Syrus

római költő, l. Publilius Syrus.

Syssitia

l. Fiditia.

Systema

l. Rendszer; Systematica, l. Rendszertan.

Systematica commissio

az 1715. XXIV. és CXXIV. t.-cikkekkel a törvények és eljárás javítása végett kiküldött bizottság, mely 1717. Pozsonyban össze is ült, de minden törvényhozási eredmény nélkül.

 

 

 

Sz, sz

a magyar ábécé 28. betüje (régibb magyar jelöléséről l. a Helyesirás cikkeket, IX. köt., 37. old.). - A lengyel sz betű a magyar s hangot jelöli.

Sz

hang, kemény réshang a foghangok sorában; a megfelelő lágy hang a z, ugy hogy p. küzd és küszködik egyeredetü szók. L. Hangok.

Sza

afrikai város, l. Szai.

Szaadani

kevés biztonságot nyujtó kikötőhely német K.-Afrikában, a Vami torkolatától É.-ra. Nguru és Uszagara felé innen indulnak el a karavánok.

Sza'adi

valódi nevén Musarrif uddínbin Muszlih uddín Abdullah, Persia első moralista költője, szül. Sirázban 1184., megh. 1292. Sz. nevét pártfogója Atabeg Sza'ad bin Zengi tiszteletére vette föl. Élete két korszakra oszlik; az első, mely Bagdadban, az arab tudományok egyik fő székhelyén, folytonos tanulás közt 30 évig tartott, a költő nagy tudomnyosságának vetette meg az alapját. A második az 1226-56-ig tartó vándorlás, mely alatt a költő az egész moszlim Keletet bejráta, élettapasztalást és ismereteket gyüjtve. Sz. legismertebb műve a félig prózában, félig versben irt Gulisztán a. m. rózsás kert, mely Omer Khejjámmal együtt a legtöbbször olvasott persa könyv Európában. Eredeti szövegét először Gentius adta ki latin fordítással, Rosarium Politicum (Gulistan) Persice et latine (Amsterdam 1651). Eastwick, Gulistan or Rose Garden transl. w. notes and a life of the author (2 kiad. London 1880, a Gulisztan legsikerültebb angol fordítása; magyarra ford. Erődi Béla; Szádi Gulisztánja vagy Rózsáskert, Budapest 1889). Egészen versben van irva Sz. másik nagy költeménye a Busztán, a. m. gyümölcsös kert. Eredetiben kiadták Graf, Le Boustan de Sa'di. Texte persan avec un comment. pers. (Bécs 1858, a hires költemény legjobb kiadása); Platts és Rogers, The Bustan of Sa'adi. Photogr. from a mss. (London 1891). Sz. apróbb költeményeit és aforizmáit kiadta és németre lefordította Bacher, Saadi's Aphorismen und Sinngedichte (Strassburg 1879). Sz. összes művei (kulliját) megjelentek nyomtatásban (Kalkutta 1791-95, 2 köt.), kőnyomattal sokszorsítva (Bobay 1811, 1850 és 1863; Lucknow 1864; Teherán 1846 és 1851) stb. V. ö. Bacher, Sa'di-Studien (Zeitschrift der Deutsch. Morg. Gesell. 30 köt.); Ethé, Neupersische Litteratur, Grundriss der iranischen Philologie (Strassburg 1896) 2 köt.

Szaádia

ben József, zsidó tudós és bölcsész, szül. Fajumban (Egyiptom) 892., megh. 941-ben. 928-ban megválasztották a szurai (Babilonia) talmudiskola igazgatójává (héb. gáon, ezért rendesen Sz. gáon-nak nevezik), mely a nagy tudományu férfiu vezetése alatt ismét virágzásnak indult. Dávid ben Zákáj exilarchával viszályba keveredvén, állásától meg kellett válnia, de később megint visszakerült hivatalába. Különösen a szentirás magyarázásában és a bölcsészet terén tünt ki. A bibliát arab nyelvre lefordította és magyarázattal kisérte. A vallásbölcsészet terén korszakalkotó Emunot vedéot (vallás- és erkölcstan) arab munkája, melyet Tibbon Juda (1160) fordított héberre, Fürst Gyula németre (Lipcse 1845). Egyéb dolgozatai: a bibliában egyszer előforduló 90 szónak összeállítása, imakönyv (szidur), magyarázat a Jessirá-könyvhöz, költemények, talmudi és kornologikus munkák, melyek még részben fenmaradtak kéziratokban. V. ö. Guttman, Die Religionsphilosophie des Saadja (Göttinga 1882).


Kezdőlap

˙