Sizinte

az apachok benszülött neve.

S. J.

a latin Societas Jesu (Jézus társasága, jezsuiták) rövidítése.

Sjaelland

l. Seeland.

Sjenicak

(ejtsd: szjenicsak), község Zágráb vármegye pisar ovinai járásában, (1891) 1283 horvát-szerb lakossal.

Sjenicak gornji

község Zágráb vármegye vrginmosti járásában, (1891) 1393 horvát-szerb lakossal.

Sjö

(svéd) a. m. tó.

Sjögren

(ejtsd: sögren) András János finn történet- és nyelvbuvár, szül. Ithisben (Finnország) 1794 máj. 8., megh. Péterváron 1855 jan. 18-án. Abóban tanult, 1819. Pétervárra jött, 1823-35. Rumjanzev gróf könyvtárosa volt, 1832. a tudományos akadémiának adjunktusa, 1844. tagja, 1845. pedig az etnográfiai muzeum igazgatója lett. S. 1824-29. beutazta Finnországot és É-i Oroszországot az uralig, tanulmányozva a finn népeket és nyelvöket, 1835-37. pedig gyalog egyszerü ruhában, fáradalmak és veszedelmet között a Kaukázust. Művei: Über die finnische Sprache und ihre Litteratus (Szt.-Pétervár 1821); Anteckningar om församlingarne is Kemi-Lappmark (Helsingfors 1828); Ossetische Sprachlehre (Szt.-Pétervár 1844). Több historia és nyelvészeti értekezése a szentpétervári akadémai Mémoiresjaiban jelent meg. Összegyüjtött művei (2 kötet, Szt.-Pétervár 1861-62) a következő munkálatait tartalmazza. Historisch-ethnographische Abhandlungen über den finn.-russischen Norden és Livische Grammatik und Worterbuch (2 köt., kiadta Wiedemann, 2 rész).

Skagen

város Jütland É-i végében, a S.-i félszigeten, vasút mellett, (1890) 2323 lak., világító toronnyal, kikötővel. S. Dánia legfontosabb halászó helye.

Skagerrak

(angolul Sleeve), az Északi-tenger egyik ága Jütland É-i és Norvégia D-i vége közt, amely a Kattegatba vezet át. Hossza 250, szélessége 115-145 km.; a végében Skagen és Göteborg közt azonban csak 55 km. A jütlandi partja alacsony és homokos, a norvégiai azonban magas és szakadozott; amabban a vigsöi, jammeri és tannisi a fő öblök, emebben vannak a Kristiansandi-, a Langesundfjord, Kristiania-fjord és Iddefjord. Az Oroust és Tjörn a nagyobb szigetek. A Laagen, Glommen és Dramselv a legnagyobb folyók, amelyek beléje ömlenek. Az áramlatának legnagyobb sebessége óránként 5 km. V.ö. Special Kort over den Norske-Kust (S.) 3 lap (Kristiania 1858, 1867 és 1870).

Skakavac

község Modruš-Fiume vármegye vojniči járásában (1891) 1911 horvát lakossal.


Kezdőlap

˙