Szozo

afrikai takarmány, l. Szaria.

Szozolsav

l. Aszeptol.

Szozs

a Dnyepr baloldali, 542 km. hosszu mellékfolyója; Szmolenszk kormányzóságban ered; átfolyik Mohileven és Gomelen alul torkollik. Vjetkáig gőzösök járnak rajta.

Szőcs

1. Alsó-Sz. (Szucsu de zsosz), kisközség Szolnok-Doboka vármegye magyarláposi j.-ban, (1891) 1038 oláh lakossal. - 2. Felső-Sz. (Szucsu de szusz), kisközség u. o., (1891) 1527 oláh lak.

Szöcskefélék

(állat, Locustidae), az egyenesszárnyu rovarok rendjébe, a szökdelők csoportjába tartozó rovarcsalád. Fejök egyenes, vékony fonalformáju csápjuk testöknél jóval hosszabb; összetett szemeik félgömbformájuak, pontszemeik nincsenek; mellső szárnyuk kisebb, keskenyebb, míg a hátsó hártyás, nagyobb és legyezőszerüen összehajtható. A him lábszárát a jobb fedőszárnyához dörzsöli s igy képes hangot adni. A nőstényeknek peterakójuk van. Jól ugranak. Bokros, növényes helyeken tartózkodnak, és növényekkel meg rovarokkal táplálkoznak. Mintegy 185 fajuk ismeretes, melyek közül hazánkban 35 faj él. Legismertebb alakjuk a zöld szöcske (Locusta viridissima). Ide tartozik a Decticus verrucivorus L., a lombsáskák faja, himje 36, nősténye 42 mm. hosszu, szinét változtatja. L. még Egyenesszárnyuak.

Sződ

nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye váci felső j.-ban, (1891) 2119 magyar és tót lakossal, vasúttal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Szög

Egy és ugyanattól a ponttól határolt két félegyenes a rajtuk keresztül fektethető síkot két részre osztja fel. A sík e két része közül mindegyiket szögnek nevezik. A félegyenesek, amelyek a szöget határolják, annak szárai, a pont pedig, amely mindkét szárnak közös határa, a szög csúcsa. A szárak és a csócs még nem határozzák meg egyértelmüleg a szöget. Igy p. az 1. ábrában a BA és BC félegyenesek annak a szögnek szárai, amelyet vonalkázással megjelöltünk, de szárai annak a szögnek is, amely amahhoz a szárak mentén hozzáillesztve azt az egész síkká egészíti ki. Hogy a két szöget, amelyet ugyanaz az egy pár szár meghatároz, könnyebben különböztethessék meg egymástól, abból a megfigyelésből indulnak ki, hogy minden szög ugy származtatható, hogy egyik szárát bizonyos értelemben a csúcs körül addig forgatják, míg a másik szár helyzetébe el nem jut. Ha tehát a két szár meghatározta szög közül minden kétséget kizárólag az egyiket akarják jellemzni, csak meg kell mondani, hogy azt melyik szárnak milyen értelmü forgatása révén gondolják keletkezettnek. Igy p. az 1. ábrában a vonalkázással megjelölt szöget ugy jellemezhetik, hogy az a szög, amelyet a BA szár az óramutatóéval ellenkező értelmü forgatása közben irt le az alatt, míg eredeti helyzetéből a BC helyzetbe eljutott stb.

[ÁBRA] 1. ábra.

Hogy valamely szöget röviden megjelölhessenek, csúcsához és mindegyik szárának egy-egy pontjához egy-egy betüt irnak és a csúcsnál levő betüt a másik kettő közé irva, e három betű elébe a , vagy fölébe jelet teszik. Igy p. az 1. ábra szögét ABC-vel vagy pedig [ÁBRA]vel jelölik. Hogy a jelölés e módja mellett mindjárt eldönthessék, hogy a két szár határolta két szög közül melyikre akarnak rámutatni, egyszer mindenkorra megállapítják, hogy a szöget mindig az egyik szárnak az óramutatóéval ellenkező értelmü forgatása révén képzelik származottnak és hogy a szög csúcsát megjelölő betű elbée mindig azt a betüt irják, amelyet a szöget leiró szár egyik pontja mellé irtak. E megállapítás mellett ABC jelenti az 1. ábra vonalkázott szögét, CBA pedig a másikat. Más módja a szög mejleölésének az, hogy a szög mindkét szárát egy-egy kis betüvel megjelölik és azután e két betüt a « ^ » jellel összekapcsolva oly sorrendben irják egymás mellé, hogy a szöget az óramutatóéval ellenkező forgása közben leiró szárt megjelölő betüt elsőnek irják. Igy az 1. ábrában ABC helyett irhatnak a^b-t és BCA helyett b^a-t. Egy harmadik jelölési módja a szögnek abban áll, hogy a szögbe egy betüt beleirnak, mellyel azután a szöget megjelölik. Igy p. az 1. ábra ABC-jét még jelölhetik a-val is. Megjegyezzük még, hogy a szögnek azt a szárát, amelynek forgatása révén azt származtatják, kezdő szárnak, a másikat pedig végső szárnak nevezik.

