Stoddard

(ejtsd: sztodderd), county Misszuri É.-amerikai államban, 2201 km2 területtel, 17,330 lakossal, Bloomfield székhellyel.

Stoddard

Rikárd Henrik, északamerikai költő és iró, szül. Hinghamban (Massachusetts) 1825 jul. 2-án. Eleinte ércöntő, majd vámhivatalnok volt New-Yorkban. Utóbb teljesen az irodalomra adta magát. 1849. Footprints és 1852. Poems c. alatt egy kötet költeményt bocsátott közre. Ugy ezek mint egyéb művei is nagy képzelő erőről, eredetiségről tanuskodnak. Megemlítendők: Adventures in fairy land, Songs of summer (1853); Town and county (1857); Life, travels and books of Alexander von Humboldt (1860); The King's bell (1862); The story of little Red Riding Hood (1864); The children in the wood (1865); Abraham Lincoln, a Horatian ode (1865); Putnam the brave (1869); The book of the East (költemények, 1867); The Sion's club (1890). Összes költeményei (Poetical works) 1880. jelentek meg.

Stoerk

Károly, orvos és gégész, szül. Budán 1832 szept. 17. Pesten és Bécsben tanult, 1859-től mint másodorvos az egyetemes kórháznál működött Bécsben. Itt végezte Türckkel az első kisérleteket a gégetükrészet terén; 1864. habilitáltatta magát, 1875. rendkivüli, 1894. rendes professzor lett s 1891 óta a gégészeti klinika vezetője. A gégevizsgálat technikáját egy csomó általa feltalált műszerrel magas fokra emelte. Fő műve: Klinik der Krankheiten des Kehlkopfs, der Nase und des Rachens (2 köt., Stuttgart 1876). Ezenkivül irta: Zur Laryngoskopie. Über Erkrankuung bes Kehlkopfs und das operative Heilverfahren dei demselben (Bécs 1859); Laryngoskopische Mitteilungen (u. o. 1863); Laryngoskopische Operationen (u. o. 1870, új kiad. 1872); Über Laryngoskopie (Lipcse 1872); Beiträge zur Heilung des Parenchym- und Cystenkropfes (Erlangen 1874); Ein neuer Atmungsapparat (Bécs 1874); Mitteilungen über Asthma bronchiale und die mechan. Lungenbehandlung (Stuttgart 1875); Sprechen und Singen (u. o. 1881); Lehrbuch der Erkrankungen der Nase, des Rachens, des Kehlkopfs (Bécs 1895).

Stoffel

Jenő György Henrik Célest báró, francia tiszt és iró, szül. Arbonban (Thurgau kanton) 1823 márc. 1. Kiképeztetését a párisi műegyetemen nyerte s azután mint tüzértiszt a francia hadseregbe lépett. Legelőször feltünt egy 1856. megjelent katonai kézi szótárral, mely magára vonta III. Napoleon császár figyelmét, ki ettől fogva nem vette le szemét a tehetséges tisztről, és S.-t különböző küldetésekre használta, utóbb pedig mint alezredest és katonai attachét a berlini francia nagykövetséghez osztotta be. Itt irta S. 1866-1870. azon nevezetes szakértői jelentéseket a német hadseregről, melyek ugy katonai, mint politikai körökben nagy fetlünést keltettek s melyek alkalmasak lehettek volna a franciák császárát a háborutól Németországgal visszatartani, de a párisi udvar nem méltatta azokat figyelemre, sőt ezen jelentések egy részét 1870 szept. 4. még felbontatlanul találták a Tuileriák palotájában. 1871. Rapport militaire écrit de Berlin címen teljesen jelentek meg Párisban. Az 1870-71-iki háboruban S. kezdetben a császár hadmíveleti irodájában volt alkalmazva; a szedáni katasztrófa után szerencsésen Párisba menekült s a párisi helyőrség kirohanásainál nov. 30., dec. 2., majd a Mont-Avron erődben a tüzérséget vezényelte. De mert Thiersnek új katonai szervezetét keményen megtámadta s azonfelül buzgó bonapartista hirében állott, előmenetelének akadályokat gördítettek útjába, mire S. elbocsáttatását kérte (1872). Később, a Bazaine-pör alkalmával, a katonai előadó Riviere tábornok megsértése miatt három havi fogságra itélték (1873). S. folytatta III. Napoleon császár Julius Caesarját: Histoire de Jules César: Guerre civile (2 köt., Páris 1887).

