Szakmara

(Kamus-Szakmara), az Uralnak 695 km. hosszu jobboldali mellékfolyója Orenburg orosz kormányzóságban. Az Ural-hegység déli részében ered és Orenburg alatt torkollik; alsó részében tutajok járnak.

Szakmáry

György, esztergomi érsek, szül. valószinüleg Kassán, megh. Budán 1524 ápr. 7. Előbb 16 évig pécsi püspök és királyi kancellár, utóbb veszprémi és nagyváradi püspök, 1521-ben Bakacs Tamás halálával esztergomi érsek. Rövid 4 évig tartó egyházkormányzata alatt Lajos király nőül vette Mária főhercegnőt, kit Sz. kisért a király által kinevezett küldöttséggel Magyarországba. Végrendeletében 60,000 Mátyás-aranyat hagyott a Frigyes császárnak elzálogosított magyar városok és várak visszaváltására, Lajos király azonban e roppant összeget az akkori végszükségben a hadi költségek fedezésére fordította. V. ö. Török, Magyarország primásai; Bartay, Magyarország primásai.

Szakóca

téli halászatnál lékelésre szolgáló jégvágó fejsze.

Szakoktatás

a szakiskolák gyüjtőfogalma. L. Szakiskolák és Mezőgazdasági szakoktatás.

Szakolca

(Skalitz), rendezett tanácsu város szabad királyi város címével Nyitra vármegyében, (1891) 955 házzal és 4926 lakóval (közte 152 magyar, 336 német és 4359 tót, hitfelekezet szerint 3950 római kat., 709 ág. evang. és 255 izraelita); van kir. katolikus algimnáziuma, járásbirósága, közjegyzősége és adóhivatala, takarékpénztára, többféle közhasznu egyesülete, vasútja, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Nevezetesebb épületei a Szt.-György-kápolna, a Szt.-Mihály-templom (1021-ből), a ferenciek gót ízlésü temploma (a XV. sz.-ból) és a Király-utca 2-ik számu háza, melyben állítólag Vak Béla király született. Sz. lakói nagyobb mennyiségben termelnek festőnövényeket (pirosító buzér, festőcsülleng stb.) és vidékén régóta dívik a gyógyfüvek gyüjtése, melyekkel külföldre kereskednek. Régebben jeletnékeny volt a posztóipara.

[ÁBRA] Szakolca város címere.

Szakolyi

(Szokolyi-) -család (stijikyu ls jusvérdau(m stabikcsvérnegyeu benes csakéd, Nevezetesebb tagjai: Péter, mocsói bán, temesi főispán. 1458. részt vett Mátyás király fogadtatásában, akinek később bizalmas embere volt. 1459. megveri Futtaknál Ali béget és 17,000 keresztény foglyot szabadít meg. 1446. segítséget visz a törököktől fenyegetett boszniai királynak, Istvánnak. - János, 1446. csanádi püspök, 1490. tagja azon követségnek, mely Prágába ment Ulászló királyért. Koronaőr is volt, de 1439. pálos zárdába vonult vissza, bár a király a kalocsai érsekséget ajánlotta neki. - András, 1486. szörényi bán. - Albert, 1495 nov. 5. belgrádi bánná neveztetett ki Móré Györggyel együtt. 1498. zászlós úr. A család a XVII. sz.-ban kihalt.

Szákos

1. Magyar-Sz., nagyközség Temes vármegye buziási j.-ban, (1891) 2991 oláh lak. - 2. Török-Sz., kisközség Temes vármegye buziási j.-ban, (1891) 1287 oláh és magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Szakozási módok

