Scholar

(ang., ejtsd: szkaller) a. m. tanuló, valamely iskola tagja, tehát a tudós is, különösen nyelvész. Igy nevezik továbbá Angliában a felsőbb iskolákban levő alapítványosokat v. stipendiumok birtokosait.

Scholastica

(lat.) a. m. tanító apáca, klastrombeli tanítónő.

Schlasticismus

l. Skolaszticizmus.

Scholcz

Rezső (szepesi), erdész, miniszteri tanácsos, szül. Leibicon (Szepes) 1832 aug. 29. A középiskolát Miskolcon és a késmárki főgimnáziumban, erdészeti tanulmányait a selmecbányai erdészeti akadémián végezte. 1854. a császári királyi pénzügyminisztérium az alsó-magyarországi bánya-, erdő- és jószágigazgatóság kerületébe nevezte ki és a garammenti kincstári erdők kezelésénél alkalmazta. 1865. tette le az erdészeti államvizsgát. 1867. a magyar királyi pénzügyminisztériumban első osztályu fogalmazóvá, 1868. erdőtanácsossá és az alsó-magyarországi főbányagrófi hivatal erdészeti előadóvá neveztetett ki. 1871 óta mint magyar királyi osztálytanácsos a besztercabányai magyar királyi jószágigazgatóságot vezette, mignem 1880. a Besztercebányán újonnan felállított erdőigazgatóság vezetésével bizatott meg. E hatóság élén különösen a bányavárosokkal közös, u. n. rezervált erdők elkülönítése, a birtokrendezések lebonyolítása és az erdészeti szolgálat szervezése körül szerzett érdemeket. 1885. megkapta a III. osztályu vaskoronarendet. 1891. a miniszter tanácsosi cím és jelleg adományozása mellett a magyarkirályi földmívelésügyi minisztériumba mint a kincstári erdők kezelését teljesítő ügyosztály vezetője hivatott s ilyen minőségben 1895. nyugalomba vonult, mely alkalommal szepesi előnévvel a magyar nemességet kapta.

Scholia

l. Szkoliák.

Scholten

(ejtsd: szkolten) János Henrik, holland reform. teologus, szül. Ulrecht közelében Vleutenben 1811 aug. 11., megh. 1885 ápr. 10. Tanulmányait az utrechti egyetemen bevégezvén, 1838. meerkerki lelkész, 1840-ben a franekeri Athnaeumban, majd 1843. Lejdában teologiai tanár lett, mely állásából 1881. tért nyugalomra. A holland teologusok kritikai iskolájának feje s hazájában a modern teologia megalapítója volt. Számtalan munkája közül, melyeket holland és latin nyelven irt, fontosabbak: A református egyház teologiájának alapelvei (Lejda 1848-50, 2 köt.); Dogmatices schristianae initia (1843-54 s 1858); Geschiedenis der godsdients en wysbegeerte (1853 és 1863); Történeti és birálati bevezetés az újszövetségbe (1853 és 1856); Az akarat szabadsága 81859); János evagéliumának történelmi birálata (1868); A keresztség formulája (1869); A páli evangélium stb. (1870); János apostol Kis-Ázsiában (1871); A harmadaik evangélista irta-e a Cselekedetek könyvét? Historisch-critische Bajdsagen stb. (1882). Életrajza és teologiai jellemzése: Prot. Egyh. és Isk. Lap (1885. évf. 690-704. és 1886. évf. 22-26, 57-60, 88-90, 115-116, 177-182. old.).

