Sátor

ideiglenes tartózkodásra való, rudakkal kifeszített vászonból való lakóhely. A hadra kelt csapatok használatára kétfélenemü sátrak vannak, ugymint 10 és 30 emberre valók. A 10 emberre való S. vázra feszített födelét a talajon horogcsövekkel erősítik meg. A 30 emberre való sátrak kúpalaku S.-födéllel, két kerek oldalfallal és két sík, homlokszerüen emelkedő bejáratfallal vannak ellátva. Szabályszerüen csak a tábori egészégügyi intézeteknek és tábori pékműhelyeknek vannak sátrai.

S. a botanikában (corymbus), a fürtös virágzatnak az az alakja, melynek alsó virágnyelvei annyira megnyulnak, hogy a virágok fent körülbelül egy síkba jutnak. Bogas S. a bodzafa többágu alernyője, L. Bogvirágzat.

S. a heraldikában (címerköpeny), l. Díszek.

Sátoralja-Újhely

nagyközség Zemplén vármegye S.-i j.-ban, a Ronyva partján s a Hegyalja sátoralaku hegyei tövében; fejlődő és élénk városka, a vármegye törvényhatóságának és a járás szolgabirói hivatalának, kir. törvényszék, járásbiróság, kir. közjegyzőség, pénzügyiigazgatóság és pénzügyőrség, kir. tanfelügyelőség, államépítészeti hivatal, közúti kerületi felügyelő, m. kir. erdőgondnokság, folyam- és kulturmérnöki hivatal, állami állatorvos és csendőrszakaszparancsnokság székhelye. Van r. kat. főgimnáziuma, tanonciskolája, vármegyei közkórháza, 2 takarékpénztára és népbankja, dohánygyára (200 munkás), téglagyára, s nagy államivasúti főműhelye. Élénk kereskedést űz fával és egyéb terményekkel. Van adóhivatala, vasúti állomása, Posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Itt székel a bodrogközi tiszaszabályozási társulat, a zemplénvármegyei orvos-gyógyszerészegyesület és több más közhasznu egyesület és társulat. A magyar nyelvet és népnevelést terjesztő egyesület 1882. alakult. Itt jelenik meg a Zemplén címü hetilap (XXVII. évf.) és a Közérdek c. szaklap (IV. évf.). Lakóinak száma (1891) 13 017, köztük 11 047 magyar, 853 német, 909 tót; hitfelekezet szerint 4909 r. kat., 2096 gör. kat., 271 ág. evang., 1717 helvét és 4018 zsidó. Határa 7150 ha.

Sátorfedél

a födélidomok egy neme, L. Fedél.

Sátoros tánc

l. Magyar táncok.

Sátoros ünnep

(héb. szukkot),máskép betakarítási ünnep (héb. khág-háászif), zsidó főünnep, melynek első neve történelmi jelentőségre utal, a sátrakra, melyekben isten lakni hagyta az Egyiptomból kiszabadult Izraelt (Mózes III. k. 23, 43), mig a második neve arra utal, hogy öröm- és hálaünnep «midőn betakarítják a föld termését» (u. o. 23, 39; v. ö. II. 23, 16, 34, 23 és V. 16, 13). A S.-et a zsidó naptár 7. (tirsi) havának 15. napjától kezdve 7 napig ülik, az első napot (jelenleg Palesztinán kivül a másodikat is), valamint a 7-iket mint nagy ünnepet, mely utóbbihoz egy 8-ik mint záróünnep (emini-áceret) csatlakozik, ehhez pedig a Tóra örömünnepe (l. o.). Hajdanában valóságos népünnep volt, melyet a jeruzsálemi templomban fényesen ünnepeltek. Jelenleg lombbal födött sátrakban (szukkah) étkeznek a jámbor zsidók a S.-en, s az isteni tisztelet bizonyos imádságai alatt 4 növényfajból (pálmaág cédrusalma, mirtusz és fűz) álló ünnepnapi csokrot (lúláb) lengetnek. A záróünnepen termékenyítő esőért (gesem) imádkoznak. - A S. szót a magyarajku keresztények s kiválta a reformátusok is átvették, és a 3 legfőbb ünnepet, u. m.: a karácsonyt, husvétot és pünkösdöt S.-eknek nevezik.

Sátorpálma

(növ.), l. Ernyőpálma.

Sátorsás

(növ.), l. Lápszövő.

Sátortábor

Abban az időben mikor még a honvéd gyalogság csak önálló zászlóaljakból állott, s a magasabb kötelékbe (ezred, dandár, hadosztály) évenkint csak egyszer lépett, a honvédelmi miniszter annak szükségét látta fenforogni, hogy egyes helyeken, különösen oly kerületekben, ahol az őszi gyakorlatok alatt az összpontosított nagyobb tömegek elhelyezése a lakosságnál nehézségekbe ütközött, S.-okat létesítsen. Ilyenek épültek: Lugoson, Kassán, Pécsett, Nyitrán és Maros-Vásárhelyen. A S.-okban voltan annak idején a tanzászlóaljak elhelyezve. L. még Barak.

Sátorvájás

a kősó megnyerésének régi módja. Aknát mélyítettek le a sótelepig és ha ezt elérték, az akna méreteit mindig nagyobbítva folytatták a művelést lefelé és ily módon harang- v. sátoralaku üreg keletkezett.

Satt el-Arab

az Eufrát és Tigris egyesüléséből keletkező folyó, amely 150 km. hosszu és a Persa-öbölbe szakad.


Kezdőlap

˙