Szürke rézérc

l. Kalkoszin.

Szürke rothadás

l. Peronoszpora-betegség.

Szürke vakke

(ásv.), l. Grauwacke.

Szürkület

az a még vagy már derengő világosság, melyet Nap nyugta után vagy Nap kelte előtt bizonyos ideig észlelhetünk és mely hajnalban (reggeli Sz.) a folyton nagyobbodó világosságnak enged, este pedig (esti Sz.) a lassan fokozódó sötétségbe megy át. A Sz. oka a Nap sugarainak a léegkörben való törése és visszaverődése sé azért tartama a Napnak helyzetétől és az illető földi helytől függ, lefolyása azonban első sorban a levegő állapota: hőfoka, nedvessége, tisztasága, mozgékonysága stb. szerint módosul. Tiszta estén a Nap lenyugvása után a keleti égen a Föld szürkés árnyéka jelenik meg ívalakulag határolt térben, melyet Mairan ellen-Sz.-nek nevezett, és melyet az ég határos részeitől rendesen fehéres sávoly választ el. Amint a Nap tovább megy a látóhatár alá, a Föld árnyéka mindinkább emelkedik és amint a Nap körülbelül 6 1/2°-ra szállt le, eléri a zenitet; ekkor a fényesebb csillagok már látszanak és nagyjában gyertya nélkül már olvasni, dolgozni stb. nem lehet. Ezt a polgári Sz. végének szokás mondani. Közben az esti pirosság mindinkább az ég nyugati oldalán tömörül és fölötte ívszerüen határolt, fehér tér támad, az esti fény. A pirosság mindinkább fogy, a sötétség növekszik, végre a pirosság is eltünik a látóhatár alá, a sötétség teljessé lesz és a legkisebb csillagok is láthatókká válnak: a csillagászati Sz.-nek is vége van. Ez nagyjában háromszorosa a polgárinak és addig tart, míg a Nap 16-18°-nyira nem jut a látóhatár alá. Ebből kiszáímthatjuk a levegő magasságának alsó határát az: [ÁBRA] képlet szerint, hol h a keresett magasság, r a Föld sugara és x a Sz.-i kör mélysége a látóhatár alatt; 16°-nál és r=6367,5 km.-nél: h=62 km. vagyis körülbelül 9 mérföld. A Sz. tartama attól függvén, mikor éri el a Nap a Sz.-i kört, természetes, hogy különböző; annál tovább fog tartani, minél ferdébben metszi a Nap a látóhatárt. Az egyenlítő alatt ennélfogva általában rövidebb a Sz. s a sarkok felé nő. Igy az egyenlítőn a Sz. 72-79 perc közt ingadozik, 40° földrajzi szélességnél 95-125 percig tart. Még nagyobb földrajzi szélesség alatt aztán a Nap legmagasabb állásakor nem is jő 16-18°-nyira, a látóhatár alá, mikor aztán az esti Sz. a reggelibe megy át és az u. n. világos éjjelek állanak be, mint p. már 50°-nál, hol ezek jun. 1-ével kezdődnek; 70°-nál már márc. 26. és a sark környékén az éjféli Nap eltüntével jan. 29. és tartanak a szolszticium utáni megfelelő időpontig. Az 50°-on alul fekvő helyekre nézve aztán bekövetkezik kétszer évenkint a legrövidebb Sz. ideje, melynek megfejtésére régente egyik nehéz problema volt és csakis a gömbi háromszögtan kifejlődésével vált egyszerüen megoldható példává. Ha t a legrövidebb Sz. tartama j földrajzi szélességü helyen és x mint előbb a Nap depressziója, akkor [ÁBRA] adja a tartmot, sind pedig a Napnak megfelelő deklinációját, d-t. Budapesten p. a legrövidebb Sz. 1 óra 35 percig tart a Nap -6° 5'-nyi deklinációjánál, mely átlag márc. 5. és okt. 8. áll be.

Szürkületi lepkék

l. Esteli lepkék.

Szűrő

l. Vizszerzés.

Szűrő sajtó

l. Sajtó.

Szűrszabó

a parasztok szűreinek készítésével foglalkozó iparos. A szűrszabóság egyike a legrégibb iparágaknak hazánkban, sőt valóságos magyar specialitás. A Sz.-k összes létszáma 798 (ebből 782 férfi s 16 nő); ezeknél alkalmazva van 4 tisztviselő, 25 családi kisegítő, 348 segéd, 136 inas, 3 munkás 16 éven felül, 1 napszámos és 22 szolga, ugy hogy az összes segédszemélyzet száma 539 és pedig 524 férfi és 15 nő.

Szürte

kisközség Ung vármegye kaposi j.-ban, (1891) 1093 magyar és német lak., vasúttal, posta-, táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.

Szűrü

l. Szérü.


Kezdőlap

˙