Spree

a Havel legnagyobb, 365 km. hosszu mellékfolyója. A cseh határ közelében Szászországban, Spreedorfnál 499 m.-nyi magasban ered, Spreewitz falu alatt brandenburgi területre lép, É-nak, majd NyÉNy-nak folyik, a Spreewaldban (l. o.) szétágazik, átfolyik a Prahm- és Schwieloch és Müggelseen, később Berlinen és Spandaunál torkollik. Vizkörnyéke 9470 km2. Balról fölveszi a Berstét és a Dahmét, jobbról a Fekete- és Fehér Schöpsöt, a Malxét és Rüdersdorfi Kalkfiesst és a Pankét. 180 km.-nyi hosszuságban járhatnak rajta hajók. Az Oderával a Frigyes-Vilmos- és az Odera-S.-csatorna kötik össze. Egyéb csatornák a S. vidékén a berlin-spandaui csatorna. Berlin területén medrét ki akarják mélyíteni, hogy a városba mélyebb járatu hajók is bejuthassanak. V. ö. Fontane, Führer zur Unterspree u. Havel (Berlin 1894).

Spreewald

(vendül Bjelota, a. m. mocsarak), Alsó Luzsicában, Frankfurt porosz kerületnek Cottbus, Lübben és Calau nevü járásait magában foglaló, 44,5 km. hosszu, legfölebb 11 km. széles és körülbelül 275 km2 területet elfoglaló, egykor mocsáros, de most nagyobbára kiszárított vidék, amelyet az itt nagyon is szétágazó Spree szel át. A nagyobbára vend lakosok állattenyésztéssel, halászattal és zöldségtermeléssel foglalkoznak. A Felső-S. Fehrowtól Lübbenig, az Alsó-S. innen Ó-Schadowig ér. V. ö. Ackermann, Führer durch den S. (Berlin 1893).

Sprekelia

Heist (növ.), l. Hölgyliliom.

Spremberg

az ugyanily nevü járás székhelye Frankfurt porosz kerületben, részint a Spree Ny-i partján, részben annak szigetén, vasút mellett, (1895) 11,122 lak., virágzó posztógyártással, amely mintegy 4000 munkást foglalkoztat, továbbá dohány-, gép-, sörgyártással, olajprésekkel és közelében barnaszénbányákkal, régi erődítményeinek maradványaival; egy egykori hercegi kastéllyal, amely most hivatalok helyiségeül szolgál. V. ö. Wertsch, Jubileumsschrift zur Feier des 1000-jährigen Bestehens d. Stadt S. (s. 1893).

Sprengel

1. Károly, német gazda, tanár és szakbeli iró, szül. Schillerslageban (Hannover mellett) 1787., megh. Regenwaldeban 1859 ápr. 19. Iskoláit befejezve, Thaer cellei és möglini gazdasági tanintézeteiben készült a mezőgazdasági tanulmányokra, melyeket elvégezve, Szászországban és Porosz-Sziléziában gyakorlatban volt. Az 1821-24-iki tanéveket a göttingai egyetemen töltötte természettudományi tanulmányokkal foglalkozva, 1830. ott magántanári minőségben mezőgazdaságot és vegytant adott elő, a következő évben pedig a braunsch weigi Carolineumban rendes tanár lett, honnét 1839. mint a pomerániai gazdasági egyesület vezértitkára Regenwaldeba költözött s itt felsőbb szervezetü gazdasági tanintézetet és gazdasági gépgyárat alapított. Művei: Chemie für Landwirthe (Braunschweig 1831-32); Bodenkunde (2. kiad. Lipcse 1844); Die Lehre von den Urbarmachungen (2. kiad. u. o. 1846). Az 1840-ik évtől fogva Allg. landw. Monatsschrift (1840-1844) címen gazd. szakfolyóiratot adott ki.

2. S. Kurt, német botanikus s orvos, szül. Boldekowban (Anklam mellett) 1766 aug. 3., megh. Halleban 1833 márc. 15. mint a botanika tanára. Nevezetesebb munkái: Historia rei herbariae (Lipcse 1807-1808); Geschichte der Botanik (u. o. 1817-18); Neue ntdeckungen im ganzen Umfang der Pflanzenkunde (Halle 1820-22.). Orvosi művei: Versuch einer pragm. Geschichte der Arzneikunde (u. o. 1792-1803, 4. kiad. Lipcse 1846); Handbuch der Pathologie (Lipcse 1759-97, 4. kiadás 1815); Institutiones medicae (u. o. 1809-0816, 2. kiad. 1819).

Sprenger

Alajos, német orientalista, született Nassereitban (Tirol) 1813 szept. 3., megh. 1893 dec. 19. Bécsben orvos- és természettudományok mellett keleti nyelveket tanult. 1836. Londonba ment, hol Münsternek segédkezett a mohammedán népek hadi tudományáról szóló műve megirásában. 1843. Kalkuttába utazott. 1845. a delhiikollegium igazgatója lett; e minőségben számos európai tankönyvet fordíttatott le hindosztánira. 1850. az indiai kormány tolmácsává és a kalkuttai ázsiai társaság titkárává neveztetett ki. 1857. visszatért Európába és 1857-81-ig mint a keleti nyelvek tanára működött a berni egyetemen. 1881. nyugalomba vonulva Heidelbergába tette át lakását. Főbb munkái: Masudî's meadows of gold (London 1849); The Gulistan of Sady, a hires mű első jó szövegkiadása (Kalkutta 1851); Catalogue of the Arabic, Persian and Hindustany Manuscripts of the Libraries of the King of Oudh I. Persian adn Hindustany Poetry (u. o. 1854); Dictionary of the technical terms used in the sciences of the Musulman (u. o. 1854); Ibn Hajar's biographical dictionary of persons who knew Mohammad (u. o. 1856); Soyuti's Itgan on the exegetic sciences of the Qoran in Arabic (u. o. 1856); Das Leben und die Lehre des Mohammed (Berlin 1861-65, 3 köt.); Post u. Reiserouten des Orients (Lipcse 1864); Die alte Geographie Arabiens (Bern 1875); Babylonien das reichste Land in der Vorzeit u. das lohnendeste Kolonisationsfeld (Heidelberga 1886).

