Stenzler

Adolf Frigyes, német szanszkritista, szül. Wolgastban 1807 jul. 9., megh. Boroszlóban 1887 febr. 27-én. 1826-tól 1829-ig keleti nyelveket tanult Greifswaldban, Berlinben és Bonnban. 1829. Párisban Chézy Rémusat és De Sacy előadásait hallgatta, 1833. a boroszlói egyetemen tanszéket nyert. Főbb munkái: Raghuvansa, Kalidasae Carmen, Sanscr. et Lat. (London 1832); Kumara Sambhava Kalidasae Carmen, Sanscr. et Lat. (Berlin 1838); Mricchakatika i. e. Curriculum figlinum; Sudrakae regis fabula (Bonn 1847); Yajnavalkya's Gesetzbuch, Sanskrit und Deutsch (Berlin 1849); Indische Hausregeln, Sanskrit und Deutsch (4 köt., Lipcse 1864-78); Elementarbuch der Sanskritsprache (Boroszló 1868, 6. kiad. 1892); Meghaduta, der Wolkenbote Gedicht von Kalidasa mit Anmerkungen und Wörterbuch (u. o. 1874); The institutes of Gautama (London 1876).

Stepanó

nagyközség Nyitra vármegye szenici j.-ban, (1891) 1540 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Stephan

Henrik, a német birodalmi postahivatal államtitkára, szül. Stolpban (Pomeránia) 1831 jan. 7., megh. Berlinben 1897 ápr. 8-án. 1848. postaszolgálatba lépett, 1856. a berlini főpostahivatalnál titkár lett, 1858. tanácsos, 1865. előadó tanácsos. 1870. főpostaigazgató s az északnémet szövetség postaügyének feje lett. Az első hónapokban nagy feladat várakozott reá: a német-francia háboruban a német hadi postaügy lebonyolítása, de S. fényesen oldotta meg feladatát. 1871. császári főpostaigazgató lett; 1876. a táviró igazgatása a postáéval egybeolvadt; 1879. a német birodalmi postahivatal államtitkárává tették. S. érdeme első sorban, hogy a német postaügy mintaszerü magaslatra emelkedett, egységes postatörvényt teremtett, behozta a levelező-lapokat s a postautalványokkal való forgalmat; szóval számos lényeges könnyítést létesített. Az ő ajánlatára egyesítették a táviróhivatalt a birodalmi postával, melynek egyik következménye az lett, hogy a táviróhivatalok száma 1700-ról 13,000-re növekedett. De S.-nak legjelentékenyebb alkotása a világposta-egyesület. Ő sürgette e fontos terv kivitelét és megélte még azt is, hogy Európának majdnem valamennyi művelt állama e szövetségbe belépett. megalapította továbbá a postamuzeumot. Siemens Wernerrel megalapította az elektro-technikai egyesületet, melynek S. tiszteletbeli elnöke volt. S. tagja volt a porosz urakházának és a porosz államtanácsnak, a hallei egyetemnek pedig tiszteletbeli doktora. S. mint iró is kiváló alakja Németországnak. Nevezetes munkái: Leitfaden zur Anfertigung schriftlicher Arbeiten für junge Postbeamte; Geschichte der preussischen Post (Berlin 1859); Das heutige Ägypten (Lipcse 1872); Weltpost und Luftschiffart (Berlin 1874); ezeken kivül még számos essayt irt. V. ö. Unter dem Zeichen des Verkehrs (Berlin 1895).

Stephani

Ludolf, német archeologus, szül. Beuchában (Lipcse mellett) 1816 márc. 29., megh. Pavlovszkban 1887 jun. 11. Tanulmányutat tett Görögországban, Kis-Ázsiában és Olaszországban. 1841. Dorpatban s 1850. Péterváron lett egyetemi tanár. Művei: Reise durch einige Gegenden des nördlichen Griechenland (Lipcse 1843); Der ausruhende Herakles (u. o. 1854); Antiquités du Bosphore Cimmérien (atlasszal, Pétervár 1854); Die Vasensammlung der kaiserlichen Eremitage (2 köt., u. o. 1869); Die Antikensammlung zu Pawlowsk (u. o. 1872).

Stephanit

(melánfény, rideg üvegérc, ásv.), ezüsttartalmu szulfosó (AgSbS2+2Ag2S), 68,4 % ezüsttartalommal, aminél fogva igen becses ezüstérc. Rombos rendszerbeli (gyakran hatszöges külsővel) oszlopos és táblás kristályokban, valamint vaskosan s hintve. Vasfekete, feketés ólomszürke, fémes fényü, néha tartkán futtatva. K. 2-2,5, fs. 6,2-6,3. Tökéletlenül hasad. Meleg salétromsav megtámadja. Hazánkban Selmec- és Körmöcbányán, Szászországban Freiberg, Annaberg, Schneeberg, Johanngeorgenstadt, Csehországban Pribram bányáiban, legnagyobb mennyiségben azonban Nevadában (Virginia City) a hires Comstock-telérben találják, melynek argentittal együtt a S. a fő anyaga. Mexikóban Zacatecas és Idaho mellett szintén terem. Mindenütt ezüstöt olvasztanak ki belőle. Haidinger keresztelt István főherceg tiszteletére.