(erdészet). Az erdők berendezése, az üzem szabályozása, a hozadék megállapítása különféle módon történhetik. Legegyszerübb e módok közt az u. n. vágásosztás, mely szerint az erdőterület egyenlő évi vágásterületekre osztatik, ezek épp ugy a térképen, mint a természetben jelző oszlopokkal jelöltetnek meg és mindenikük folyószámot kap. Az üzemtervben az egész vágásforduló minden évére elő van irva az a vásáterület, mely abban a véghasználati hozadékot (az évi vágásterületen nyert fatömeget) szolgáltatni van rendelve. Egy, számos különféle koru és minőségü állabokból összetett nagy erdőterületet, különösen a szálerdő-üzemmódnál alkalmazott hosszu vágásfordulóra, igy évi vágásokra felosztani és 80, 100 és több évre a vágás helyét előre meghatározni, nemcsak felette nehéz, hanem teljesen hiába való munka lenne. Azért már a mult század végén felmerült s e század első negyedében részeltesen kifejtették (kiváltképen Hartig G. L. és Cotta H.) a Sz.-at, melyek szerint a vágásforduló néhány időszakra, az u. n. fordulószakokra (fordaszakokra) osztatik fel s ezekre, nem pedig az egyes évekre, vetteik ki a levágandó terület (a fordulószaki vágásterület) és határoztatik meg a hozadék (fordulószaki hozadék). Eleinte a fordulószakok időtartamát nem vették egyenlőnek, hanem a vágásforduló nagysága szerint 40, 30 vagy 20 évesnek; később a szálerdőknél, majd általánosan 20 évben állapították meg. Ha tehát a vágásforduló 100 év, akkor az öt fordulószakból, ha 120 év, akkor hat fordulószakból áll. Nálunk a legközelebbi fordulószakot I., a következőket sorban II., III., IV. stb. számokkal jelölik. A sarjaerdőknél a szakozásnak csak akkor van előnye a vágásosztás fölött, ha a vágásforduló jelentékeny, p. 30 vagy 40 év, s ez esetben a fordulószakokat rendesen 10 éveseknek veszik; ha azonban a vágásforduló 10-zel maradék nélkül nem osztható, akkor semmi sem áll annak útjában, hogy a fordulószak számára más évszámot ne válasszunk; a 36 éves vágásfordulót feloszthatjuk p. három 12 éves, a 45 éves vágásfordulót három 15 éves fordulószakra. Három szakozási módot szokás megkülönböztetni, u. m.:

1. A térszakozás, mely minden fordulószakra egyenlő területet állapít meg a kihasználásra (levágásra). Ha azonban, mint rendesen, egy és ugyanazon üzemosztályban lényegesen különbözők a termőhelyi jóságok, akkor az osztagok (l. o.) területeit egyenértékü területekre, egy és ugyanazon termőhelyi jóságra szokás átszámítani. Az átszámításnál egységül majdnem általánosan az üzemosztály legjobb termőhelyének egy holdját (illetve hektárját) veszik fel egységül s a rosszabb termőhelyü területek átszámítási tényezőjéül az a hányados szolgál, melyet nyerünk, ha az illető termőhely egy holdján, a szabályos vágási korban teljes záródás mellett nyerhető vágáskori fatömeggel. Ha p. egy főképen bükkösökkel fedett üzemosztály I. termőhelyi osztálya ad a 100 évben megállapított szabályos vágási korban 303 m3 fát, a II. termőhelyi osztály 257 m3-t, a III. termőhelyi osztály 217 m3-t, akkor az I. termőhelyi osztály átszámítási tényezője lesz 303/303 = 1,000, vagyis ezek a területek módosítatlanul foglalnak helyet az átszámított területek közt; a II. termőhelyi osztály átszámítási tényezője lesz 237/303=0,848, a III. termőhelyi osztály átszámítási tényezője végre 217/303=0,716. Ha már most egy üzemosztály 4 osztagból állana és az 1. osztag területe 30 hold I. termőhelyi osztály, a 2-diké 40 hold II. termőhelyi osztály, a 3-diké 25 hold III. termőhelyi osztály s végre a 4-diké 100 hold II. termőhelyi osztály, akkor az I. termőhelyi osztályra átszámított területek lesznek sorban 30,00, 33,92, 17,90 és 84,80 hold; az egész üzemosztály I. termőhelyi osztályra átszámított területe tehát 166,62 hold. Ezt 5 fordulószakra elosztva, lesz a fordulószaki terület I. termőhelyi osztályra átszámítva 33,32 hold. Most már a vágásra legérettebb, legidősebb, v. a felújítást rossz állapota miatt leginkább megkövetelő osztagokból ily nagyságu területet sorozunk be az I., s azután a kevésbé érett állabokból a II., III. stb. fordulószakokba, kitüntetve egyszersmind azok alódi területét is, melyet az átszámítottból az átszámítási tényezővel való osztás útján nyerünk. Ha p. az osztagok vágási érettségük tekintetében egymásután a fennebbi folyószámok által jelzett sorban következnének, akkor az egyes fordulószakokra a területekret a következőképen vetnők ki:

