Schramm

Anna, német szinésznő, szül. Reichenbergben (Csehország) 1840 ápr. 8. A 60-as évek elején került a berlini Wallner-szinházhoz, onnan átment 1867. pedig Bügler nevü gyáros vette nőül. Négy év mulva visszatért a Wallner-szinházhoz, melyben most is működik. Egyike volt a legjelesebb szubretteknek; mostanában komikus szerepekben működik.

Schraudolp

János, német festő, született Oberstdorfban 1808., megh. Münchenben 1879 máj. 31. Münchenben Schlotthauernek volt tanítványa, azután Hess Henrik vezetése alatt dolgozott, 1844. Olaszországban is járt. Művei közül a legkiválóbb a szt. Bernát életéből vett festménysorozat a speieri székesegyházban, azonkivül Jairus leányának föltámasztása a müncheni új déli temető árkádjai alatt és Krisztus születése, a müncheni Maximilianeumban. - Öccse Kolozs, német festő, szül. Oberstdorfban 1813., megh. 1891 nov. 13. Hees Henrik tanítványa, utóbb Förster Ernővel Olaszországban járt és ott rajzokat készített a régi festészeti emlékek után. A müncheni bazilikában is festett, bátyjának segítségére volt a speieri székesegyház festményeinek elkészítésében és freskóképeket festett az athéni királyi palotában.

Schrauf

Albrecht, osztrák mineralogus, szül. Bécsben 1837 dec. 14. U. o. végezte tanulmányait; 1861-74. az udvari ásványintézet őre; 1874. az ásványtannak rendes tanára Bécsben. Munkái: Lehrbuch der physikalischen Mineralogie (2 köt., Bécs 1866-68); Atlas der Krystallformen des Mineralreichs (u. o. 1865-73); Kata log der Bibilothek des Hofmineralienkabinets (u. o. 1864); Physikalische Studien über Materie und Licht (u. o. 1867); Handbuch der Edelsteinkunde (u. o. 1869).

Schreb.

latin növénynév után Schréber János Keresztély Dániel erlangeni tanár nevének rövidítése, szül. Weissenseeben 1739 jan. 16., megh. Erlangenben mint az orvos- és természettudományok tanára 1810 dec. 10. Leginkább a pázsitféléket ismertette.

Schreck

Gusztáv, német zeneszerző, született Zeulenrodában 1849 szept. 8. Zenei kiképeztetését Lipcsében nyerte, három évig zenetanító volt Finnországban; később ismét Lipcsébe került, ahol 1887. a zeneelmélet és zeneszerzés tanára lett az ottani konzervatoriumon. S. ugy a zeneelmélet, mint a zeneszerzés terén jó hirnévnek örvend. Közzétette. Krisztus, a feltámadott (1892, szövege S. Emmytől) c. oratoriumot, egy zeneábrándot, kamarazenedarabokat, több karéneket, motettet stb.

Schreib.

természetrajzi nevek mellett a Schreibers Károly zoologus nevének rövidítése; szül. Pozsonyban 1774., megh. Bécsben 1853.; a bécsi udvari természetrajzi muzeumnak igazgatója s később kormánytanácsos volt. Az ő tiszteletére nevezték el az először hazánkból leirt Miniopterus Schreibersi nevü denevért.

Schreiberhau

falu és klimatikus gyógyhely Liegnitz porosz kerületben, az Iser és Óriás-hegység közt, Porosz-Szilézia legmagasabb fekvő hegysége, (1890) 3540 lak., számos üvegcsiszolóval. S. községhez tartozik Marienthal (990 lak), Weisbachthal (380 lak.), vizgyógyintézettel és számos villával, továbbá Josephinenhütte, Szilézia legnagyobb és legismeretesebb üveghutája.

Schreibersit

(ásv.), foszfornikolvas, változó összetételü, ugy hogy kémiai képlete nehezen állapítható meg; némelyek Ni2Fe4P-nek veszik. Eddig csakis meteorvasban találták; erősen fémes fényü, ónfehér vagy világos acélszürke, hajlékony lemezkékben és egymás mellé egyközösen elhelyezkedő tűs kristálykákban. Azt, amit Reichenbach lambrit, Rose pedig rabdit néven leirt, nem egyéb S.-nél.

Schreiner

Márton, izraelita teologus, szül. Nagyváradon 1863 jul. 8. U. o. végezte a középiskolát. 1881. Budapestre jött, ahol az országos rabbiképző-intézetben izraelita teologiát, az egyetemen pedig filozofiát és sémifilologiát hallgatott. 1886. bölcsészetdoktori, 1887-ben rabbi-oklevelet nyert. 1887-90. Csurgón (Somogy) mint rabbi működött, azután 1893-ig a budapesti országos izraelita tanítóképző-intézeten, 1894 óta pedig a berlini Lehranstalt für die Wissenschaft des Judenthums-ban a bibliatudományok, a vallásfilozofia és az izraeliták történetének tanára. Tanulmányait többnyire folyóiratokban közölte, de külön is megjelentek: Adalékok a bibliai szöveg kiejtésének történetéhez (Budapest 1885); Az iszlám vallásos mozgalmai az első négy században (u. o. 1889); Zur Geschichte des Asäritenthums (Lejda 1890); Le Kitâbal-muhâdhara wa-l-mudhâkara de Moďse Ibn-Ezra et ses sources (Páris 1892); Contributions a l'histoire des Juifs en Égypte (1896); Der Kalâm in der jüdischen Literatur (Berlin 1895); Bibliai szemelvények (2 köt., Budapest 1891-93); Prédikációk (Csurgó 1887). Közölt egyes dolgozatokat az Egyetemes Philologiai Közlöny, Magyar-Zsidó Szemle, Zeitschrift der Duetschen morgenl Gesellschaft (itt jelent meg: Zur Geschichte der Polemik zwischen Juden und Muhammedaner c. nagyobb értekezése), Revue des Études Juives, Monatsschrift für Geschichte und Wissenschaft des Judenthums c. folyóiratokban, amelyekben különösen az izraelita és muhammedén vallás- és irodalomtörténettel foglalkozik. E lexikonban az izraelita bibliai és archeologiai cikkeket irja.

Schreyer

Adolf, német festő, született Majnai Frankfurtban 1818 máj. 9. A frankfurti Städel-féle intézetben, a düsseldorfi és müncheni akadémián, azután Párisban tanult, járt Magyarországon, Romániában, Orosz- és Törökországban, Sziriában, Egyiptomban és Algirban is. Leginkább a lovak ábrázolása iránt érdeklődik és a francia koloristák hatása alatt rendkivüli elevenségre, szinpompára, drámai erőre tett szert ilynemü képei megfestésében. Legkiválóbban: Komárom; Temesvár; Arabs előörs; Oláh kocsi; Kozák lovak hóviharba; A traktíri tüzértámadás; Lovak a pusztában stb.


Kezdőlap

˙