Szalán

vagy Zalán, l. Árpád.

Szalánc

(Nagy-), kisközség Abaúj-Torna vármegye füzéri j.-ban, (1891) 866 magyar és tót lak., van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. A falu fölött emelkedő hegykúp tetjén egy Árpád-kori vár vadregényes romja van, távolabb a magas Kerekhegyen Forgách István gróf messze vidékre látható szép vadászkastélya; a hegyek között nyugat felé, Pusztafalu határában, egy bájos tengerszem, az Izra tava, melyhez egy honfoglaláskorabeli monda fűződik, mely szerint Izra leánya lett volna Zaláncnak, kit a honfoglaló magyarok Alpár mezején legyőznek s a hegyek közé menekült szép Izra atyja sorsa fölött hullatott könnyeiből támadt az Izra tava, mignem egyik magyar vezér (Tarcal ?) rábukkanván, egymásba szerettek s férj és feleség lettek. Sz. vára sokszor szerepel történetünkben. Mikor építették? nem tudjuk; valószinüleg a tatárjárás után és pedig az Aba-nemzetség, a honfoglaló nemzetségek egyik legelőkelőbbje. A XIV. sz. elején az Aba-nemzetségbeli Szalánci Péter birja, aki 1330-ban Sz. várát és a hozzá tartozó birtokot sárosvármegyei birtokokért elcseréli Drugeth Vilmossal, aki 1334-42. Magyarország nádora. 1335-ben Drugeth Miklós orzságbiróé, 1379-ben Drugeth Anna, a Telegdi László neje birja. 1390. a Telegdi Anna férje, Losonczi László Sz. ura, 1414. és 1424. Losonczi Zsigmond és Dénes birják, 1440. Losonczi János. Giskra János a husziták által leromboltatja, de 1490-ben Losonczi László főkincstartó felépíttette. 1520. Losonczi Zsigmond (később budai prépost) tartott várnagyokat benne: Dollyáni Chery Jánost és Andrást. 1552. Losonczi Antal és István (a temesvári hős) Sz. urai, majd Losonczi István özvegye, Pekri Anna. 1560. Losonczi Anna férjével, Ungnád Kristóf báró horvát bánnal (1568) birja; 1589. Losonczi Anna ghimesi Forgách Zsigmondhoz ment nőül s halála utn Sz. várát II. Rudolf Forgách zsigmondnak adományozza (1601-ben). 1605. Bocskay Istváné. A bécsi béke és Bocskay István halála után visszakerült a Forgách zsigmond kezébe; halála után özvegyéé, Pálfi Kata grófnőé, aki 1625. Bethlen Gábornak zálogosítja el. 1644. Rákóczi György Kassa felől megszállotta, kiostromolta és felégette Sz.-ot. 1678. Thököly Imre foglalta el. 1679. I. Lipót hadvezére, Leslie Jakab gróf visszafoglalta és lerombolta, azóta romokban hever. Donjonja ma is ép és régi képekkel, butorokkal van berendezve.

Szalánc vára

l. Szalánc.

Szalánczi

János, Szapolyai János királynak, ennek halála után pedig Izabella hive, akinek ügyeiben gyakran járt követségben a portára. Igy 1543 jul. 1. elvitte Szolimán szultánhoz a 10,000 aranyból álló adót. 1550. azzal a kéréssel fordult a szultánhoz, hogy a budai basa hadat vezessen Erdélybe Martinuzzi ellen. A basa azonban a határon Izabella és Martinuzzi kibéküléséről értesülvén, kénytelen volt visszafordulni amiért haragjában fogságra vetette Sz.-t, de fiai kiváltották. 1557. ki akarta eszközölni a portán, hogy Izabelláé legyen a Moldvaországtól a Tiszáig terjedő rész, de a nagyvezér csak a Maros eredetétől Déváig érő területet hagyta meg. Izabella halála után Sz. János Zsigmondnak is buzgó hive volt.

Szalangana

(állat), l. Salangana.

Szalangor

(Selangor), brit hűbérállam Malakka félszigetén, 7740 km2 ter., (1891) 81,592 lak., akiknek fele khinai, a többi maláji. Termékei: dohány, kávé, bors és gyömbér; fontosak az ónbányái, amelyek mintegy 8 millió kg. ércet szolgáltatnak. A brit rezidens székhelye Kuala Lumpor.

Szalánkemen

l. Slankamen.

Szalárd

nagyközség Bihar vármegye szalárdi j.-ban, (1891) 1913 magyar lak., a járási szolgabirói hivatal székhelye, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Közelében van Adorján vára (l. o.).

Szalárdi

János, XVII. sz.-beli erdélyi történetiró, munkája: Siralmas magyar krónikának kilenc könyvei, melyeket a következő posteritásnak megintetésekre és oktatásokra tulajdon nyelvünkön egybeszedegetett és megirt Sz. J. 1662-ik esztendőben (kiadta Kemény Zsigmond báró Pest 1853, 4-rét az Újabb Nemzeti Könyvtár 2-ik folyamában). Sz. magyarországi születésü, külföldi egyetemeken tanult, Erdélyben viselt hivatalt és irt történetet. 1634. a fehérvári országos levéltár egyik konzervátorává neveztetett ki, Rákóczi György mellett titkári (vice-secretarius) hivatalt viselt (ellenjegyzése számos oklevélen olvasható 1641-43.), kitől birtokadományozásokat kapott. Az 1666 februáriusi országgyülésen a «partiumbeli és Kolos, Doboka, Belső-Szolnok vármegyebeli hódoltatás alatt levő részeinek minden rendbéli pénzbeli adónak és egyéb jövedelemnek generális perceptorának» (azaz adóbeszedőnek) rendeltetett ki, de még ugyanazon évben meghalt. Sz. munkája első nagyobb kisérlet rendszeres történetirásra magyar nyelven. Erdély legválságosabb korára, a lengyelországi szerencsétlen 1657-iki hadjárat utáni zavarok leirására nagy becsü kútfőmunka.

Szalárije

(török), az adók egy nemének elnevezése, melyet a keresztény jobbágy tartozott a török földesúrnak fizetni. Rendesen búzából, árpából, rozsból és egyéb terményekből állott és a török hódoltság korában nálunk is igen ismeretes adónem volt.


Kezdőlap

˙