Stolberg-Wernigerode

1. Ottó gróf, a S.-ág feje, szül. Gedernben 1837 okt. 30., megh. Wernigerodéban 1896 nov. 19. A duisburgi gimnáziumot, majd a göttingai s heidelbergai egyetemet látogatta. 1859-61. a porosz hadseregben szolgált, 1876. német nagykövet lett Bécsben, 1878. a porosz államminisztérium alelnöke és a birodalmi kancellár helyettese. 1867-78. a birodalmi gyülés tagja volt, 1872-77. az urakházának elnöke. A konzervativ párthoz tartozott. Ő volt a német és porosz vöröskereszt-egyesület első elnöke. Stolberget, a család ősi kastélyát 5 millió márka költséggel gyönyörüen restauráltatta. Nejétől Reuss Anna hercegnőtől több fia született, kik közül Keresztély Ernő herceg (szül. 1864 szept. 28.) a legidősebb; már ennek is fia van: Botho herceg (szül. 1893).

2. S. Udo gróf, szül. Berlinben 1840 márc. 4. Tanulmányait Halléban végezte, katonatiszt lett és mint a gárdaezred tisztje vett részt az 1866. és 1870-71-iki hadjáratokban. A porosz urakházának élethossziglani tagja. A német konzervativ párt alapításában is részt vett; a német birodalmi gyülésen különösen gazdasági kérdésekkel foglalkozott. 1891-95. Kelet-Poroszország tartományelnöke volt.

Stollberg

(S. in Sachsen), város Zwickau szász kerületi kapitányságban, a Gablenz patak és vasút mellett, (1890) 6939 lak., mekanikai szövőszékekkel és cérnafonással; kötöttárukészítéssel, csontliszt-, szivargyártással és gőzfürésszel.

Stolle

Lajos Ferdinánd, német iró, szül. Drezdában 1806 szept. 29., megh. u. o. 1872 szept. 29. Jogot tanult, azután az irodalomra adta magát. 1844-63. szerkesztette a Illustrierter Dorfbarbier címü lapot. Művei: Gedichte, Grimma (1847): Palmen des Friedens (Lipcse 1855, 5. kiad. u. o. 1873); Frühling auf dem Lande (u. o. 1867) és számos regényt, minők: 1813 (u. o. 1838, új kiadás 1844, 3 rész); Deutsche Pickwickier (u. o. 1841, 3 köt.); Napoleon in Aegypten (u. o. 1843, 3 kötet). Összes művei u. o. 1847. jelentek meg. Válogatott kiadás 1859-60. (30 kötet).

Stollhofen

falu Baden badeni kerületben, a Rajna jobb partja közelében, (1890) 1081 lak. A S.-i erődítményeket a spanyol örökösödési háboruban Badeni Lajos védelmezte a franciák ellen, akik csakis halála után 1707. tudták őket elfoglalni.

Stolo

(növ.), l. Inda.

Stolp

(Stolpe), az ugyanily nevü járás székhelye Köslin porosz kerületben, a Stolpe és vasút mellett, (1895) 24,852 lak., borostyánkőfaragással, lenszövésszel; hal-, szesz-, fa- és lúdkereskedéssel; 1311. épített Mária-templommal, amelyet 48,5 m. magas torony díszít. 20 km.-nyire tőle van kikötője Stolpmünde (l. o.).

Stolpe

150 km. hosszu parti folyó Hátsó-Pomerániában; Sierakowitz falunál Danzig porosz kerületben ered és Stolpmündénél a Keleti-tengerbe torkollik. Mellékvizei a Schottow, Bütow és a Kamenz. 112 km.-nyi hosszu részén tutajok járnak.

Stolpen

város Drezda szász kerületi kapitányságban, a Wesenitz és vasút mellett, (1890) 1401 lak., késgyártással; bazaltoszlopokból készített emlékkel, amelyet Frigyes Ágostnak az igazságosnak kormányzati és a Wettin-ház uralmának 800 éves jubileuma alkalmából állítottak föl. Azon erősség, amelynek romjai máig is láthatók, gyakran volt a meisseni püspökök lakóhelye; benne volt fogva 1716-61. Cosel grófnő. V. ö. Grumbkow, Illustrierter Führer durch Schloss S. (1880).

Stolpmünde

község és tengeri fürdő Köslin porosz kerületben, a Keleti-tenger partján, a Stolpe torkolata és vasút mellett, (1890) 2021 lak., halászattal és élénk hajóforgalommal. A Bevitel fő cikkei búza, szén és hering, a kivitelé fa és spiritusz.

Stolz

Albán, kat. teologus, termékeny német egyházi iró, szül. Bühlben (Baden) 1808 febr. 8., megh. 1883 okt. 16. Pappá szentelték 1833. Tanulmányi felügyelő volt a freiburgi szemináriumban, 1848. az ottani egyetem hittudományi karán a pedagogiai és a lelkipásztorkodástan tanára. Irodalmi munkássága rendkivül kiterjedt. Legtöbbjét különféle idegen nyelvekre fordították. Magyarra fordították: Németh Gellért, Kazacsay Árpád, Tóvári Pelikán, Krizsó és mások. Nevezetesebb munkái: Kalender für Zeit und Ewigkeit (Freiburg 1843); Besuch bei Sem, Ham und Japhet (u. o. 5. kiad. 1876); Spanisches für die gebildete Welt (8. kiad., u. o. 1885) stb. Összes munkái 15 kötetben jelentek meg (Freiburg 1871-87). Életrajzát megirta Hägele (3. kiad. u. o. 1889).


Kezdőlap

˙