Slóka

v. cloka (szanszkrit), a régi indek epikai versmértéke, két 16 szótagu sorból, középmetszettel. L. Eposz.

Sloop

(ang., ejtsd: szlúp), a klipperhajók alakjával biró teljes árbocozatu hajó; Angolországban, É.-Amerikában és Oroszországban a vértezetlen hadi hajók egy neme, mely az ütegfedélzet nélküli korvettákkal azonos.

Šlosszer-Klekovski

József, horvát botanikus, l. Schlosser (2).

Slough

(ejtsd: szlau), város Buckingham angol grófságban, a Temze bal partján, vasút mellett, (1891) 5427 lak. Itt született Herschel csillagász és itt van az ő egykori csillagvizsgálója.

Slowacki

(ejtsd: szlovacki) Juliusz, lengyel költő, szül. Krzemienicben 1809 aug. 23., megh. Párisban 1849 ápr. 3. Vilnában végezte tanulmányait és 1828. Varsóban államszolgálatba lépett, 1830. forradalmi dalokat irt, melyek nevét ismertté tették. 1831. elhagyta Varsót és Párisba költözött, ahol 1832. költményeit (Poezye) adta ki. 1832-1835. Genfben élt, 1836. Olaszországban ment, ahol Krasinskiva megbarátkozott és beutazta Egyiptomot és Palesztinát. 1839. újra Párisban volt és a misztikának élt. S. legnagyobb lengyel költők egyike. Több elbeszélő költeményt irt Byron módjára, de Ojciec zadzumionych (a pestisesek atyja) c. költményében még felülmulta őt. Nagy értékü töredékes hősköltemények: Beniowski és Król Duch (utóbbi Lengyelország őskorából.) Lirájának gyöngye A Svájcban c. idillje. Drámai költeményei közül kiválnak: Stuart Mária, Mazepa, Kordjan, Balladyna, Lilla Veneda. Munkáinak gyüjteménye megjelent Lembergben (4 kötet, 1880), valamint hátrahagyott iratai (3 rész 1866, 2. kiadás 1885). V. ö. S. levelei anyjához (2 köt., Lemberg 1875-76). Életrajzát megirta Malecki (2 köt. u. o. 1866-69).

Slöjd

(svéd) a. m. kézi munka, eredetileg minden oly munka, mely gépek nélkül végezhető. Szűkebb értelemben az elemi technika, mely nem ipari, hanem nevelés-egészségügyi szempontból bir fontossággal, melyet mi rendesen kézügyesítő munkának nevezünk. A S. nem új keletü, már két századdal ezelőtt nagy fontosságot tulajdonítottak annak kiváló pedagogusok, különösen a németeknél, ezzel akarva ellensúlyozni a gyermekek szellem megerőltetését. Ezért foglalkoztatták a gyermekeket az iskolában hetenkint 2-3 órán át mindenféle kézi munkával. Nálunk 1797. találjuk ennek első határozottabb nyomait a kishonti esperesség által kiadott tantervben, amelyben elrendeltetik, hogy a tanítók szerdán és szombaton foglalkoztassák tanulóikat kisebb kézi munkákkal, házacskák építésével, egyberakásával stb., aminek nagy hasznát vehetik. Ezen időtől kezdve tért hódított ez az oktatási irány nálunk is, mignem századunk derekán, majd 70-es években az u. n. háziipari oktatás fejlődött ki belőle, mely teljesen kivetkőztette a kézi munkát eredeti jellegéből. Mig ugyanis eredetileg nevelés-egyészségügyi jellege volt, ekkor ipari jelentőséget tulajdonítottak neki, ami néhány év mulva teljesen elvesztette hatását. A legújabb időben Svédországban indult meg egészségesebb mozgalom, amelynek eredménye volt, hogy Nääsben egy ottani gazdag földbirtokos (Abrahamson) nagy S.-képző-intézetet alapított, melynek vezetését Salamon Ottó igazgatóra bizta, aki a mai pedagogiai S.nek tulajdonképeni megteremtője. Azóta Nääs lett hazája és középpontja a S.-nek, odasereglettek a művelt világ pedagogusai, hogy az új nevelési irányt tanulmányozzák és terjesszék. Tényleg csakhamar meghonosult Dániában, Angliában, Francia- és Németországban, sőt Amerikában is, ma pedig már Ausztrália művelt gyarmatai is követik, honnan évenkint több tanító és tanügyi szakférfiu meg Nääsbe, hol hat hetes kurzusok rendeztetnek. Az eredeti S. famunkákból áll, a nääsi 50 sorozatból, mindig az ismert és egyszerü gyakorlatból menve át az ismeretlen és összetettebbre. Az elv itt az: oly tárgyak készítését tanítani, melynek azonnal hasznát lehet venni, kiindulva abból az elvből, hogy a gyermek munkakedvét fokozza, ha látja, hogy valami használhatót alkotott. A S. tanításánál kiváló gondoskodás tárgya a gyermekek testtartása, hogy igy a nevelés-egészségügyi hatás még fokoztassék.

Hazánkban a szorosabb értelemben vett S.-oktatás az utolsó évtizedben igen örvendetesen fejlődött. A kezdeményezők az erdélyi szászok voltak, különösen Brassóban és Nagy-Disznódon; majd Sopronban vert mélyebb gyökeret, hol a háziiparegyesület a régi kosárfonóiskolát rendes S.-iskolává alakította át; ezt követte a debreceni kézügyesítő egyesület alakulása, majd Budapesten létesült a kézi munkára nevelő országos egyesület, melynek égise alatt az ország több városában idnult meg a S.-oktatás, a leghelyesebbnek elismert nääsi rendszer alapján. A legkitünőbb S.-iskoláink a soproni, a budapesti egyesületi és a budapesti I. kerületi tanítóképző intézettel kapcsolatos. Az utóbbi években a kormány figyelme is a S. felé fordult, amennyiben annak országos szervezését vette célba, addig is a vallás- és közoktatásügyi tárca révén évi 2000, a kereskedelmi tárca által évi 4200, a földmívelésügyi tárca útján pedig évi 3000 forinttal segélyezve azt. V. ö. Szterényi József, A háziipari és kézügyességi oktatás Magyarországon (Budapest 1896).

Sluis

(ejtsd: szlajsz, franc. l'Écluse), város Zeeland németalföldi tartományban, a Zwin-öböl és a Brüggébe vezető csatorna mellett, 2359 lak. A középkorban Flandria egyik legjelentékenyebb kereskedővárosa volt. A Hollandia és Flandria, továbbá az Anglia és Franciaország közt folyó háborukban többször volt a küzdelmeknek középpontja. Ismeretes főképen az 1340 jun. 22-iki S. melletti tengeri ütközet, amelyben III. Eduárd legyőzte a franciákat. Későbben a Miksa császár ellenes pártnak volt fő támasza, mig 1492. Szász Albert el nem foglalta. A németalföldi szabadságháboruban 1587. elfoglalta Farnese Sándor, 1604. visszafoglalta Móric herceg, 1747. a franciák birtokába jutott, de 1748. már visszaadták. Amint a Zwin elhomokosodott (a XV. sz. óta), S. jelentősége csökkent; egykori nagyságáról még csak a városháza tesz tanuságot.

Slunj

község, l. Szluin.

S. M.

a francia Sa Majesté (ő felsége) rövidítése.

S. m.

az olasz sinistra mano (balkézzel) rövidítése.


Kezdőlap

˙