Stultitia

(lat.) a. m. ostobaság, balgaság; stultus, ostoba, balgatag.

Stumm

Ferdinánd báró, német diplomata, szül. Neunkirchenben 1843 jul. 12. Mint porosz tiszt részt vett az 1864., 1866. és 1870-71-iki hadjáratokban; 1883. porosz követ lett Darmstadtban, 1885. német követ Kopenhágában és 1887. Madridban. Utóbbi helyen 1888-92. nagykövet is volt. 1892. valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki.

Stummer

l. Ipolyi.

Stumm-Halberg

Károly Ferdinánd báró, német nagyiparos és politikus, Stumm Ferdinánd bátyja, szül. Saarbrückenben 1836 márc. 30-án. Bonnban és Berlinben tanult. 1858. Neunkirchenben nagy virágzásra juttatta a cége alatt fennálló vasgyárat. Fontos szerepe van egyéb kereskedelelmi iparvállalatok vezetésében is. Részt vett az 1870-iki háboruban, 1888. báró lett, 1867-70. tagja volt a porosz képviselőháznak, 1882. az urakházába nevezték ki. 1889 óta a birodalmi tanács tagja. Képviselői minőségében a nemzeti ipar, kereskedelem és gazdaság érdekeit védelmezi. II. Vilmos császár 1890. meghivta az államtanácsba, amikor a munkásvédelem keresztülvitelére vonatkozó javaslatokat vitatták. S. nagy ellenese a szociáldemokráciának s főleg am unkás és a munkaadó közötti jó viszony ápolására törekszik. Vasgyárában a munkások számára mindennemü jótékony intézetek vannak. Egyébként is mintaszerü a berendezése. 1894. a S.-testvérek cég gyára 200,000 t. nyers vasat és 160,000 t. gyártmányt produkált. S. II. Vilmos császár meghitt embere.

Stumpf-Brentano

Károly Frigyes, történetiró, szül. Bécsben 1829 aug. 13., megh. Innsbruckban 1882 jan. 12. Első kiképeztetését hazánkban, a tatai piarista-gimnáziumban nyerte, jogi és történeti tanulmányait pedig Olmützben végezte. Azután helyettes tanár lett, majd Bécsben folytatván történeti tanulmáynait, u. o. az egyetemi könyvtárban alárendelt állást kapott. 1854-56. Berlinben tanult tovább és végre Majna m. Frankfurtban telepedett le, hol Böhmer befolyása alá kerülvén, az oklevéltan tanulmányozására adta magát. 1857-58. mint történettanár működött a pesti egyetemen (a jogi karon), majd nagyobb tanulmányútból ivsszatérvén, kinevezték történettanárnak Innsbruckba. az oklevéltan terén tekintély számba ment, számos tudományos társulat és akadémia tagja volt, a Monumenta Germaniae vállalat központi igazgatóságában is kapott helyet. Folytatta a német császárok okleveleinek Böhmer által megkezdett kiadását, amlítendő továbbá Die Reichskanzler vornehmlich des X., XI. u. XII. Jahrhunderts c. munkája (3 köt., Innsbruck 1865-83, az első kötetből csak az I. füzet jelent meg). Nagy számu értekezései és birálatai a szaklapokban jelentek meg.

Stupefactio

(lat.) a. m. elkábítás; stupefacentia, bódító szerek (l. o.).

Stupidus

(lat.) a. m. tompaelméjü, ostoba.

Stupnik

politikai község Zágráb vármegye samobori j.-ban, (1891) 1502 horvát lakossal.

Stupor

(lat.) a. m. tompaság; sok elmebetegség lefolyása alatt fellépő az a tünet, mely a szellemi élet nyilvánulásának fölfüggesztésében áll: a betegek mozdulatlanul és szótlanul egy helyben maradnak, a körülöttük folyó dolgokat észre sem veszik, kérdésekre nem felelnek, külső ingerekre nem reagálnak, rendesen fájdalmas ingerek sem váltanak ki védekezést, ételt, italt nem kivánnak, ürülékeiket maguk alá bocsátják; vérkeringésük, légzésük ki nem elégítő, lassu, testbőrük hüvös; mozdulatlanságuk és lassított vérkeringésük folytán végtagjaik vizenyősen megdagadnak. Az ilyen betegek a leggondosabb ápolásra szorulnak: meg kell őket etetni, néha mesterséges úton is, és tisztaságukról szakadatlanul gondoskodni. A S. azonban nemcsak mint különböző elmezavarok rövidebb-hosszabb ideig tartó tünete jelentkezik, hanem föllép mint önálló betegség különösen súlyos testi betegségek, vagy nagy vérveszteség v. végre nagyobb foku szellemi kimerültséggel kapcsolatban.

Stupovaca

község Belovár-Kőrös vármegye garesnicai j.-ban, (1891) 1330 horvát-szerb lakossal.


Kezdőlap

˙