Sponheim

(Spanheim), grófság a felső-rajnai járásban, a Rajna, Nahe és Mosel között. S. első ismert grófja Eberhard (1044) volt, akinek fia, István 1111. a hires Benedek-rendi kolostort alapította. 1232. a S.-család a S.-Starkenburg, S.-Kreuznach, S.-Blankenbert (ez ismét két ágra: S.-Heinsberg és S.-Lewenberg) és S.-Löwenburg ágakra oszlott. 1437. a S.-grófok fiágának magva szakadt; birtokaik a Pfalzra és Badenre jutottak. 1801. S. Franciaországé lett; a bécsi kongresszus porosz birtokká tette (Coblenz kormányzósági kerület Kreiznach, Simmern és Zell járásai) s csak Birkenfeld hercegséget engedte át Oldenburgnak (1817).

Sponsa

(lat.) a. m. jegyes. menyasszony; sponsalia, l. Eljegyzés; sponsus, vőlegény.

Sponsor

(lat.) a. m. kezes; S. fidei, keresztapa.

Spontán

(a latin spontaneus-ból) a. m. önként, magától; spontaneitas, l. Receptivitas.

Spontini

(ejtsd: szpon-) Gáspár, olasz zeneszerző, szül. a római pápa világi uralma alá tartozott Majolati faluban (Jesi város közelében) 1774 nov. 14-én, megh. u. o. 1851 jan. 24. Földmíves szülői helyett egy nagybátyja taníttatta, zenei művelését állítólag Cimarosa fejezte be. Egyházi zenéjének sikere az volt, hogy 17 éves korában már dalműszerzésre kapott megbizást (I puntigli delle donne, nagy siekrt ért Rómában). Egy családdal, melynél zeneoktató volt, ment Párisba 1803. Egymásután irta dalműveit; Joséphine császárnő az idegengyűlölet áramlata ellenére kinevezte (az austerlitzi győzelmet dicsőítő kántátéjára) udvari zeneigazgatójául; az 1807 végén előadott La Vestale (Veszta papnője) címü opera szerezte S.-nak új hazájában első, de annál nagyobb diadalát (10,000 livre jutalmat nyert; szövegköltője Jouy, aki eredetileg Cherubini számára szerezte művét, de ez visszautasította), s megbizást nyert Cortez Ferdinand címü opera irására, mely 1809. ért ritka nagy sikert s ma is másik élvezhető műve S.-nak, ki erre a párisi olasz opera igazgatójává lett, majd honosította magát s 1810. nőül vette Erard zongoragyáros leányát. Működése meghódította III. Frigyes Vilmos porosz királyt; ez szerződtette 1820. Berlinbe 10,000 tallér évi fizetéssel és egyéb kedvezményekkel első karnagyul. Itt legnagyobb sikerü új műve a Lalla Rookh c. alkalmi mű s az ebből nagyobbra kidolgozott Nurmahal vagy a kasmiri rózsaünnep volt. A külső hatásoknak nagy mestere volt és kitünő karnagy, de hatalmaskodó ember, s az intendánssal összetűzése és a sajtó (jórészt a kérlelhetetlen Rellstab Lajos zenebiráló) támadásai miatt dicstelenül hagyta el harmadik hazáját 1842. Teljes fizetését élvezte nyugdíjul, számos címét, kitüntetését megtartotta, a hallei egyetem tiszteletbeli doktorrá s a pápa St. Andrea gróffá emelte; Párisban élt, szülőfaluját csak meglátogatta, mikor néhány napi utolsó betegsége meglepte. Összes műveit (olasz, francia és német szövegü 28 operát, indulókat stb.) Ledebur sorolja fel Berliner tonkünstler-Lexikonjában; életrajzi adatokat irtak: Loméni, Un homme de rien (1841); Rellstab L., Über mein Verhältniss als Kritiker zu Herrn Spontini (Lipcse 1827); Oettinger K. m. (1843); Montanari (1851); Raoul-Rochette (1852).

Sponton

l. Esponton.

Spóra

(gör.), magyarul iszpora, csirasejt, a kriptogamák (l. o.) szaporodó sejtje, a virágzó növények magvával analog, csakhogy nem oly összetett szerkezetü, hanem rendesen csak egy sejt, ritkábban kevés sejt, nincs benne csira, mely a magvak legnevezetesebb része (l. Növénybetegségek mellékletén). - Mint betegségokozók fontosak a bakterium (l. o.) spórái.

Sporadikus

(gör.) a. m. szórványos, egyenkint előforduló, elkülönítve álló.

Sporádok

szigetcsoprot neve az Égei-tengerben. A S. néven bizonyos időkben különböző szigeteket értettek; a régiek ide sorolták Miloszt, Folegandroszt, Szikinoszt és Terát is, amelyeket ma a Kikladok közé sorolnak. Jelenleg a S.-ban két csoportot különböztetnek meg: az É-i és D-i S.-at; amazokhoz tartoznak Szkiatosz, Szkopelosz, Khiliodromi vagyis Illosz, Szkancura és Szkirosz, továbbá több apró sziget, összesen 580 km2 területtel és 13,394 lak. Mindannyian Görögországhoz tartoznak. A D-i S. Szamosz és Rodus közt terülnek el és török hatalom alatt állanak. 11 kisebb csoportra osztják; ezek főbbjei: Furni Patmosz Lipszosszal, Arkival és Gaidarosszal; Lerosz Arhangelosszal; Katimnosz Levitha- és Kinarával; Kosz Kapparival; Niszirosz Jalival; Tilosz; Szimi Nemosszal; Karpathosz és Asztropalia Szirinával.

Sporadosziderit

(ásv.), vasszemeket tartalmazó meteorkő, l. Meteorit.


Kezdőlap

˙