Szerecsen

v. szaracen, a középkor magyarjainál eredetileg az arab és bolgár mohammedánok neve. Sz. helynévvel már a XIII. sz. elején találkozunk Fejér, Baranya, Pest, Veszprém s utóbb Sopron vármegyékben s a váradi Regestrum szerint laktak Sz.-ek a Nyírségen is. Thuróczy (Krón. II. rész. 22. fej.) általában véve az iszmaelitákat hivja Sz.-eknek, sőt 1233. II. András maga is sz.-eket, v. iszmaelitákat említ (Fejér, Cod. Dipl. III. k. 319.). A törvényhozás már Szt. István és Kálmán idejében is foglalkozott velök. - Sz. mint személynév szerepel már 1165-1269. is (l. Iszmaeliták). - Sz. más értelemben az afrikai néger (l. o.) és a spanyolországi mórok (l. o.) neve.

Szerecsen

(mesztegnyei) család, olasz, illetőleg dalmát eredetü család. Névadója Szaracén, 1366. az egész ország harmincadosa, 1371-77. a pécsi és szerémi (kincstári) kamarák ispánja volt. 1371. a király Ossero és Cherso, akkoriban Dalmátországhoz tartozó szigetekkel ajándékozta meg. Később Nagy Lajos özvegye, Erzsébet, a szigeteket Szaracén testvérének Jánosnak adta. E János 1382. budai polgár és Bernátfy Ferenccel együtt az ország összes harmincadainak bérlője, 1385. pedig kamaraispán volt. Élt még 1397. is és Ossero meg Cherso szigeteket 20 tolnavármegyei faluért odaadta cserébe a királynak. Ekkor birta már a somogyvármegyei Mesztegnyőt is, honnan két fiától, Balázstól és Mihálytól leszármazó családja előnevét vette. V. ö. Fejér, Cod. dipl. (IX. 4. 338., IX. 6. 204., X. 2. 454, 488., IX. 7. 451., X. 1. 208.); Tkalcic, Monum. civ. Zagrab. (I. 233).

Szerecsenbors

(növ., cayenne-bors), erős csípős fűszer, a paprika és más keletindiai faj szárított termésének porából búzaliszttel készített sütemény. Skarlátpiros, nem ritkán festik is. Angolországban a mixed pickles-t (l. o.) csinálják vele. A Capsicum fastigiatum, C. frutescens és C. baccatum száraz termését, valamint a Habzelia (l. o.) magvát is nevezik Sz.-nak.

Szerecsendió

l. Szerecsendiófa.

Szerecsendiófa

(növ., Myristica L., muskatáldió), családjának névadó fája, illetve cserjéje, melynek piros, csipős és fűszereslevü törzsén csavarodott vagy váltakozó állásu egyszerü, épszélü bőrös levelei állanak. Virága kétlaku; himvirága ernyős, hármas tagu; himje 3 v. több, 15-ig. Termős virágából egymagvu, színes, húsos tok lesz; magvának vastag palástja, mely többé-kevésbé foszlottas, szerecsendió-virág néven ismeretes és éppen ugy mint a magbél régi idő óta használt fűszer. Legjobb a valódi Sz. (M. fragrans Houtt., M. moschata Thunb., l. a Fűszernövények mellékletén), 15-20 m. magas, minden részében zamatos fa. Rövides körtealaku, 5 cm. átmérőjü, okrasárga gyümölcshúsa kiszáradva kétfelé feslik és 3 cm. hosszu, 2,3 cm. széles magvát a piros palástostul (maglepel) hullatja le. Az utóbbi aszott állapotban kemény és narancsszinü. Hazájában mint 9 éves fa kezd gyümölcsöt teremni és élte 80-ik évéig is termi. Évenkint 7 hónap alatt v. 2000 diót érlel. Dióit teljes megérés előtt szedik le, lassu parázson aszalják és ezután hasítják szét. A diót és virágát a Banda-szigetek hárma, Lontor, Neira és Aizs tágas ültetvényeikből szolgáltatják. A szintén hátsóázsiai molyhos Sz. (M. tomentosa Thunb.) áruja nagyobb szemü, de sokkal silányabb. Az amerikai fajok közül az otoba-Sz. (M. Otoba H. B.) dióiból az amerikai szerecsendióvaj készül. A braziliai bikuhiba-Sz. (M. Bicuhyba Schott) vaja nem oly kellemes zamatu, íze pedig savaszkásan csípős. Az Amazon mellékén termő okuba-Sz. (M. Ocuba H. B.) 36,5° melegben olvadó viaszt szolgáltat, belőle gyertyát mártanak. Újabb időben a németek újguineai birtokukon a valódihoz hasonló minőségü termést szolgáltató hosszu vagy pápua-Sz. (M. argentea Warburg) fáit tenyésztik. A Sz. történetére, földrajzára és természetére nézve v. ö. Warburg, Die Muskatnuss (Lipcse 1897).

Szerecsendiófélék

(növ., Myristicaceae), kétszikü, mintegy 100 fajt egyesítő növénycsaládja a sokanyásoknak a forró tartományokban. Fűszeres fás növények, váltakozó egyszerü levelekkel, virágjok kétlaku, leple háromlevelü, 3-15 himje összenőve egyfalkás; magrejtője egyrekeszü; egymagu bogyó lesz belőle.

Szerecsendió-virág

(macis), l. Szerecsendiófa.

Szerecsenkávé

(növ.) l. Kávéfa.

Szerecsenköles

(növ.), l. Pennisetum.

Szerecsen-rémke

(állat, Lemur macaco L.), l. Lemur.


Kezdőlap

˙