Tanais

a Don folyó latin neve.

Tanaisz

ó-görög gyarmat, l. Azov.

Tananarivo

Madagaszkár fővárosa (l. o.).

Tanaquil

Tarquinius Priscus neje.

Tanár

l. Professzor.

Tanári nyugdíjintézet

az 1894. XXVII. t.-c. által a hazai felekezeti és községi tanárok számára alktott állami nyugdíjintézet. Tagjai lehetnek mindama gimnáziumi, reáliskolai, tanítóképző intézetbeli, felső kereskedelmi és jogakadémiai tanárok, kik belépésöket a multra nézve a törvény kihirdetésétől számított fél év alatt bejelentették, valamint esetről esetre az újonnan megválasztott felekezeti és községi tanárok a törvényben megszabott járulékok fizetésének kötelezettsége mellett. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium kezelése alatt álló intézet az állami hivatalnokokéval egyenlő jogokat biztosít a tagoknak. A törvény egyúttal kötelezte az intézetbe be nem lépett községi és felekezeti iskolafentartó hatóságokat, hogy tanáraiknak megfelelő nyugdíjat biztosítsanak.

Tanári vizsgálat

(középiskolai), 3 részből álló s állami bizottság (l. Tanárvizsgáló bizottság) előtt teendő vizsgálat, amelynek sikere után kapja meg a jelölt a középiskolai tanárságra képesítő oklevelet. A T.-nak első része, az alapvizsgálat, amelyet a negyedik tudományos egyetemi szemeszter befejezése után, második része a szakvizsgálat, amelyet a nyolcadik szemeszter végén, harmadik része pedig a pedagogiai vizsgálat, amelyet vagy egy évi gyakorlat vagy egy évi főiskolai tanulmány után lehet letenni, de csak az előbbi két vizsgálat sikere esetén. A jelölt tartozik vagy a nyelvtudomány-történelmi vagy a mennyiségtan-természettudományi szakmákból két tárgyat választani, de ki-ki választhat még egy harmadik szaktárgyat is ugyanazon szakmából. A T. házi irásbeli, zárthelyi irásbeli és nyilvános szóbeli vizsgálatokból áll. Az oklevelet a pedagogiai vizsgálat sikeres letétele után kapja meg a jelölt, a harmadik szaktárgyra képesítő kiegészítő bizonyítványt pedig az oklevéltől külön állítják ki számára. A felső kereskedelmi iskolákra képesítő T. tárgyai: 1. a könyvviteltan, kereskedelemismeret és levelezés, 2. kereskedelmi és politikai számtan, 3. áruismeret, kémiai és mekanikai technologia. E vizsgálatok sikeres letétele alapján a jelölt T.-i bizonyítványt kap. V. ö. 1883. XXX. t.-c. 60-70. §-ait és a nőknek a T.-ra bocsátásáról intézkedő 72,038/95. sz. vallás- és közokt. min. rendeletet, továbbá ugyanazon minisztériumnak 50,098/88. sz. rendeletét.

