, (1891) 4150 rutén és német lak., postahivatal s postatakarékpénztárral.

Ruszt

szabad királyi város címmel felruházott rendezett tanácsu város Sopron vármegyében, a Fertő Ny-i partján; 150 házzal és (1891) 1548 lakossal (közte 91 magyar, 1410 német, 42 horvát). Régi város, mely már 1681. emeltetett szabad királyi várossá; hajdan sokkal magyarabb volt, mert XIV. sz.-beli okmányokban Szil név alatt fordul elő (a Ruszt név ennek németre fordítása, Rustbaum, Rüster a. m. szilfa). A város régies külsejü, 1614-ből való fallal van körülvéve. Lakóinak fő foglalkozása már ősidők óta a szőllőmívelés és bortermelés, mely országos hirüvé tette a várost. Egy ideig a fertőtavi fürdője is látogatott volt, de újabban a Fertő vizének apadásával ez is megszünt. Van posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.

[ÁBRA] Ruszt város címere.

Rusztem pasa

török államférfiu, szül. Törökországban, megh. 1895 nov. 20. Olasz nemzetiségü katolikus; kezdetben mint tolmács a török tengerészeti minisztériumban működött; majd a külügyminisztérium vezértitkára lett; 1856. ügyvivő lett Torinóban, 1860. követségi tanácsos Párisban, 1862. követ Olaszországban, 1870. Szt.-Pétervárott; 1873. a Libanon kormányzója és 1885. nagykövet Londonban.

Ruszti bor

főleg a furmint szőllőből állíttatik elő. A szüretelést kiváló gonddal okt. második felében végzik, és jó években tokaji módra aszu-borokat is készítenek. A finomabb borokat Ausztriába, sőt külföldre is szállítják. A filloxera ellen gyérítéssel évek óta sikeresen küzdenek a ruszti bortermelők.

Ruszti hegylánc

l. Fertőmelléki hegylánc.

Rút

(eszt.), a szép látszólagos ellenmondása és ellentéte, mely amazt kizárja. A rúthoz tartoznának mindazok a megjelenések, melyek visszataszító természetüek, az aljas, álnok, utálatos, sőt még a rémes, rettenetes, borzadályos, a gonosz és gyáva is, nem is tekintve a testbeli fogyatkozások seregét, a betegséget, gyengeséget, öregséget, kinövéseket (thersites), fájdalmas, görcsös eltorzulásokat. Nem lehet tagadni, hogy a mai művészet nagyon is a rút előadása felé húz, hogy az erkölcsi és testi fogyatkozások és bűnök ecsetelését kedveli. A rút összehordásában kiválóan gyönyörködik a naturalizmus, mely mindent leplezetlenül ad vissza, az állatiasság nyilatkozatait hajhássza. Hogy a naturalizmus túlságba esik, ezt be kell vallanunk. De nem szabadna elfelejtenünk azt sem, hogy a rút kultusza csak visszahatása a szépnek üres és szenteskedő imádása ellen, mely minden bűnre és fogyatkozásra rózsás fátyolt vetett és a világ képét teljesen meghamisította.

Ruta

(növ., Ruta L.), a róla nevezett család füve vagy félcserjéje; 40 faja (hazánkban 3) a mediterrán flórában, továbbá Ázsia Ny-i és közép részén terem. Levele váltakozó, különbözőképen összetett, mirigyesen pontozott, erős szagu, virága sárga v. zöldes, 4-5-ös tagu, ritkán hármastagu, himje 8-10, a termő alatt levő diskuszból ered, tokja kissé húsos, 4-5 karéju, a csúcsán alig nyílik fel. A kerti ruta (R. graveolens L.) Európa D-i és Afrika É-i sziklás részén terem vadon, Európa egyéb részében gyakran kertbe ültetik, itt-ott el is vadul. Egész 9 dm. magas; virágzata álernyős, levele 2-3 szárnyaltan szabdalt, levélkéje fordított tojásdad. Erős balzsamos illatu és nagyon keserü füvében a keserü extraktivumon kivül olyan csípős párolgó olaj (0,25%, a termékében 1%) van, hogy frissében a bőrön orbáncféle gyuladást okoz. A hegyi ruta (R. montana L.) a mediterrán vidék száraz, köves helyein terem. Erős szagu, izgató és csípős, külsőleg heves gyuladást okozhat. Összetétele: holdruta, seprőruta stb.


Kezdőlap

˙