Sumner

(ejtsd: szömner), 1. Károly, amerikai államférfiu, szül. Bostonban 1811 jan. 6., megh. Washingtonban 1874 márc. 11-én. Jogot tanult a Harvard-egyetemen s a cambridgei jogakadémián; 1834. ügyvéd lett Bostonban, később törvényszéki előadó és jogi előadásokat is tartott a cambridgei egyetemen, 1837-40. beutazta Európát. 1850. a szövetségtanács tagjává választatván, kitüntette magát a rabszolgaság ellen tartott lelkes beszédei által. 1856 máj. 22. egy ily tartalmu beszéde miatt Brooks Preston délkarolinai követtől oly súlyos testi bántalmazást szenvedett, hogy egy időre gyógyulás és pihenés végett kénytelen volt Európába utazni. 1859. ismét elfoglalta helyét a szenátusban, egyik vezetője lett az új republikánus pártnak, erélyesen támgoatta Lincoln jelöltségét s ennek megválasztatása után a szenátus külügyi bizottságának elnöke lett. A hatvanas években is nagy szerepet játszott az amerikai politikai életben: erélyesen védelmezte a kongresszus jogait Johnsonnal szemben s bátran támadta meg Grantnak a korrupcióra támaszkodó közigazgatását. Munkái összegyüjtve 12 kötetben Bostonban 1871-75. jelentek meg. V. ö. Lester, Life and public services of Charles S. (New-York 1874); Pierce, Life and letters of Ch. S. (London 1877, 2 kötet). - 2. S. Henrik Jakab, l. Maine.

Sumter

(ejtsd: szönter), több county az É.-amerikai Egyesült-Államokban, és pedig Alabamában (2590 km2 ter., 29,575 lak., Livingstone székh.), Dél-Karolinában (2340 km2 ter., 43,605 lak., S. Court House székh.), Floridában (3574 km2 ter., 5365 lak., Sumterville székh.), Georgiában (1352 km2 ter., 22,110 lak., Americus székh.).

Sumtuariae leges

(lat.), fényűzés ellen hozott törvények.

Sumtus

(sumptus, lat.), költség; sumptibus publicis, közköltségen, államköltségen; sumptuosus, költséges, drága.

Sunbury

(ejtsd: szönböri), Northumberland county székhelye Pennsylvania É.-amerikai államban, a Susquehanna bal partján, vasutak mellett, 5930 lak., őrlő- és fürészmalmokkal, faiparral és faexporttal.

Sund

helyesebben Öresund (régen Eyrarsund), tengerszoros Seeland dán sziget és Malmöhus svéd tartomány közt; a Balti-tengert a Kattegattal köti össze. Hossza a Kullen- és Falsterbo-fokok közt 105 km.; szélessége nagyon különböző; Kjöge dán város szélességi foka alatt 46, Helsingborg svéd város és Kronborg dán vár között azonban csak 4 km. Partjai meglehetősen szakadozottak. A lapos, homokos dán parton Elseneur, Kopenhága és Kjöge, a magas, sziklás svéd parton pedig Helsingborg, Landskrona és Malmö a legjelentékenyebb kikötők. A legnagyobb folyók, amelyek belé szakadnak, a svéd parton: Lödde-a és Höje-a. Legnagyobb mélysége (26 m.) legkeskenyebb helyén van. D-i részében sok a zátony. Szigetei a svéd Hven, a dán Amager és Saltholm. 15 dán és 18 svéd világító torony van a partjain. A Balti-tengerből a Kattegatba egy tengeráramlat vezet óránkint 3-4 km.-nyi sebességgel. A hajóforgalom rajta élénk és szakadatlan; a történelmi időkben csak 1306., 1830. s 1836. volt befagyva. A dán királyok 1425-től 1857-ig minden a S.-on átmenő hajótól vámot szedtek; a franciák, angolok, hollandok és svédek áruik értékének 1, a többi államok 11/4 %-át fizették. Ezen S.-vám 1820-ban 11/2 millió, 1853. pedig 2.530,000 tallért jövedelmezett. Hosszas alkudozások után 1857 márc. 14. jött létre Dánia és a többi hajós népek közt azon egyesség, amely a S.-vámot megszüntette. Ezen egyesség szerint Dánia 311/5 (Nagy-Britanniától 101/8, Oroszországtól 93/4, Poroszországtól 41/2, Svédországtól 13/5 stb.) millió tallért kapott, amiért magát kötelezte, hogy 5 dán mázsa után csak 16 shilling vámot fog szedni és ennek fejében a világító tornyokat a partjain jó karban fogja tartani. V. ö. Instructions nautiques sur les entrées de la mer Baltique (Páris 1890); Der Sund. Nach den neuesten dänischen und schwedischen Aufnahmen 1:100,000 (1889, a német hidrográfiai hivataltól).

Sund.

latin állatnév után Sundevall Károly Jakab (1801-75) svéd zoologus nevének rövidítése.

Sunderland

(ejtsd: szönderlend), város és tengeri kikötő Durham (ettől 20 km.-nyire) angol grófságban, az Északi-tenger partján, a Wear torkolatánál, vasutak mellett, a vele egybeépült Bishop Wearmouth és Monk Wearmouth beleszámításával (1891) 130,921 lak., Britanniában csaknem a legnagyobb hajógyártással (1892-ben 76 hajó készült el 190,800 t. tartalommal), jelentékeny üveg-, agyagáru-, lánckábel-, vasmacska- és egyéb hajófelszerelési gyárakkal, kémiai iparral, kötélveréssel, bőr-, papiros-, sörgyártással és mészégetőkkel; közelében márvány- és kőszénbányászattal (a monkwearmouthi bánya 700 m. mély). Kikötőjét az utóbbi 30 év alatt rendkivül megnagyobbították és két 800 m. hosszu molóval védik, három dockja 17 ha.-nyi területet foglal el. Hajóforgalma igen élénk (1893-ban volt 7100 hajó, 2,5 millió t. tartalommal). A bevitel fő cikkei: fák és gerendák (1892-ben 520,760 tucat), ércek (74,368 t.), kréta, agyag, gabona (165,827 quarter), eszpartó-fű és petroleum. A kivitel fő cikkei: szén (3,12 millió t.), mész (11,561 t.), cement, palackok és üveg. S. a VII. sz.-ban a szt. Bega által alapított klastrom körül keletkezett; régibb részeiben szűk és piszkos utcákból áll, csak újabb részei szélesek és csinosak. Számosak a templomai, iskolái és különböző jótékonysági intézetei. Bishop Wearmouthban nagy (11 ha.) park van, amelyet Havelock Henrik generális szobra ékesít. S. és Monk Wermouth közt 33 m. magas és egy 72 m. hossu ívből álló híd van. Az utóbbiban született Beda Venerabilis.

Sundewitt

Schleswig porosz tartomány K-i partjából kinyuló félsziget Alsen szigettel szemben; É-on az Apenradi-öböl, K-en az Alsensund és a Wenningbund, D-en a Flensburgi-öböl és Nübel-Noor mossák. A homokbuckákkal takart fésziget termékeny. Legismertebb helysége Düppel (l. o.), legnépesebb Broacker (4660 lak.).

Sundgau

Elzász D-i részének középkori neve; a mai Felső-Elzásznak körülbelül két harmadát foglalta magában.


Kezdőlap

˙