Tarare

(ejtsd: tarar), város Rhone francia dépatementban, 25 km.-nyire Villefranchetól, a T. hegy lábánál, a Turdine és vasút mellett, (1891) 12,387 lak., virágzó iparral, amelynek fő ágai a musszlin és selyemszövés, a rövidáru és acélfésükészítés. A várost Simonetnak, a musszlinszövés meghonosítójának szobra ékesítit.

Tarascon

(ejtsd: taraszkon), 1. T.-sur-Rhône, város Bouches-du-Rhône francia départementban, 14 km.-nyire Arlestól, a Rhône bal bartján, szemben Beaucairerel, amellyel pompás függő híd köti össze, vasút mellett, (1891) 9293 lak., selyemmotlákkal, olajprésekkel, konzervkészítéssel; faiskolával; kőbányákkal; a provencei grófoknak 1291. meghkezdett és a XV. sz.-ban René király által befejezett kastélyával, amelyben szép gót termek láthatók; szt. Mártáról elnevezett XV. sz.-beli templommal, amelyet szt. Márta sírja, egy szép román portale, II. Lajos provencei herceg mauzoleuma díszit. V. ö. Saurel, Manuel de l'étranger dans la ville de T. (1874). - 2. T., város Ariege francia départementban, az Ariege és Viedessos összefölyásánál, vasút mellett, 1485 lak., vasérc- és kőbányával; vasolvasztóval és acélkészítéssel; Sainte-Quitterie külvárosban vastartalmu ásványvizforrással; a XV. sz.-beli erődítmények maradványaival.

Tarascsa

az ugyanily nevü járás székhelye Kijev orosz kormányzóságban, a Glibocska és Kotluja összefolyásánál, (1894) 15,243 lak., házi iparral.

Tarasp

falu és fürdő Graubünden svájci kantonban, 4 km.-nyire Schulstól, az Inn jobb partján, 1401 m. magasban, 325 lak., ásványvizforrásokkal (Bonifacius, Carola vasas források, Lucius, Emerita, ursus nátrontartalmu források stb.), fürdőintézettel (1894-ben 2917 fürdővendég); a T. erősség romjaival. V. ö. Pernisch, Der Kurort T. (Chur 1892).

Taraszka

vagy michuaque, saját nyelvü nép, amely Michoacan vidékének egy részét Nyugat-Mexikóban lakta s még jelenleg is lakja. A T.-k a műiparban jártasak voltak. Különösen hiresek a michoacani tollmunkák, sszínesköpenyek és takarók. Mexiko eleste után meghódoltak a spanyoloknak. A hittérítés munkáját az Ágoston-rendiek aránylag könnyü szerrel végezték.

Taraxacum

(növ.), l. Gyermekláncfű.

Tarázás

a vizsebességmérő műszerek állandóinak meghatározása.

Tarazona

1. (Tarasio), az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye, Zaragoza spanyol tartományban, Navarra, Logrono és Soria határa közelében, vasút mellett, rendkivül termékeny vegában, (1887) 8270 lak., gót székesegyházzal, amelyben számos sír látható és amellyel egy gazdag kéziratgyüjtemény van összekötve; régi mór kastéllyal; két régi híddal a Queilesen át, amely a várost egy felső és egy alsó részre osztja. - 2. T., község Albacete (ettől 30 km.-nyire) spanyol tartományban, a Valdemembra jobb partján, 4445 lak.

Tarbagatai

1. (Tarbaga), az Altai Ny-i, a Karakolig vonuló, 300 km. hosszu folytatása Közép-Ázsiában, egyrészt a a Szaiszan-tó, másrészt az Ala- és a Szasszik-kul közt; határul szolgál Khina és az orosz Szemipalatinszk és Szemirjecsenszk közt. K-en 50 km. széles; legmagasabb csúcsa a Tasz-tan (3150 m.). - 2. T., Dsungariának Szinkiang khinai tartományhoz tartozó vidéke, az Ala-tau, a T.-hegység és Szemirjecsenszk közt. A felső Imil-völgyet magában foglaló és részben legelőül vagy szántóföldül szolgáló, részben egészen puszta vidéken kalmukok, krigiz-kozákok és mandsuk laknak. Fő helye t. vagy Csugucsak (a khinai Szvei-cing-csöng) az Imiltől É-ra fekszik.

Tarbes

(ejtsd: tarb), az ugyanily nevü járás és Hautes-Pyrénées francia département fővárosa, püspökség székhelye, az Adour bal partján, sík vidéken, amelyről a Pireneusok gyönyörüen láthatók, vasút mellett, 315 m.-nyi magasban, (1891) 25,085 lak., vasolvasztással, mekanikai műhelyekkel, durvaposztó- és nemezkészítéssel, gypjufonással, vászonszövéssel, billard-, zongora-, paszománt-, trikókészítéssel, sör- és papirosgyártással; nagy ló- és öszvérkereskedéssel; különböző iskolákkal, a többi közt tüzériskolával, arzenállal, műiparmmuzeummal, régiség- és természetrajzi gyüjteménnyel; 25,000 kötetből álló nyilvános könyvtárral; Laloubereben (a várostól 3 km.-nyire) nagy lóversenyekkel. A csinos külsejü város kiválóbb épületei és műemlékei: a székesegyház (La Sede) a XII. és XIV. sz.-.ból, a nagy kaszárnyák, Badiou de la Tronchere kirurgus bronzszombra, Reffye deNelly generális szobra. É-ra a várostól van a 14 ha.-nyi Jardin Massey exotikus fákkal és egy muzeummal. T. a IV. sz.-ban lett püspökség székhelyévé. Bigorre grófjai is benne laktak egy ideig. 1814. kö9zelében a franciák és angolok közt volt egy ütközet, amelyben ez utóbbiak győztek.


Kezdőlap

˙