Stohmann

Firgyes Károly Adolf, német kémikus, szül. Brémában 1832 ápr. 25. Előbb Grahamnak asszisztense volt Londonban, azután a Minden melletti kémiai gyár vezetője lett, majd a göttingai királyi gazdasági egyesületben mint agrikultur-kémikus működött, később magán tanár lett Halléban és jelenleg a kémiai technologia tanára Lipcsében. Önálló művei: Handbuch der Zuckerfabrikation (1878, 2. kiadás 1885); Die Stärkefabrikation (1878). Ezenkivül Kerllel együtt átdolgozta Musspratt Technische Chemie-jét és Englerrel Handbuch der technischen Chemie c. alatt Payen Précis de chimie technique (1872-1874) c. munkáját.

Stoicizmus

a stoikusok tana. Megalapította Zenon Kittiából Kr. e. 308.; hivei Zenon tanítványai: Persaeus, Ariston Kioszból, Herillus Karthagóból és Kleanthes, ki Zenon utódja lett, továbbá Chrysippus, ki először fejtette ki a tant egészen rendszeresen, azután Diogenes Babiloniából, Posidonius Roduszból, Cicero egyik tanára, s Hekaton Roduszból. Római stoikusok: L. Annaeus. Cornutus, Kr. u. az első században, L. Annaeus Seneca, Epiktes rabszolga és Marcus Aurelius Antoninus császár Kr. u. a II. sz.-ban s egyebek.

Ez Aristoteles utáni filozofiai iskola magát a Sokrates követőihez számította. Szerinte a filozofia nem öncél, hanem inkább alapja a bölcs és erényes életnek. Szigoruan megkülönböztetik az erkölcsileg jót a pusztán kellemestő, amellyel nem érdemes törődni. Az ész kiművelése az ember legfőbb feladata, bölcs elvekhez következetesen alkalmazkodni a gyakorlati élet legfőbb követelménye. Igy lett a S., különösen a római köztársaság idején, a jellemképzés iskolája. Aki a szenvedélyek hatása alól teljesen fölszabadítja magát és az élet kellemetlenségei és bajai iránt jóformán semmi fogékonyságot nem mutat, azt a népies nyelvhasználat ma is stoikusnak mondja. L. még Erkölcstan és Filozofia.

Stoikusok

l. Stoicizmus.

Stojanović

(ejtsd: sztojavovics) Mijat, horvát iró, szül. Babinagredában 1816-ban, megh. Zágrábban 1881 szept. 18-án. 1848. képviselő a horvát országgyülésen, 1871. tanfelügyelő lett és 1877. nyugalomba lépett, mint iró népies elbeszéléseivel, költeményeivel, közmondás-gyüjteményével és a népszokások ismertetésével szerzett érdemeket. Legjelentékenyebb műve: Rajzok a horvát nép életéből Szlavoniában és a Szerémségben, mely vonzó elbeszéléseket a Hrvatska Matica a Draskovics-féle nagy jutalomdíjjal tüntetett ki. Pedagogiai művei közül legkiválóbb a Nevelés tévedései címü.

Stokavstina

l. Délszláv nyelvek és irodalmak (V. köt. 156. old.).

Stokes

(ejtsd: sztóksz), county É.-Karolinában, 1300 km2 területtel, 17,200 lak., Danbury székhellyel.


Kezdőlap

˙