Két szög egyenlő egymással, hogy ha oly helyzetbe hozhatók, amelyben csúcsaik és a száraik különösen egymást elfedik. Valamely a szög csúcsából kiinduló félegyenes, amely annak belsejébe esik, a szöget két részre osztja fel, amelyeknek mindegyike ismét szög. Igy. p. az 1. ábrában BD a ABC-t a következő két részre osztja fel: ABD, BDC. Hogy ha valamely MNP egyenlő egy olyan szöggel, amely ABC-nek egyik része, azt mondják, hogy MNP kisebb mint ABC, vagy pedig - ami ugyanaz - ABC nagyobb mint MNP.

Hogy ha valamely BA félegyenest (2. ábra) B határpontja körül addig forgatnak, míg eredeti helyzetének BC megnyujtására esik, de forgás közben a félsíkot irja le. A félsíkot ugy mint a BA és BC szárak alkotta szöget felfogva egyenes szögnek nevezik. Az egyenes szögnél kisebb szögeket homoru szögeknek, az egyenes szögnél nagyobb szögeket pedig domboru szögeknek nevezik. Az egyenes szög fele a derékszög, amelyet rendesen R-rel szokás megjelölni. A derékszögnél kisebb szögeket hegyes szögeknek és a derékszögnél nagyobb homoru szögeket tompa szögeknek nevezik. Hogy ha a 2. ábra BA félegyenesét addig forgatják B határpontja körül, míg eredeti helyzetébe vissza nem jut, e forgatás közben az egész síkot irja le. Igy az egész síkot oly szögképen foghatjuk fel, amelynek két szára egybeesik; ily szögeket teljes szögeknek neveznek. Némi általánosítással a szög fogalmát ugy módosíthajtuk, hogy a teljes szögnél nagyobb szögekről is lehessen szó. Hogy ha ugyanis az 1. ábrában a B határpontja körül bizonyos értelemben körülforgó BA félegyenes egy teljes körülforgásával már az egész síkot leirta, forgását ugyanabban az értelemben tovább folytathatja és akkor a már egyszer elfoglalt helyzeteket újból fogja elfoglalni és a síkot vagy annak egyik részét újból leirni. Azt képzelhetjük tehát, hogy BA félegyenes ugy jutott a BC helyzetbe, hogy előbb több ugyanabban az értelemben végbement körülforgás alatt többször irta le az egész síkot és azután forgását még mindig ugyanabban az értelemben folytatva, végre a BC helyzetben állapodott meg. ha tehát az egészet, amit BA e forgása közben leirt, szintén szögnek nevezik, akkor e szög annyi teljes szögből áll, mint ahány teljes körülforgást fejezett be AB és abból a ABC-ből, amelyet még e teljes körülforgások befejezte után leirt. Megjegyzendő, hogy ilyen a teljes szögeknél nagyobb szögek esetében a száraknak egymásra vonatkozó helyzete ugyanaz, mint abban a teljes szögnél kisebb szögben, amelyet a forgó szár a leirt teljes szögeken felül leirt. A szögek mértékegységéül rendesen oly szöget használnak, amelynek 90-szerese egyenlő egy derékszöggel. E szöget foknak nevezik (l. o.).

[ÁBRA] 2. ábra.

A geometriában a szög szót gyakran átvitt értelemben is használják. Igy p. egyenes és sík alkotta szög alatt értik azt a szöget, amelyet az egyenes ama síkban megszerkesztett ortogonális projekciójával alkot, vagy két görbe vonal által azoknak valamely közös pontjukban alkotott szög alatt azt a szöget értik, amelyet a két görbének a közös pontban megszerkesztett érintői alkotnak stb.

Szögátvivő

vagy szögfelrakó (transporteur), adott nagyságu szögeg megrajzolására, illetőleg megrajzolt szögek lemérésére szolgáló műszer.

Szögedi

(Róth) Endre, zenedeigazgató, szül. Új-Szegeden 1847. Tanulmányait Szegeden végezte. Az érettségi vizsgált letevén, a kegyes tanítórendbe lépett, de abból kilépve, a jogot hallgatta a budapesti egyetemen, egyúttal a nemzeti zenedébe is beiratkozott, ahol a hegedüjátékban Ridley Kohne s a zeneszerzésben Feigler Viktor vezetése alatt művelte ki magát. 1868. a nemzeti szinház zenekarának lett tagja s 1870. Szegedre tette át állandó lakását, ahol azóta nagy eredménnyel működik. több évig mint főgimnáziumi énektanár működött s 1884-ben a szegedi városi zenedének lett igazgatója, s azt ez időtől fogva virágzásra emelte. A zeneirodalom terén is sok munkásságot fejt ki, irt számos egyházi s világi énekkart, dalokat s orgonaműveket. Egyházi énekek c. műve több kiadást ért meg.

Szögellő

mérőeszköz a faiparban, mellyel derék szögeket jelölnek ki, illetve mérnek föl.


Kezdőlap

˙