Szívókásak

(Discophora), a piócák megjelölésére alkalmazott másik, kevéssé használatos kifejezés.

Szívópad

v. szívószék, l. Faragószék.

Szivornya

l. Szifon.

Szívósság

szilárd anyagok igen becses műszaki tulajdonsága, a ridegség ellentétes fogalmának egyik része. Szivós anyag a bőr, a lágyacél, holott rideg az üveg, az öntöttvas stb. Sz. az anyag idomíthatóságának az a foka, amelyen belül a húzásra igénybe vett rúd egész hosszában egyenletesen deformálódik, míg azt az idomíthatóságot, amelynél a húzott ród helyenként erősebb alakváltozást szenved, képlékenységnek neveznek. Szerkezeti anyagoknál a Sz. becsesebb sajátság a képlékenységnél, mert a szivóssági alakváltozásoknál az egész szerkezet vesz részt a tehrhordásban (ellentállásban), a képlékenységi alakváltozásoknál pedig annak csak csekély része. A Sz. tulajdonképen molekuláris helyzeti erély, amely igénybevételekkel csökkenthető és oly műveletekkel, amelyek a molekulákat eredeti helyzetükbe visszaterelik, fémeknél p. izzítással, bizonyos határig növelhető. A Sz. jellemzője, hogy szoros kapcsolatban áll a keménységgel, illetőleg, hogy azonos anyagnál a Sz. kisebbedésével a keménység növekedik és viszont a Sz. növekedésével a keménység csökken. A kiizzított vas vagy acél mindig lágyabb az igénybevételekkel ridegítettnél. A képlékenységnél ezen jelenség nem áll elő; ennél az igénybevételek nem fokozzák a keménységet. V. ö. Rejtő S., Az elméleti mech. techn. néhány alaptétele.

Szívó tök

(növ.), l. Lopótök.

Szívszélhüdés

(apoplexia cordis), a hirtelen beállott halálnak a közéletben megszokott elnvezése. A Sz. elnevezése az orvostanban is csak annyit jelent, hogy az ebben meghalt egyén halálokát kimutatni néha még boncolás által sem sikerült, tudományos értelmet tehát ezen kifejezésnek tulajdonítani nem szabad. A halál beállta és a szivműködés megszünte két oly fogalom, amelyet időbelileg nagyon elkülöníteni nem lehet s még azon esetekben, amelyekben a sziven némi elváltozás kimutatható volt, sem magyarázhatjuk a hirtelen bekövetkezett ahlált szélhüdés, v. idegbénulás alapján. Sz.-t észlelünk néha súlyos fertőző betegségek folyama alatt, nem ritkán már a lábbadozás idején; hasonlőképen előfordul ezen alakja a halálnak idült szivbajok, elhájasodás folyamán, amidőn a még látszólag egészséges egyén élete hirtelen véget ér. A Sz. megelőzésére gondolni kell súlyos fertőző bajok üdülési szakában is, főleg, ha a szivműködésben némi rendetlenséget észleltünk; a megóvás legfontosabb eszköze a hosszu ideig fentartott nyugodt fekvés, e mellett az általános táplálkozás emelése.

Szívszorongás

sajátságos kellemetlen érzés a szivtájékon, amely legtöbbször a gyomor vagy belek emésztési zavaraiból támad, s néha kedélyi lehangoltság s elmebajnak képezi egyik tünetét. Gyógyítása az alapul szolgáló bántalom kezelésével egyezik.

Szívtágulás

(dilatatio cordis) alatt a sziv üregeinek kitágulását értjük. A Sz. mekanikai okok következménye, épp ugy, mint a szivizom túltengése, előfordul szivbillentyüelégtelenségek, szájadékszűkületek, szivizomgyöngeség és tüdőbajok folytán. Egyes szivbillentyüelégtelenségek, szájadékszűkületek, szivizomgyöngeség és tüdőbajok folytán. Egyes szivrészlet tágulása lehet rossz jelenség, ha a sziv gyöngeségéből származik, de lehet hasznos is, mint a billentyübajok kiegyenlítésének egyik tényezője. A Sz. tehát csak az előbbeni esetben gyógyítandó, s ezt elérjük, ha sikerül a tágulás okát, legtöbbnyire a szivgyengeséget csökkenteni. Erre szolgálnak egyes orvosságok, a digitalis, a strophanthus, továbbá alkohol és más izgató szerek, amelyek azonban csakis orvosi ellenőrzés mellett vehetők.

Szívtúltengés

(hypertrophiacordis), a sziv izomzatának erősbödése. A Sz. oka mindig mekanikai, amennyiben akkor áll elő, ha az illető szivrészletnek munkája megnagyobbodott, legtöbbnyire a szivbillentyük hibás zárása vagy a szájadékok szűkülete folytán. Ritkábban támad Sz. a szivizomzat részleges megbetegedése vagy a tüdők, a szivburok bántalmából, ellenben igen gyakran látjuk azt a vesebajok alakjában; ezen utóbbi esetben a Sz. összefüggése a vesebajjal még nincs teljesen tisztázva, valószinü, hogy közbejátszik a mindkét bántalmat előidéző hajszálér-megbetegedés. Ha a Sz. a megfelelő szivüreg nagyobbodása mellett fejlődik ki, ugy excentrumos Sz.-ről, ha ellenben az kisebbedett, koncentrumosról beszélünk. A Sz. tünetei részint a sziv hevesebb verésében, részint a szivtompulat nagyobbodásában és a szivcsúcs-lökés helyének kijebb helyezésében nyer kifejezést. Ha a bal sziv erősbödik, a szivcsúcs lejebb is száll, a 6-7. bordaközbe, míg jobb sziv erősbödés mellett csak kijebb. A Sz. nem gyógyítandó, mivel az azt előidéző ok kiegyenlítésére szolgál, tehát a szervezetre üdvös.

Szívvonal

l. Kardiois.


Kezdőlap

˙