Stolze

Vilmos, a róla nevezett német gyorsirási rendszer megalapítója, szül. Berlinben 1798 máj. 20., megh. 1867 jan. 6. Tanulmányait a joachimsthali gimnáziumban végezte, majd teologus lett, de anyjának kérésére 1817. biztosító intézetnél nyert hivatali állást. De nem sokáig maradt itt sem, hanem folytatta tanulmányait, mignem e közben mind jobban kezdte megismerni a gyorsirási rendszernek vetette meg alapját. Művei: Theoretisch-praktisches Lehrbuch d. deutschen Stenographie (Berlin 1841); Ausführlicher Lehrgang der deutschen Stenographie (u. o. 1852, 9. kiadás 1886). Rendszere több európai nyelvre s köztük Fenyvessy Adolf (l. o.) áttételében magyar nyelvre is át van ültetve. Magyar- és Németországon kivül Svájcban van leginkább e rendszer elterjedve. Rendszerét fia S. Ferenc egyszerüsítette, miáltal a régi S.-iskola mellett új S.-iskola is keletkezett. Újabb időben azonban 1885. a kétféle S.-rendszer hivei között némi megegyezés jött létre.

Stolzenau

az ugyanily nevü járás székhelye Hannover porosz kerületben, a Weser bal partján, (1890) 1461 lak., szappan-, szeszgyártással, halászattal.

Stolzenfels

kastély Coblenz porosz kormányzósági kerületben és járásban, 97 m. magas sziklán, a Rajna bal partján. A XIII. sz.-ban épült, 1889-ben a franciák lerombolták. 1836-45-ben IV. Frigyes Vilmos Schinkel tervei után újra építette. A német császár tulajdona. Politikailag Kapellen községhez tartozik.

Stomacace

(gör.-lat.) a. m. fekélyes fogínygyulladás; gyermekeknél igen gyakran, felnőtteknél ritkábban előforduló, legtöbbször magától, de sok esetben bizonyos gyógyszerek (első sorban higanykészítmények) használata után fellépni szokott gyuladásos megbetegedése a száj nyálkahártyájának, melynél első sorban a fogínyen, az után a nyelv szélein, a pofák belfelületén stb. könnyen végző, genyes alapu, felületes, néha igen kiterjedt fekélyek lépnek fel erős nyáladzás és rohasztó bűz kiséretében; biztos gyógyszere a klórsavas káli.

Stomachus

l. Gyomor; stomachica, l. Erősítő gyógyszerek és Amara.

Stomatitis

l. Szájbetegségek.

Stomatopoda

(állat), l. Szájlábuak.

Stomfa

(Stampfen), nagyközség Pozsony vármegye pozsonyi j.-ban, (1891) 3271 tót és német lak., keményítőgyárral, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. A Károlyi (Alajos) grófi családnak szép kastélya és kertje van S.-n, amely előbb a Pálffy hercegi családé volt. L. még Magyar agyagipar. Az 1896 elején Bartal Aurél és Szibenliszt elnöklete alatt végbement képviselőválasztás okáig foglalkoztatta a közvéleményt és az országgyülést. V. ö. Honz W., Über die Spuren der einstigen Römerkastelle zu S. und Mast. (Westungarischer Grenzbote 1889 jun.).

Stone

(ejtsd: sztón), város Stafford (ettől 10 km.-nyire) angol grófságban, a Trent és vasút mellett, (1891) 5754 lak., agyagiparral, sörgyártással.

Stone

angol súlymérték. Angolországban 6,35 kg., Németországban és Ausztriában (Stein) azelőbb 1/5 mázsa, Németalföldön (steen) 3,95 kg., Svédországban 13,6 kg.


Kezdőlap

˙