Steller

Tamás, evang. tanár és lelkész a XVII. sz.-ban. Tanulmányait a vittenbergai egyetemen bevégezvén, Besztercebányára hivatott meg iskola-igazgatóul s itt működött 1673-ig, amikor a pozsonyi rendkivüli törvényszék elé idéztetett; előbb Lipótváron volt bebörtönözve, hol egyik barátjához titokban irt (vagy barátjától kapott), de a várparancsnok kezéhez jutott levél miatt kegyetlenül megveretett, ugy hogy a pálcaütések alatt ruhája lefoszladozott testéről. Sebeiből felépülve S.-t is a nápolyi gályákra vitték, honnan midőn kiszabadult, Vittenbergába ment s ott tartózkodott 1684-ig, amikor Besztercebányára hivatott lelkészül. Később szemei elgyengülvén, hivataláról lemondott s mint magánzó, később teljesen megvakulva élt ugyancsak Besztercebányán 1715. bekövetkezett haláláig. Művei: Dissertatio de voto Jacobi Ger. XXVIII. (Vittenberga 1668); De existentia spiritus infiniti, qui est Deus (u. o. 1667); Exercitatio de triplici spiritus sancti gratiae vocantis, justificantis et conservantis quidditate et diversitate (u. o. 1667); Dissertatio theologica de vana pseudo-christianorum religione (u. o. 1670).

Stellionatus

(crimen, lat.) a. m. csalás. A szó «stellio»-tól (gyík) származik, mert a gyík csúszó-mászó voltánál fogva a ravaszságnak jelképe.

Stellwag

Károly, osztrák orvos, a bécsi egyetemen a szemészet tanára, szül. Langendorfban (Morvaország) 1823 jan. 28. Orvosi tanulmányait Prágában és Bécsben végezte, hol 1847. orvosdoktorrá és sebésszé avatták. 1854-ben a bécsi egyetemen a szemészet magántanára, 1857. rendkivüli tanára, 1873-ban pedig rendes tanára lett. Kiváló műve: Lehrbuch d. praktischen Augenheilkunde (5. kiad. Bécs 1882) olasz és angol fordításban is megjelent. Magyarra A gyakorlati szemészet tankönyve (Pest 1868) címen Vidor Zsigmond fordította. Irt ezenkivül számos nagy becsü dolgozatot szaklapokba.

Stelvio

Giogo dello, l. Stilfsi-hágó.

Stelzhamer

Ferenc, osztrák költő, szül. Grosspiesenhamban (Ried mellett) 1802 nov. 29., megh. Henndorfban (Salzburg mellett) 1874 jul. 14. Jogot tanult, aztán nevelő, majd szinész lett, évgül a költészetre adta magát és Bajorországot és Ausztriát bejárva maga szavalta költeményeit. Nevezetesek: Lieder in obderennsscher Volksmundart (Bécs 1837); Neue Gesänge (u. o. 1841); Neue Gedichte (Regensburg 1846) és d'Ahnl (Bécs 1851). Válogatott költeményeit Rosegger (4 köt., Bécs 1884) adta ki.

Stenarum

l. Segesvár.

Stenay

(ejtsd: sztené), város Meuse francia départementban, 13 km.-nyire Montmédytől, vasút mellett, (1890) 3489 lak., nagy vaskohókkal, maláta- és fésükészítéssel. S. az antik Sathanacum, amelyben Ausztrázia királyainak volt palotája.

Stenbock

Magnus gróf, svéd hadvezér, szül. Stockholmban 1664 máj. 12., megh. Kopenhágában, börtönben 1717 febr. 23. Tanulmányainak befejezése után hollandi szolgálatba lépett s 1688 óta a badeni őrgróf és Waldeck gróf alatt kitüntetéssel harcolt a Rajnánál. 1697. mint egy német ezred ezredese saját hazájának szolgálatába állott s részt vett XII. Károly majd minden hadjáratában s különösen a narvai győzelem kivívását nagyban elősegítette. 1707. kinevezték Schonen helytartójává; midőn IV. Frigyes Dániából 1709. Schonenban kikötött, S. 1710 febr. 28. Helsingborg és 1712 dec. 20. Gadebusch mellett megverte a dánokat, majd Holsteinnak fordult és 1713 jan. 9. Altonát felégette, de ugyanezen év máj. 6. Tönning mellett a dán, orosz és szász csapatoktól körülvétetvén, 12,000 emberével hadi fogságba esett. Emlékiratai Memoires c. Frankfurtban jelentek meg (1745); életét leirta Laenborn (Stockholm 1757-65, 4 köt.).

Stendal

az ugyanily nevü járás székhelye, régen Altmark fővárosa, Magdeburg porosz kerületben, az Üchte és vasút mellett, (1895) 20,660 lak., nagy vasúti műhelyekkel, vasbutor-, burgonyakeményítő-, sör-, tégla- és mezőgazdasági gépgyártással; Winckelmann Joakimnak a város szülöttjének és nachtigalnak emlékszobrával; régi erődítményeinek maradványaival. Midőn 1258. Brandenburgot az aszkániai ház tagjai maguk közt fölosztották, S. az I. János által alapított idősebb ágnak volt a fővárosa; ezen ág azonban 1320. már kihalt és S. ismét beolvadt Brandenburgba.

Stendhal

Beyle (l. o.) francia iró álneve.


Kezdőlap

˙