[ÁBRA]

A fordulószakoknak területekkel való ellátása ekképen megtörténvén, a besorozott területek, az azokon jelenleg álló fatömegek s azok növedéke tekintetbe vételével, illetve vágási koruk meghatározása után a fatermési táblák segítésgével meghatározza az erdőrendező az egyes fordulószakokban várható fahozadékokat s általában összeállítja a vágástervet s az üzemterv más részeit.

2. A tömegszakozás. Ennek célja az egyes fordulószakokra eső vágásterületeket ugy meghatározni, hogy amennyiben számítás útján megállapítható, minden fordulószak egyenlő hozadékban részesüljön. A kezdetbeli tétovázás mellőzése végett legjobban teszi az erdőrendező, ha ideiglenesen először a térszakozás módja szerint állapítja meg a fordulószaki területeket és hozadékokat, mely utóbbiak közt annál nagyobb lesz az eltérés, minél nagyobb az üzemosztály szabálytalansága. Ez eltérések kiegyenlítése végett összegezi az erdőrendező az ideiglenesen megállapított fordulószaki hozadékokat, az összeget elosztja a fordulószakok számával, az igy nyert átlagos hozadékot összehasonlítja az ideiglenes fordulószaki hozadékokkal, midőn egyes fordulószakoknál hiányt, másoknál fölösleget fog találni. Utóbbi fordulószakok területéből már most lehetőleg akkora részelteket tol át a szomszédos, hiányt szenvedő fordulószakokba, hogy ezáltal a hozadékokban tapasztalható egyenetlenségek kiegyenlítődjenek. Minthogy ez eltolások által az illető pótterületek fája más korban jő vágás alá, változni fog a hozadékok összege s igy az átlagos hozadék is, ugy hogy a kiegyenlítést újból kell kezdeni s mindaddig folytatni, míg a hozadékok megközelítőleg egyenlőkké válnak. Ha a berendezendő erdő viszonyai nem térnek el nagyon a szabályosságtól s legalább a korfokozat megközelíti azt, akkor a térszakozás mellett is meglehetősen egyenlők lesznek a fordulószaki hozadékok; ellenkező esetben tetemesen eltérhetnek egymástól. Ily szabálytalan korfokozat mellett lehet helye a tömegszakozásnak, mely azonban az előbbi módszerrel szemben azzal a hátránnyal jár, hogy még egy vágásforduló lejárta után is tetemes szabálytalanságokat hagyhat hátra a korfokozat tekintetében; mindazáltal rendszerint nem oly nagyokat, melyek abban az időben a térszakozásra való áttérést gátolhatnák.

3. Az egyesített szakozási mód. Ez a két előbbinek előnyeit egyesíteni és hátrányait szelidíteni törekszik s abban áll, hogy lehetőleg egyenlő fordulószaki területeket kiván ugyan megállapítani, de nem ragaszkodik ez elvhez mereven, hanem azt a fordulószaki hozadékok egyenlősége megközelítésének kisebb-nagyobb mértékben alárendeli. E tekintetben különben határozott szabályok nem állíthatók fel s a körülményektől, illetve az erdőrendező belátásától függ, hogy alkalmazásánál az 1. vagy a 2. módszerhez közeledjék-e inkább. V. ö. Belházy Emil, Erdőrendezéstan (1895).

Szakszótár

olyan szótár, mely csak valamely szaknak (tudományágnak, mesterségnek stb.) műszavait foglalja magában; p. orvosi műszótár, vasúti műszótár stb.

Szakul

kisközség Krassó-Szörény vármegye temesi j.-ban, (1891) 1035 oláh lak., vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.


Kezdőlap

˙