Scholtz

1. Ágoston, matematikus, szül. Kotterbachban (Szepes) 1844 jul. 27. Gimnáziumi tanulmányait Iglón, Rozsnyón és Lőcsén, egyetemi tanulmányait Bécsben s Berlinben végezte; ezeknek befejezése után 1865. az iglói, 1871. pedig a pesti ágost. helv. evang. gimnázium tanára lett. 1879. egyetemi magántanárnak habilitáltak s 1884. a budapesti tud. egyetemen a felsőbb mennyiségtan rendes tanárává nevezték ki. Számos egyetemi előadásán és a biztosítási ügy körébe vágó dolgozatain kivül megemlítjük következő nagyobb értekezéseit: A kúpszeleten fekvő hat pont és a hexagramma mysticum (Műegyet. Lapok 1877); Egy tétel a determinansokról (u. o.); A kúpszeleten fekvő hat pont és a Chasles-féle tétel (u. o.); Néhány covarians jelleggel biró determinans alakról (u. o. 1878); Néhány tétel a hexagrammum mysticum teljes idomáról (u. o.); Sechs punkte auf einem Kegelschnitt (Grunter, Archiv für Mthematik); Résolution de l'équation du troisieme degré (Nouvelles Annales 1881).

2. S. Kristóf, nyomdász, 1578. állította fel besztercebányai nyomdáját, mely azonban még ugyanazon évben meg is szünt. Ezen műhelynek csak két kis termékét ismerjük, ezek: Pribicer Jakab Trachtatus de someta és Meltzer György Confessio verae religionis c. füzetecskéje.

Scholz

1. Adolf Henrik Vilmos, porosz miniszter, szül. Schweidnitzban 1833 nov. 1. Berlinben és Bonnban végzett jogi tanulmányai után 1854. belépett az állam szolgálatába. 1860. Boroszlóban kormánytanácsos lett s 1864. kisegítő minőségben a közoktatásügyi minisztériumba került. 1870. beválasztatván a képviselőházba, a konzervativ párthoz csatlakozott. 1871. előadó tanácsosi minőségben átlépett a pénzügyminisztériumba. 1879 aug. az újonnan alapított kincstári hivatalhoz másodállamtitkár lépett annak élére s 1882. átvette a porosz pénzügyminisztérium vezetését. 1890. betegsége miatt lemondott és államminiszteri címmel lépett nyugalomba.

2. S. Bernát, német zenész, szül. Mainzban 1835 márc. 30. Pauer Ernő és Dehn Szigfrid tanítványa 1856-59. a müncheni kir. zeneiskola elmélettanára, majd Hannoverában udvari szinházi karnagy, 1871-83. boroszlói karnagy, majd a frankfurti Hoch-féle konzervatoriumon Raff igazgató utóda. Operái (Zieten-Husaren, Golo, Der Trompeter von Säckingen) kevésbbé jelentékenyek, mint szimfoniája (B-dur), kántátéi (Lied von der Glocke), megnyitói (Ighigenia, Im Freien), kamara-zeneművei. Dehnnek Az ellenpont tana c. hátrahagyott művét bővítve kiadta s ennek fordítása (Keresztély Istvántól) az egyetlen e tárgyu magyar könyv.

Schomb.

természetrajzi nevek mellett Schomburgk Róbert Hermann (l. o.) nevének rövidítése.

Schomberg

1. (Schonburg) Frigyes, hadvezér, szül. Heidelbergában 1615., elesett 1690 jul. 11. Rajnai régi nemes családból származott s katonai pályáját Hollandiában Oraniai Frigyes Henrik herceg alatt kezdette. 1650. francia szogálatba állott; a francia hadsereg élén 1661-75. több győzelem vívott a spanyolok fölött Portugáliában és Cataloniában. Jutalmul XIV. Lajos, bár protestáns volt, hercegi ranggal marsallá nevezte ki. Hasonlóan kitüntette magát a hollandiai háboruban Maastricht felmentése által (1676). A nantesi ediktum visszavonása után 1685. elhagyta Franciaországot, hol miniszterré és generalisszimussá neveztetett ki. 1688. Oraniai Vilmost követte Angliába s 1690 jul. 11. Irországban a Boyne vize mellett II. Jakab ellen vívott győzelmes ütközetben hősiesen elesett. Fiával Menyhérttel, ki a S. és Leinster herceg címet viselte, 1719. kihalt a család. V. ö. Kazner, Friedrich v. S. (Mannheim 1789). - 2. S. György, l. Schönberg.


Kezdőlap

˙