Sm.

latin természetrajzi nevek után Smith Jakab Eduárt (1759-1828) angol botanikus, továbbá Smith András (szül. 1834.) angol zoologus, végül Smith Vilmos (1808-57) angol botanikus nevének rövidítése.

Smack

(ang., ejtsd: szmak), az Északi-öbölben használt egyárbocos halászbárka. Az angol partokon minden kisebb parti járművet S.-nak neveznek

Smaland

(ejtsd: szmoland), D-i Svédország legnagyobb kiterjedésű vidéke, 30,579 km2 területtel, 560,000 lak. Partjai mentén termékeny; beljebb a bányászat a fő foglalkozás. Egykoron Smjellande v. Smalönd, azaz kis vidékek nevet viselt. Ugy látszik tehát, hogy kis államokból alakult össze.

Smalenene

Kristiania norvég tartomány kerülete a Kristianiai-öböl, Akershuus és Svédország közt, 4143 km2 ter., (1891) 120,864 lak. Nagyobbára sík, kisebb részében halmos vidék. Folyói közül a legfontosabb a Glommen, amely itt alkotja a Mörkfost (vizesést) és a Sarpsfost, továbbá a Tista. Legnagyobb tavai a Van Söen és az Oyeren. Partjai nagyon szakadozottak; szigetei: Ronö, Kragerö, Vesterö, Kirkeö stb. S. Norvégia legtermékenyebb kerülete; fő termékek: zab, rozs, árpa és búza. Az erdők a területnek 70 %-át borítják. Az állatállomány: 10,820 ló, 45,670 szarvasmarha, 18,340 juh és 3590 sertés. Fürészmalom sok van benne. Járásai: Rakkestad, Idde-Marker és Moss. Frederikshald a fővárosa.

Smalte

kék festék, nem más, mint kobalttal festett, porrá tört két üveg. A S.-t a szász Érchegységben akképen készítik, hogy a pörkölt kobaltércet az üveganyagokkal (quarc, hamuzsír) összeolvasztják. Az olvasztott üveget vizbe merítik, nedves festékmalmokon megőrlik és iszapolják. A szép tiszta szinü S. couleur név alatt, a kevésbbé tiszta mint porzó kerül a kereskedelembe. Az őrlés és iszapolás közben szinét veszített, világoskék vagy galambszürke S. Eschl név alatt ismeretes. A S. régebben a leginkább alkalmazott, igen tartós kék festék volt, de mióta a mesterséges ultramarin olcsóbb lett, alkalmazása csökkent. A fazekasok a két mázt is S.-val készítik, de e célra jelenleg mindinkább a tiszta kobaltoxidot használják.

Smaltit

v. smaltin (ásv.), kobaltarzén (CoAs2), de mindig több-kevesebb vassal, nikollal és kénnel keverve, ugy hogy tulajdonképen képlete: (Co,Fe,Ni)(As,S)2. Szabályos rendszerbeli kristályokban terem, nevezetesen oktaéderben, hexaéderben, leggyakrabban pedig e két alak kombinációjában uralkodó hexaéderrel, amihez ritkán romdodekaéder, sőt deltoid ikozitetraéder is járul. Nagyon gyakori és jellemző sajátsága, hogy a hexaéder lapok görbültek, szabályos emelkedéseket, domborodást mutatnak, a kristály mintegy héjas szerkezetü. Találni különféleképen csoportosuló halmazokban, ágas-bogas, veséded, fürtöt utánzó alakokban, hintve és vaskosan. Ónfehér, acélszürke, kékesre, tarkára futtatva, néha piros felületü, ami onnan van, hogy felülete kobatvirággá (erythrinné) mállott; karcszine szürkés-fekete. Alig észrevehetően hasad, egyenetlen törésü. Keménysége 5,5; fs. 6,4-7,3, mely széles határ épp a változó összetételének következménye. A leggyakoribb kobaltérc, telérekben terem rendesen, ritkábban telepekben. Nálunk Dobsinán rézércekkel és vaspáttal együtt. Legnevezetesebb termőhelye Szászország, Schneeberg u. n. kobalt-teléreiben. Csehországban: Joachimsthal, Hessenberg és Ridelsdolf, Stiriában: Schladming, Franciaországban: Allamors (Dauphiné), Angliában: Cornwall. Kobalt, illetőleg kobatpreparátumokon, nevezetesen a szép kék festéken, az u. n. smalten kivül még nikolt és arzénes savat gyártanak belőle. Igen használatos német neve: Speiskobalt.

Smaragd

drágakő, l. Berill.

Smaragd

a szolgagyőri Kővárdy grófok családjából származott s 1208-9. bihari főispán volt. Fia lehetett S., IV. Béla idejében kalocsai választott érsek, s mint ilyen, Fülöp esztergomi érsekkel együtt a királyi javak visszavételére kiküldött biróság eljárásának felülvizsgálására szervezett bizottság elnöke. 1258. comesnek, székesfehérvári prépostnak, királyi alkancellárnak s választott kalocsai érseknek nevezik, midőn öccseivel, Gilet és Egyed comesekkel együtt Keresztelő szt. János zsámbéki prépostságát alapította. Műízlését a templomnak maig is látható romjai hirdetik. Mint V. István kancellárja, 1262. közreműködött az idősb és az ifjabb király kibékítésében, s ekkor az esztergomi érsekkel együtt jogot nyert, hogy a békebontót kiátkozhassa.

Smaragd anyja

(ásv.), l. Prázem.

Smaragdit

l. Amfibol.


Kezdőlap

˙