Stimulatio

(lat.) a. m. izgatás, ösztönzés; - stimulantia a. m. izgató szerek (l. o.).

Stinác

kisközség Vas vármegye németújvári j.-ban, (1891) 1181 horvát lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Stinde

Gyula, német iró, szül. Kirch-Nüchelben (keleti Holsteinban) 1841 aug. 28. Vegytant és természettudományokat tanult, aztán az irodalomra adta magát, főként természettudományi tárcákat irván: Blicke durch das Mikroskop (Hamburg 1869); Naturwissenschaftliche Plaudereien (u. o. 1873); Alltagsmärchen. Novelletten (2. kiad. u. o. 1873); Die Opfer der Wissenschaft (Alfred de Valmy álnév alatt, 2. kiad. Lipcse 1879); Aus der Werkstatt der Natur (3 köt., u. o. 1880, 2. kiad. Drezda 1888-89); alnémet nyelven vannak irva vígjátékai: Hamburger Leiden, Tante Lotte, Eine Hamburger Köchin, Die Blumenhändlerin von St. Pauli, Die Familie Carstens; karácsonyi meséi: Princess Tausendschön, Prinz Unart, Ihre Familie (Engelsszel együtt, népszinmű, 1883); Waldnovellen (Berlin 1881, 12. kiad. 1892) Die Wandertruppe, oder das Dekamerone der Verkannten (u. o. 1881, 8. kiad. 1890). Nagy sikere volt S. humoros vázlatainak, amelyekben a berlini nyárspolgáréletet festette: Buchholzens in Italien (Berlin 1883, 54. kiad. 1892); Die Familie Buchholz (u. o. 1884, 75. kiad. 1894); Der Familie Buchholz zweiter Teil (u. o. 1885, 59. kiad. 1893); Frau Buchholz im Orient (u. o. 1888, 36. kiad. 1890); Wilhelmine Buchholz' Memoiren (4 rész, 18. kiad. u. o. 1895) stb.

Stinica

község Lika-Krbava vármegye zenggi j.-ban, a tenger partján, (1891) 1032 horvát lak., gőzhajóállomással. itt 1072. Kresimir horvát király idejében erődített vár állott fenn, melynek nyomai ma is felismerhetők; midőn a vár romba dőlt, anyagából az arbei erősséget építették fel.

Stintzing

Roderik, német romanista, szül. Altonában 1825 febr. 8., megh. Oberstdorfban 1883 szept. 13. Plönben ügyvédkedett, 1854. Baselben, 1857. Erlangenben, 1870. Bonnban lett egyetemi tanár. Művei: Fr. R. v. Savigny (Berlin 1862); Geschichte der populären Litteratur des röm. kanon. Rechts in Deutschland (Lipcse 1867); Geschichte der Rechtswissenschaft (fő műve, Münden és lipcse 1880-84, bevégzetlen); Der Besitz (1895).

Stipa

L. (növ.), l. Árvalányhaj.

Stipendium

(lat.) a. m. zsold, napibér; továbbá ösztöndíj (l. o.). L. még Misedíj.

Stipes

(lat.) a. m. nyél.

Stipites

Dulcamarae (növ.), a keserü-édes csucsorka hajtása; S. guaco, l. Mikania.

Stiplye

(Istib), török város Kosszovo vilajetben; amfiteátrumszerüen épült a Bregalnica, a Vardar egyik mellékfolyója bal partján. Nevezetes acélárukészítményeiről, 20,000, többnyire kat. lakossal. S. a régi Astibon.


Kezdőlap

˙