Tanárky

1. Gedeon, államtitkár, szül. Nagykőrösön 1815 okt. 26., megh. Budapesten 1887 nov. 23. Atyja János köztiszteletben állott orvosdoktor volt, aki nagy terjedelmü orvosi gyakorlata mellett irodalommal is foglalkozott, nevezetesen lefordította Tasso remek eposzát: A megszabadított Jeruzsálemet (prózában, Pest 1805); továbbá Robertson Amerika történetét s Plutarch Életrajzait. E derék apától vett irányt szép tehetségü fia, kire példaadó nagy hatással volt a művelt nemes jellemü atyának tudományszeretete, derült bölcsessége s magas világnézete. 16 éves koráig szülővárosában, az atyai háznál folytathatta tanulását, onnét 1831. a pesti egyetemre jött, hol a bölcsészeti s 1836. a jogi tanfolyamot is végezte. Mint patvarista Földváry Gábor pesti alispánnál, mint jurátus Somsich Pongrác gróf kir. személynök oldala mellett, azután mint titkár Lónyay János helytartósági tanácsos s főispán (menyhért atyja) oldalánál dolgozott s ez utóbbinak nagy reményü fiai társaságában, mentori minőségben 1839. beutazta Magyarország egy részét s Erdélyt, útjáról érdekes és tartalmas leveleket irva a Helmeczy-féle Társalkodóba, melyek általános figyelmet gerjesztettek (Erdélyi naplómból, Társalkodó, X. 1841. 27., 28., 44-47. sz.). Egy ideig mint ügyvédségéd gyakorolta magát a hires táblai ügyvéd Hubai József kancelláriáján. azután 1840. a pozsonyi országgyülésre sietett, mint távollevő mágnások követe s a hirlapi tudósítások még akkor tiltva lévén, irott, alapos tudósításokkal látta el több pesti megbizóját. 1842-ben Kecskeméten főjegyzővé választották s e hivatalt 1848-ig viselte s időközben, majdnem évenkint kisebb-nagyobb utazásokat tett az országban, az osztrák örökös tartományokban s Olaszországban. Az 1848-iki nagy események folytán Nagy-Kőrös városa is külön képviseletet nyervén az országgyülésen, T.-t küldte el követül a pesti gyülésre, hol jól megállotta helyét s mindvégig hű maradt a haza és szabadság ügyéhez, s a kormányt Debrecenbe is követte. A szabadságharc elnyomása után hadi törvényszék elé idéztetvén, 1850. mint vádlott Pesten, s az elnyomás ideje alatt mint megkegyelmezett Nagykőrösön a magánéletbe visszavonulva élt. 1852. házasságra lépvén Báthori szuperintendens leányával, vendégszerető házat tartott s együtt élt az ottani országos hirü tanári koszoruval, melynek Arany János, Szász Károly, Szilágyi Sándor, tomori stb. voltak tagjai. 1861. újra megnyilván a közélet sorompói, Pest vármegye által főjegyzői állásra hivatott és szülővárosa részéről ismét képviselővé választatott. Az országgyülés feloszlatása s a provizórium életbeléptetése után ismét visszatért magánéletébe, lemondott pestvármegyei főjegyzői állásáról, de annál többet foglalkozott szülővárosa egyházi s iskolai ügyeivel, az ottani egyház főgondnoka s az iskolai szék elnöke lett s a dunamelléki ref. egyházkerület világi tanácsbirájává választatott; e mellett buzgó részt vett az 1863-iki inség enyhítésére irányzott intézkedésekben s minden egyleti s társadalmi ügyben, Irta Magyarország helyzete az európai államszerkezetben (Pest 1867) címü vűvet. Ezenkivül hozzá kezdett egy másik még nagyobb munkához a birodalom pénzügyi állapotjáról, melyből részleteket olvasott fel a magyar tudományos akadémiában. Eötvös József báró kultuszminiszter felszólította, hogy lépen be a minisztériumba mint államtitkár. Azóta, a halálát megelőző legutóbbi időig, folyvást államtitkár volt ugy Eötvös József báró mint Trefort miniszter tárcája mellett s egyszersmind a képviselőháznak szorgalmas tagja. 1880. hosszabb utazást tett a Dunán lefelé s meglátogatta Szerbiát, Bolgárországot, Ruméliát és Oláhországot. A magyar tud. akadémia 1867 jan. 30-án levelező tagjává választotta. Székfoglaló értekezése volt: Ausztria pénzügyi történetéhez I. Ferdinánd idejében. Szép emlékbeszédet tartott a kultuszminisztérium kitünő hivatalnoka Molnár Aladár akadémiai tag felett (Magyar akadémiai emlékbeszédek, 2. köt. 1. sz., felolvastatott 1884 jan. 28.). Ő felette Tóth Lőrinc rendes tag parentált az akadémiában. V. ö. Emlékbeszédek, V., 1888; Ország Tükre, 1862, 15. sz., arcképpel Marastonitól; Vasárnapi Újság 1867, 17. sz., arcképpel; u. o. 1880, 39. sz., arcképpel; Hajnik Károly, Országgyülési Emlékkönyv, 1866, arcképpel.

