Szerencsedió

(növ.), a hólyagmogyorónak felfúvódott toktermése, benne mogyoróforma magva zörög. A nép meg a gyermek játszik vele.

Szerencsefű

(növ.), mesés magyar fű, a zárt felnyitja v. a birtoka szerencsével jár. A magyar nép Sz.-ve különben a 4 águ lóhere; l. Lakatfű, Vasfű és Vérehulló. V. ö. Borbás, Nhány mesés füvünk (Természettudományi Közlöny 1896).

Szerencse-istennő

l. Fortuna.

Szerencsejáték

oly játék, amelynél a nyerés vagy vesztés nem a játszó ügyességétől, hanem kizárólag a véletlentől függ. Törvényeink szerint: 1. nyilvános vagy a közönségnek nyitva álló helyen Sz.-válalat hatósági engedély nélkül tartása mint kihágás 2 hónapig terjedhető elzárással és 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő; 2. aki az 1. pont alatt megjelölt helyen Sz.-ban részt vesz, 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő; 3. két hónapig terjedhető elzárással és 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők a vendéglősök, szálloda- és kávéháztulajdonosok és korcsmárosok, akik helyiségeiket pénzért vagy ingyen Sz. űzésére átengedik. Kétszeri visszaesés után, ha az utolsó büntetéstől 2 év még el nem telt, iparengedélyök is 1-5 évig terjedhető tartamra megvonható. A Sz. űzésére használt eszközök és Sz. céljából kitéve talált pénz mindig lefoglalandók. L. még Sorsjáték és Szerencseszerződés.

Szerencsekerék

kerületén emberi alakok vannak, melyek a kerék forgásának megfelelően majd felemelkednek, majd lesülyednek. A középkori művészetben jelkép gyanánt használták az ember sorsának változandóságára. V. ö. Weinbold, Glücksrad u. Lebensrad (Berlin 1892). Sz.-kel jelölik a kerekeket, dobokat és hasonló szerkezeteket is, amelyekből szerencsejátékoknál a nyereményszámokat stb. húzzák.

Szerencsés Imre

l. Fortunatus (1).

Szerencseszerződés

oly szerződés, amelynek tárgyát egyáltalán, vagy terjedelme v. tartalma szerint bizonytalan eredmény teszi. A Sz.-eket két osztályba lehet sorozni, a szerint, amint azok biróilag érvényesíthetők vagy nem. Az utóbbiak, jóllehet biróilag sem kereset, sem kifogás alakjában nem érvényesíthetők, természeti kötelmet (naturalis obligatiót) mégis szülnek, mert a teljesített fizetést visszakövetelni nem lehet; kivételnek van helye, s a teljesített fizetés is visszakövetelhető, ha a Sz. büntetendő cselekményt alkot v. a nyertes fél a Sz. kötésénél csalárd v. egyébként tilos módon járt el.

A biróilag érvényesíthető Sz.-ekhez tartoznak: 1. a reményvásár (emtio spei), valamely dolog jövendő, várt gyümölcseinek, hasznainak, jövedelmeinek, meghatározott árban megvétele. Megveszem p. valakinek jövő búzatermését 1000 frtért. Ha a vételár nincs összegszerüleg meghatározva, akkor remélt dolog vétele (emtio rei pseratae) forog fenn, ami nem Sz., hanem rendes adásvevési ügylet; p. megveszem valakinek jövő búzatermését, köbölét 5 frtjával. A reményvásárnak egyik különös esete az örökségvétel. Ennél a vevő az eladónak jogaiba lép. 2. Az igérvényvétel, melynél a vétel tárgya nyereménykötvénynek meghatározott húzáson várható nyereménye. 3. Nyereménykölcsön-kötvények vagyis oly kötvények vétele, amelyeknél a kölcsöntőkének mindenkire nézve egyforma összegben meghatározott, de az időt illetőleg sorsolástól függő vissazfizetésén kívűl, sorsolástól vagy más, a véletlen esélyétől függő nyereményre való kilátás is igértetik a hitelezőnek. A nyeremény-kölcsönkötvények különben kettős természettel, u. m. Sz. és kölcsönügylet természetével birnak. Azokra és az igérvények forgalmára az 1889. IX. t.-c. rendelkezései irányadók. 4. Életjáradéki szerződés, vagyis oly szerződés, amely szerint valakinek bizonyos személy élte fogytáig meghatározott évenkinti fizetés vagy más szolgáltatás jár. L. Életjáradék.

Biróilag nem érvényesíthető Sz. különösen: 1. a fogadás és 2. a játék. A fogadás jelesül oly szerződés, melynél a felek a mindkét fél előtt még ismeretlen esemény iránt, annak számára, kinek állítását az eredmény igazolja, bizonyos jutalomban egyeznek meg. A játék szorosan véve a fogadásnak egy neme, s az erre megállapított szabályok a játékra is alkalmazandók. A játékok között különösen kiemelendők, mint tilosak, az u. n. szerencsejátékok (l. o.); másrészt a sorsjátékok (l. o.), amelyek hatósági engedély esetében a szerződő felek között teljes joghatállyal birnak. A Sz.-hez tartozik, de külön tekintet alá esik a tőzsdei ügyletek egyik neme, az u. n. különbözeti ügylet (l. o.).

Szerencsétlen napok

l. Babonás napok.

Szerencsi apátság

l. Szerencs.

Szerep

nagyközség Bihar vármegye tordai j.-ban, (1891) 2159 magyar lak., posta- és telefonállomással és postatakarékpénztárral, Kornis-féle kastéllyal és uradalommal. Sz. táját is érintették - a Névtelen szerint - a honfoglaló magyarok s onnan fordultak Szeghalom alá, hogy átkeljenek a Körösön s Marót ellen induljanak. 1217. a váradi Regestrum már szintén említi a Villa Scerepet. Sz. monostora alapítói (mindenesetre a tatárjárás előtt) a Zoárd-nemzetségbeliek voltak. E szt. György tiszteletére szentelt monostort oklevelesen 1283. említik először. 1322. s utóbb, kivált a XV. sz.-ban, Békés vármegyéhez számították; földesurai ekkor főkép az Isákayak és Bajomyak voltak. 1472-ben a helységet hozzácsatolták Biharhoz. 1572. Miksa király új adományul adta Bajomy Zsófiának, Pásztóy János özvegyének. 1751. régi helyéről félmérfölddel odább, a Körtvélyes-ér mellé telepítették a falat. V. ö. Osváth, A sárréti járás (581-587. old.).


Kezdőlap

˙