Stephanotis

Thon. (növ., járminselyem), a krepinfélék génusza, 14 faja a maláj archipeláguson, Khina déli részén, madagaszkáron, Peruban és Kubán terem. A S. floribunda A. Brog. Martiniqueon terem, magva szőréből szelymet szőnek és vele kereskedést űznek. A szenegáli növényselyem az apocyneák Strophantus fajaiból való.

Stephanus

(lat.) a. m. István (l. o.).

Stephanus

franc. Estienne (Etienne), hires francia nyomdász-család, mely a XVI-XVII. sz.-ban Párisban és Genfben székelt. Törzsatyja Henrik (származása ismeretlen) 1500 körül alapított nyomdát Párisban és a legszabadelvübb férfiakkal állott összeköttetésben. A nyomdájából kikerült művek közül a Faber-féle Aristoteles, a Psalterium quincuplex és a Kommentár Paulinus leveleihez ismertek. Megh. 1520 körül és örökét 17 éves fia, Róbert vette át, hogy azt még nagyobb dicsőségre emelje. Kiadványai közül a nyelvtanok és egyéb iskolai könyveken kivül nevezetesek az új-testamentom latin és görög kiadványai (1530), valamint a latin és görög klasszikusoké, melyeket Róbert maga látott el előszóval és kisért jegyzetekkel és ezek hibátlanságukkal és szövegöknek szép szedésével, kényelmes, tetszetős alakjukkal minden eddig nyomtatott könyvet túlszárnyaltak. A Sorbonne folytonos izgatásai arra kényszerítették Róbertet, hogy 1550 vége felé elköltözzön Párisból Genfbe, hol a református vallásra térve, élénk összeköttetésben állott a reformátorokkal. Meghalt 1559 szept. 7-én. Fiai közül hárman ismertek mint nyomdászok: Henrik, Róbert és Ferenc, kik közül Henrik (szül. Párisban 1528.) a család leghiresebb tagja lett. Mig üldözött atyja svájci polgár maradt, ő ismét Párisba kezdé telepíteni családját és atyjának szabadalmára hivatkozva, új nyomdát állított, melyből már 1557. kitünő kiadásban jelent meg néhány könyve a klasszikusoknak. Az általa kiadott többi művek közül melyeket ő fordított és látott el jegyzetekkel, kiválóbbak: Anakreon (1554), azután 1557-től Athenagoras, Maximus Tyrius, Diodorus Siculus, Xenophon, Thukydides, Sophokles, Herodot, Dioneges, Plutarch, a görög rétorok, lexikografusok és grammatikusok, a görög epikusok, a hisztorikusok töredékei, Platon, Theokrit, Aeschylos, Pindar, a templomatyák irásai, az új-testamentom kiadványai, a rómaiak történetirói: Aulus Gallius, Macrobius Vasso stb., továbbá egy francia biblia, mindenekfölött pedig a hires Thesaurus linguae Graecae (1572,5 köt. folio), melyet 12 évig kimondhatatlan fáradsággal és titokban készített tudós neje és csak egy betüszedő (neve Scapula) segítségével s nem is álmodta, hogy e szedő lesz árulója, ki, ha nem is tette tönkre a hosszas munkában szerzett becsületes nevét, de koldusbotra juttatta azzal, hogy alig jelent meg a S.-féle Thesaurus, midőn ő már annak olcsóbb és igen ügyes kivonatával jelent meg a könyvpiacon. E csapást nem tudta Henrik többé kiheverni, s atyja módjára, ha nem is mint száműzött, elhagyta hazáját, miután tudós munkatársát, nejét is elvesztette. Külföldön remélt pénzt kaphatni, hogy újra kezdje üzletét, de nem kapott. 1576. Magyarországban is járt, melyről és Ausztriáról 1569-84 közt. Crato, Miksa király orvosa látta el tudósításokkal. Gyámoltalanul elméjében megzavarodva, érkezett vissza Lyonba. Fia Pál, született 1567., tanulmányai befejezte után atyja nyomdájának romjait, 5 évvel annak halála előtt, vette át, s már-már virágzásba hozta jeles kiadványaival, midőn 1605. azzal vádolták, hogy részese volt a szavójaiaknak Genf megostromlásában, s e miatt menekülnie kellett. A nyomda neve alatt dolgozott még, de 1626. eladatott. Hova vitte ezután sorsa, és hol halt meg, nincs tudva. Egyik nagybátyja, Károly, szintén Genfben volt nyomdász; ennek fia, József, Rochelleben alapított nyomdát, hol 1629-ben halt meg. Tizenhét tagját sorolja föl a nyomdászat története e családnak, kik mintegy 170 évig nyomdászkodtak. Az utolsó sarj, Antal, Typographus regius volt Párisban és 1674. halt meg a párisi Hotel-Dieuben.

Stephens

(ejtsd: sztefensz), county Texas észak-amerikai államban, 2340 km2 területtel, 5500 lak., Breckenridge székhellyel.

Stephenson

(ejtsd: sztefenszn), county Illinois É.-amerikai államban, 1456 km2 területtel, 31,190 lak., Freeport székhellyel.


Kezdőlap

˙