2. T. Gyula, gazda és szakbeli iró, szül. Horvátországban 1815 nov. 20., hol atyja T. Sándor (l. o.) állomásozott, megh. Budapesten 1886 okt. 27. Iskolai tanulmányai befejezése után Klauzál Imre mellé került, ki akkoriban Károlyi Lajos gróf uradalmait rendezte és aki a tehetséges fiatal embert titkárául alkalmazta, mely állásában széles körü tapasztalatokat szerzett. Innét Pulszky Ferenc T.-t az általa akkor megszerzett szécsényi uradalomba főtisztképen hivta meg. 1849. Pulszky Ferenc családjával együtt Londonba menekült s itt mint nevelő, gazdasági gépbizományossággal és irodalommal foglalkozott. Később a Pulszky-családdal együtt Torinóba költözött, de 1861. Londonba visszament s ott Kossuth Lajos titkára lett s utóbb vele Torinóba költözött. 1867. Magyarországba visszajött s eleinte gépügynökséggel és irodalmi működéssel, utóbb jószágok rendezése, adás-vétel és bérletközvetítéssel foglalkozott, mire a hetvenes évek vége felé Esterházy herceg zárgondnoksági uradalmai igazgatóságánál tanácsos lett. Önálló művet ugyan nem adott ki, de a gazdasági szaklapokban, főleg a Gazdasági Lapokban nagy számu dolgozata jelent meg leginkább Angolországban szerzett tapasztalásairól és tanulmányairól, a gazdasági gépészet, a juhászat, a jószágkezelés s a közgazdaság köréből. V. ö. Galgóczy, Emlékkönyv VI.

3. T. Sándor, őrnagy, az előbbinek apja, szül. Bián 1784., megh. 1838 dec. 29-én. 1806. a hadseregbe lépett, főhadnagy lett a magyar felkelő seregben; 1810. ismét a rendes hadseregbe lépett és Erdély helyrajzi térképének felvételével bizatott meg. Részt vett az 1813-iki hadjáratban és azután a bécsújhelyi katonai akadémia helyettes tanárává nevezték ki. Később a francia és olasz hadjáratokban is részt vett és 1834. őrnagy lett; 1838. nyugalomba lépett. 1837. a magyar tudományos akadémia tagjává választották. Munkái: A Ferdinánd-huszárezred története stb. (Tud. Gyüjt. 1822-23); Károly főherceg strategiai elvei.

Tanaro

(Tanarus), 191 km. hosszu, jobboldali mellékfolyója a Pónak; a Tengeri-Alpok É-i lejtőjén, a Tanarello és Negrone nevü forrásfolyókból ered, kanyargós folyásu, fölveszi a Corsagliát, Ellerót, Pesiót, Reát, Sturát, Talloriát, Borborét és Orbát. Vizkörnyéke 7988 km2. Alessandriától kezdve hajózható.

Tanárvizsgáló bizottság

(középiskolai), az állam által kinevezett elnökből, alelnökökből és vizsgáló bizottsági tagokból álló autonom testület, amely működésében ugy a tanárképző intézetektől, mint az egyetemektől teljesen független. Az elnököknek is, a tagoknak is öt-öt évre szól a megbizatásuk s a legutóbb 1895. lejárt ciklus alkalmával a vallás- és közoktatásügyi miniszternek 48,657/95. sz. rendeletével az egész T. újra szerveztetett. Ez idő szerint négy T. működik, nevezetesen a budapesti és kolozsvári középiskolai, a budapesti felső kereskedelmi iskolai és a budapesti rajz-T. Mind e bizottságok tagjait a miniszter nevezi ki a szaktudományok legkiválóbb képviselői közül s ez idő szerint túlnyomó részben az egyetemi tanárok sorából kerültek ki a tagok.


Kezdőlap

˙