Tatárok

eredetileg egy mongol törzsnek neve (l. Mongolok). Később általánosítva mindazokat a népeket jelenti, melyeket a mongolok a XIII. sz.-beli hadjárataikban meghódítottak, s melyek Dsengíz-khánhoz (l. o.) csatlakoztak. Noha igy a T. neve alatt a mongolok által leigáazott törzseknek nagy számát foglalták össze, ezeken belül mégis megkülönböztették a mongolokat, tunguzokat és törököket, mely három törzs, bár nyelvre nézve egységes vala, fajilag mégis erősen különbözött egymástól. Jelenleg a T. elnevezésének kettős értelme van: tágabban véve jelenti a török-tatár népeket, szűkebben azokat a mongolfajta törzseket, melyek orosz területen élnek, még pedig a következő csoportokban: 1. Szibériai T. (l. o.), ezek magukban foglalják a szibériai török törzseket, a jakutok (l. o.) kivételével; közülök hires vadászok és halászok az abincek v. abieiba törzs tagjai a Tom felső folyásánál. 2. Kazáni T., melyeknek kimagasló érdekü törzse a mizsérek vagy mescserek (oroszosan mescserjákok) a Volga mentén; nyelvük közel áll a kunokéhoz. 3. A nogáji T. (l. Nogájok), akiket kaukázusiaknak is lehet tekinteni, amennyiben a Káspi-tenger mentén élnek. Ismeretes águk a kundrovi T. (l. o.). 4. Krimi T., azoknak tuódai, akik 1237-ben Krimből a kunokat elűzték és Krimiát 1441-ig a kipcsaki khánság alkotórészévé tették. Az itt felsorolt négy csoporton kivül a T.-hoz szokás még számítani a baskírokat (l. Baskír), kirgizeket (l. o.) és karakalpakokat (l. o.). Az összes T. száma körülbelül 2,5 millió; nyelvük közel rokon a törökkel, faji jellegük és életmódjuk a fentebb elsorolt négy csoport szerint, sőt azoknak keretén belül is különböző. Legintelligensebbek a kazáni T., akik ugyan a finnekkel és oroszokkal történt vérbeli keveredés folytán mongol faji jellegükből sokat veszítettek, de viszont ügyes kereskedők, mindnyájan tudnak irni, olvasni, józanok és vendégszeretők. A krimi T. állapotára nézve döntő, vajjon a hegyeken vagy a lapályon laknak-e. Az utóbbiak tisztábban őrizték meg a faji tipust, viszont az előbbiek vagyonos juhászok és kertészek. A szibériai T. csaknem kivétel nélkül telepesek, csakis eltünő csekély számu részük folytat nomád életet.

Történetileg a T. szolgáltatták a közép- és újkor hódító ázsiai seregeinek legkiválóbb könnyü lovasságát. legmélyebb nyomokat mégis azon szereplésük hagyott, melyet nagy tatárjárás néven ismerünk (l. Mongolok, IV. Béla és Magyarország történeti részét). Kun László alatt a nogáju T. intéztek Magyarország ellen kisebb rohamot, az Anjouk alatt Nagy Lajosnak kellett velük küzdenie. Maradandóbb (a személy- és helynevekben is mutatkozó) hatással volt a T.-nak mint török katonáknak és martalócoknak részvétele a XVI-XVII. sz.-i török uralom, nemkülönben II. Rákóczi György hadjáratai idején. A XVIII. század elején betörtek Csíkszékbe, honnan azután pusztítva járták be Bereg, Ung és Máramaros vármegyéket. utoljára az 1783-iki háboru alkalmával jártak Magyarországon.

Tatárország

középkori neve Közép-Ázsiának. Későbben megkülönböztettek Kis- vagyis európai és Nagy- vagyis ázsiai T.-ot. Az előbbi magában foglalta az egykori krimi, asztrakáni és kazáni khánságokat, az utóbbi pedig a Kaspi-tenger, Szibéria, Afghanisztán, Persia, Tibet és a Nagy-oceán közti óriási területet. Eterjedt volt még a khinai vagyis Magas-T. név, melynek K-i Turkesztánt értették.

Tataros

kisközség Bihar vármegye szalárdi j.-ban, (1891) 1228 oláh és magyar lak. Határában a hazai aszfaltiparrészvénytársaság jelentékeny aszfalt- és kőolajbányászatot űz; kitünő minőségü bitumen vagyis földi kátránnyal beitatott homok bányásztatik mintegy 200 ha. területen és a nyers nayag helyben dolgoztatik fel egyfelől ásványolajjá, másfelől bitumenné. Az évi termelés 620 vagon aszfalt és olajtermék 300,000 frt értékben; ezekből nagy kivitele van Romániába és Ausztriába. A munkások száma 400.

Tatár répa

(növ., tatár kenyér, tatár repce, tátorján, abajdóc, Crambe Tataria Cebeök), keresztesvirágu, egész egy m. magas, ágasbogas fű, tövi levele többször szárnyasan hasadt, virága fehér. husos édes gyökerét meghámozzák, karikára vagdalják és mint a fiatal hajtását is salátának vagy főzeléknek elkészítik.

Tatár-Szt.-György

község, l. Szent-György (8.).

Tatár-szoros

az a tengerszoros, amely Szakhalin szigetét az ázsiai kontinenstől választja el és a Japán-tengert az Ohockival köti össze. legkeskenyebb helyén Mamia-szoros a neve.

Tatárvár

Szent-Péter község melletti 706 m. magas hegyen álló várrom neve Brassó vármegyében. L. Szent-Péter (1).

Tatárvirág

(növ.) l. Iberis.

Tatbástya

(ném. Achterhütte; ol. cassaretto; ang. poop), a hajó tatfedélzetére, a keresztárboc mögött épített bódé, mely kereskedelmi hajókon a parancsnok lakásául szolgál.

Tatfa

(ném. Besahnbaum; ol. boma di mezzano; ang. spanker boom), a keresztárbocról a tatfedélzet felett 1-1,5 m. magasságban hátrafelé nyuló és vizszintesen fekvő szálfa, mely a tatvitorla alsó szegélyzőjének kifeszítésére szolgál. L. Árbocozat (képmelléklete).


Kezdőlap

˙