Sóhajtás

rendellenes lélekző mozgás. Lassu mély belélekzés és kilélekzés jellemzik, melyek alatt az áramló levegő a hangzásban jellemző zörejt okoz.

Soham

(ejtsd: szohem), város Cambridge (ettől 22 km.-nyire) angol grófságban, vasút mellett, (1891) 8448 lak., nagy marhavásárokkal, környékén nagy zöldséges kertekkel. Egykoron püspökségnek volt székhelye. 870. a dánok feldúlták.

Sohland

falu Bautzen szász kerületi kapitányságban, a cseh határ közelében, a Spree és vasút mellett, (1890) 5248 lak., vászon- és pamutszövéssel, gombkötéssel, őrlő- és fürészmalmokkal.

Sohm

Rudolf, német jogtudós, szül. Rostockban 1841 okt. 29. Jogot részben itt, részben Berlinben, Hidelbergában és Münchenben tanult. 1866. habilitáltatta magát Göttingában, 1870. rendes tanár Freiburgban, 1872. Strassburgban és 1887. Lipcsében. Művei: Die Lehre vom subpignus (Rostock 1864);Der Prozess der Lex Salica (Weimar 1867); Fränk. Reichs- und Gerichtsverfassung (u. o. 1871); Das Recht der Eheschliessung (u. o. 1875); Trauung und Verlobung (u. o. 1876); Lex Ribuarie etc. (Hannover 1883); Institutionen des röm. Rechts (5. kiad. Lpicse 1894); Kirchengeschichte (9. kiad. u. o. 1894); Kirchenrecht (1 köt., u. o. 1892); Die Entstehung des deutschen Städtewesens (u. o. 1890).

Sohn

1. Károly Ferdinánd, német festő, szül. Berlinben 1805 dec. 10., megh. Kölnben 1867 nov. 25. A berlini akadémiának volt növendéke, azután Schadow Vilmosnál tanult először Berlinben, később Düsseldorfban és mesterével ment Olaszországba is. 1838. a düsseldorfi akadémia tanára lett. Sima, édeskés képei, melyek annak idején olyan népszerüek voltak Németországban, többnyire hires költemények romantikus női alakjait ábrázolják. A legismertebbek: Rinaldo és Armido; A gitáros nő; Hylas elrablása (a két utóbbi a berlini nemzeti képtárban); Jelenet Moreto Donna dianájából (lipcsei muzeum); Diana és Akteon; Paris itélete; Romeo és Julia; A két Leonora (Goethe Tasso-jából); A nővérek; A négy évszak; Lorelei stb.

2. S. Wilmos, német festő, az előbinek unokaöccse, szül. Berlinben 1830 aug. 29. Düsseldorfban nagybátyjának volt tanítványa, 1874. pedig a düsseldorfi akadémia tanára lett. Eleinte történeti képeket festett (Krisztus a viharos tengeren, düsseldorfi képtár; Krisztus az Olajfák hegyén; Genovéva stb.), csakhamar azonban genreképek festésére adta magát. A legsikerültebbek ezek közül: Különböző életpályák; Lelkiismereti kérdés (Karlsruhei képtár); Ügyvédi tanács (lipcsei muzeum) stb.

Sohrau

város Oppeln porosz-sziléziai kerületben, 12 km.-nyire Rybniktől, a Ruda forrása és vasú mellett, (1890) 4129 lak., jódtartalmu sósforrásokkal, vasművekkel, gőz- és fürészmalommal, sör- és szeszgyártással.

Sói bánság

az ozorai bánság és a Drina közt feküdt (l. Soli). A magyar királyok a S.-ot mindig megkülönböztették Boszniától s azt külön közigazgatási területnek tekintették. II. András király Ugron kalocsai érseknek Boszniát, Sót és Ozorát egyszerre adományozta s az érseket ebben 1225. III. Honorius pápa is megerősítette. 1244. IV. Béla megengedte a boszniai püspöknek, hogy a patarénusok megfékezésére ebben a «zsupánság»-ban is tizedet szedhessen. A XIII. sz.-ban a S.-nak külön bánjai voltak. Utóbb Kotromanovics István bán, Boszniának hűbéres fejedelme, 1326. magát egyúttal Ozora, Só és több más hely urának nevezte. Ostoja király 1422-35. Bosznia Ozora, Só stb. királyának hivatta, sőt 1459. Sót maga Mátyás király is Bosznia tartományai közé sorolta. A bánok közül különösebben ismeretes Henrik 1272-73. és Ernei 1273. A XIV. sz.-ban S.-ot már nem említenek.

Soi-disant

(franc., ejtsd: szoa-dizán) a. m. ugynevezett.

Soignies

(ejtsd: szoányi), város Hainaut belga tartományban, 17 km.-nyire Monstól, vasút mellett, (1891) 9007 lak., vászonszövéssel és fehérítőkkel, gyapjuáru-, csokoládé-, gombkészítéssel, bőr- és szeszgyártással; a X. sz.-ból való igen érdekes, szt. Vincéről elnevezett templommal.

Soirée

(franc., ejtsd:szoáré) a. m. estély; S. dansante, táncestély.


Kezdőlap

˙