Spring

kisközség Alsó-Fehér vármegye kisenyedi j.-ban, (1891) 1405 oláh lakossal.

Springe

(Hallerspringe), az ugyanily nevü járás székhelye Hannover porosz kerületben, a Haller forrásai körül, 7 km.-nyire Wennigsentől, vasút mellett, (1890) 2946 lak., vattagyárral és szőnyegszövéssel.

Springer

Antal, német történet- és művészettörténeiró, szül. Prágában 1825 jul. 13., megh. Lipcsében 1891 máj. 30.; a prágai és tübingai egyetemeken tanult, azután az újkori történelem magántanára lett a prágai egyetemen, de élénk, szabadelvü szellemtől áthatott publicistai tevékenységet is folytatván, a Schwarzenberg-Thun-minisztérium alatt a tanítástól eltiltatott. 1852. Bonnba ment, most már mint a művészettörténet magántanára, 1860. rendes tanár lett u. o., 1872. pedig Strassburgba, 1873. Lipcsébe hivták ilyen minőségben. Politikai történelmi művei: Gesch. des Revolutionszeitalters (Prága 1849); Österreich nach der Revolution (u. o. 1850); Österreich, Preussen u. Deutschland (u. o. 1851); Geschichte Österreichs seit dem Wiener Frieden (2 köt., Lipcse 1863-65); Paris im XIII. Jahrhundert (u. o. 1856); F. Chr. Dahlmann (2 köt., u. o. 1870-1872). Művészettörténeti munkái: Kunsthistorische Briefe (Prága 1852-57); Geschichte der bilden-den Künste im XIX. Jahrhundert (Lipcse 1858); Bilder Aus der neueren Kunstgeschichte (2. kiad., 2 köt., Bonn 1886); Rafael und Michelangelo c. mintaszerü kettős életrajz (először a Dohme-féle Kunst und Künstler-ben, 3. kiad. Lipcse 1895) és a művészetek általános története, mely először mint a Seemann-féle elterjedt Kunsthistorische Bilderbogen szövege jelent meg (önálló alakban Handbuch der Kunstgeschichte cím alatt 4 köt., Lipcse 1896-97.) Halála után jelent meg Dürer Albrecht kitünő életrajza (Berlin 1892.) Tőle való a Crowe- és Cawalcaselle-féle Geschichte der altniederländischen Malerei (Lipcse 1875) német kiadása. V. ö. érdekes emlékiratait Aus meinem Leben címmel (Berlin 1892).

Springfield

(ejtsd: szpringfild), több város az északamerikai Egyesült-Államokban; a jelentékenyebbek: 1. Illinois állam és Sangamon County fővárosa, 136 km.-nyire Saint-Louistól, a Sangamon bal partja közelében, vasutak mellett, (1890) 24,965 lak., gyapju- és fémiparral; új kapitoliummal, vámházzal, arzenállal, többféle iskolával és jótékonysági intézettel; közelében (3 km.) az Oak ridger nevü parkszerü temető, amelyben az 1874. emelt Lincoln-emlék áll. S.-et ültetvényei miatt Flower Citynek (virágváros) nevezik. 1822. alapították és 1837. lett állami fővárossá. - 2. S., Hampden county székhelye Massachusettsben, 122 km.-nyire Bostontól, a Connecticut bal partján, vasút mellett, a folyó jobb partján fekvő külvárosát West-S.-et is beleszámítva, (1890) 44,180 lak., az Egyesült-Államok legfontosabb fegyvergyárával és arzenáljával, amely 700 munkást foglalkoztat, revolver-, kocsikészítéssel, pamut-, gyapjufonással és szövéssel, arany- és ezüstékszerkészítéssel, papirosmalmokkal és szemüvegkészítéssel. A széles utcákból álló szép város legkiválóbb épülete a City Hall, a nyilvános könyvtár 40,000 kötet könyvvel és természetrajzi gyüjteménnyel és az igazságügyi palota. Legszebb sétahelye a Hampden-park. 28 iskolájában több van 6000 tanulónál. 1635. alapították. - 3. S., Green county székhelye Misszuri államban, 185 km.-nyire Jefferson-Citytől, a Wilsonnak, a Misszisszippi mellékfolyójának partján, vasút mellett, (1890) 21,850 lak., gyapju- és pamutfonókkal és szövőkkel, vagon-, butor-, dohánygyártással, malmokkal és vasolvasztással. S. Misszuri DNy-i részének kereskedelmi középpontja. - 4. S., Clark county székhelye, 72 km.-nyire Columbustól, a Mad és Lagonda összefolyásánál, vasutak mellett, (1890) 34,845 lak., élénk iparral, amelynek fő ágai a malomipar, vasolvasztás, gép, papirosgyártással, lenmagolajpréseléssel, nagy számu sarló- és kaszakészítéssel (évenkint több mint 30,000); búza-, liszt-, kukorica-, marha- és sertéskereskedéssel, különböző iskolákkal.


Kezdőlap

˙