Telekkönyvi kivonatok

kiadását bárki kivánhatja. A T.-nak a betét nyilvánkönyvi állását annak a napnak bezártáig kell tartalmaznia, amelyen azt kiadták, a betétet tárgyazó s még el nem intézett kérvényeknek is kitüntetésével.

Telekkönyvi lejegyzés

Minthogy minden telekkönyvi jószágtest jogi tekintetben egy egésznek tekintendő, azért ha annak egyes részletei tulajdoni joggal más személyre ruházandók át, az ugy történik, hogy az átruházandó részletet a telekkönyvi jószágtestből, amelyhez addig tartozott: lejegyzik. A lejegyzett részlet után vagy önálló telekkönyvi testkép jegyzik be, vagyis számára új betétet nyitnak, vagy pedig ha az új szerző már bir oly telekkönyvi jószágtesttel, amellyel a megszerzett részlet egyesíthető, ezt ahhoz hozzájegyzik, aminek folytán a megszerzett részlet ennek a telekkönyvi jószágtestnek alkatrészévé válik. Ugyanez áll akkor is, ha nem egy egész birtokrészlet, hanem annak csak egy része ruházandó át másra. Ez utóbbi esetben a szétdarabolandó részlet tervét, térképét, vázlatát kell bemutatni. Ha a telekkönyvi jószágtest, amelyből a lejegyzésnek történnie kell, terhelve van, a lejegyzéshez az érdekelt nyilvánkönyvi hitelező beleegyezése szükséges. Minthogy azonban ez a tulajdonos zaklatására vezethetne, amennyiben a hitelező beleegyezését akkor is megtagadhatná, ha a lejegyzés követelését egyáltalán nem veszélyeztetheti, a telekkönyvi rendelet ily esetekben a biróságot feljogosítja arra, hogy a hitelező beleegyezését figyelmen kivül hagyja. E fölött a biróság a hitelezők előleges meghallgatása mellett saját belátása szerint határoz. Sajátszerü bonyodalom keletkezik akkor, ha p. zálogjoggal terhelt birtokrészletek valamely hasonlókép terhelt telekkönyvi jószágtesthez lennének jegyzendők; ily esetben azért az összes érdekelt hitelezőknek a rangsorozatot és jogaik viszonyát szabályozó egyetértése szükséges.

Telekkönyvi napló

a telekkönyvi rendelet a telekkönyvi iktatókönyvön kivül egy u. n. naplónak vezetését is rendelte el, mely az ügydarabok elintézésének ellenőrzéséül szolgált. Később e napló vezetését megszüntették.

Telekkönyvi rendelet

l. Telekkönyv és Telekkönyvi rendtartás.

Telekkönyvi rendtartás

a telekkönyvi ügyet kimerítően szabályozó törvény. A telekkönyv fontossága és sajátszerüsége szükségessé teszi, hogy az ne a polgári eljárást szabályozó polgári rendtartásban (törvénykezési rendtartás), hanem külön törvényben szabályoztassék. Nálunk a telekkönyveket az osztrák uralom hozván be, az alaprendtartást az 1855 dec. 15-iki telekkönyvi rendelet tartalmazza, mely két fő részre oszlik. Az első rész a telekkönyvek közzétételére s az annak folytán előforduló ügyletek kezelésére vonatkozik, mig a második rész a telekkönyvek vezetését tárgyazó szabályokat tartalmazza. A telekkönyvi rendelet több későbbi miniszteri rendelet és az 1880. XLVI. t.-c egészítik ki. Itt említendők meg: a telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886. XXIX. t.-c., mely az említett 1855 dec. 15. és 1870 febr. 5. kelt telekkönyvi rendeletek szerint vezetett telekjegyzőkönyvekről telekkönyvi betéteknek szerkesztését rendeli, mely betétek különben a telekjegyzőkönyveknek megfelelően A birtokállási, B tulajdoni és C teherlapból állanak; továbbá az ezt részben módosító és pótló 1889. XXXVIII. és 1891. XVI. t.-cikkek, végül az 1892. XXIX. t.-c., amely annak érdekében, hogy ott is, ahol a telekkönyvi átalakítás (betétszerkesztés) még foganatosítható nem volt, s addig is, amig ez megtörténhetik, a telekkönyvi állapot a tényleges állapottal összhangba hozassék, megengedi, hogy mindazokban az esetekben, amelyekben a fennemlített törvények a telekkönyvi betétek szerkesztése alkalmával a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik, a törvényben meghatározott korlátok között a tényleges birtokos tulajdonosul a telekjegyzőkönyvbe is bejegyezhető.

Telekkönyvi széljegyzés

minden bejegyzést tárgyazó telekkönyvi ügydarabnak a számát az ügydarab bemutatása után haladék nélkül abban a telekkönyvi betétben s annak azon lapján, ahol a bejegyzésnek történnie kell, a lap szélén rajzónnal fel kell jegyezni. Ez azért szükséges, hogy aki a telekkönyvi betétet megtekinti, figyelmessé tétessék arra, hogy a betétre vonatkozó oly kérvények is érkeztek be, amelyek még elintézve vagy a betétben keresztülvezetve nincsenek. A bejegyzés megtörténte után a most már felesleges széljegyzés keresztül húzandó.

Telekkönyvi szemlei lelet

(lustrum). A telekkönyvvezetőnek kötelessége az iktatóhivatalba érkezett kérvények tartalmát a vonatkozó telekkönyvi betéttel összehasonlítani és a kért bejegyzésnek esetleges nyilvánkönyvi akadályait a kérvényhez melléklendő egy külön lapon (esetleg a kérvény hátán) előadni. A bejegyzés aggályait feltüntető ezt a kimutatást T.-nek nevezik. Ha a bejegyzés ellen aggályok fenn nem forognak, a telekkönyvvezető a kérvényre egyszerüen azt jegyzi fel, hogy «aggály nem létezik».

Telekkönyvi törlési perek

azok, melyek jogsérelmes bekebelezéseknek kitörlésére irányulnak. Ilyen törlési per indítható a bekebelezésnek eredeti érvénytelensége alapján, vagy azon az alapon is, hogy az eredetileg érvényesen bekebelezett jog elévülés által vagy más módon elenyészett. A törlési kereset az eredeti jogszerző vagyis az ellen, aki közvetetlenül az által a bekebelezés által nyert jogot, amelynek kitörlése a kereset tárgya: az általános elévülési határidőn belül bármikor érvényesíthető; harmadik jóhiszemü birtokos ellen azonban csak 3 év alatt, annak a kérvénynek benyujtásának időpontjától számítva, amelynek folytán a kitörlendő bekebelezés elrendeltetett, mert ezen idő túl a harmadik jóhiszemü telekkönyvi birtokost a telekkönyvi elbirtoklás (l. o.) minden támadás ellen védi. A nem jóhiszemü birtokosra ez a szabály nem alkalmazható.

Telekkönyv szerkesztése

az 1855-iki telekkönyvi rendelet szerint két osztályra szakadt. Az első osztály a telekrészleteknek és épülethelyeknek a helyszinén történt bizottsági felvétele, az u. n. telekkönyvi helyszinelés, mely magában foglalta a birtokrészlet-lajstromok s vázlatrajzoknak a birtokrészletek tájrajzi sorrendje szerinti szerkesztését s ennek alapján a telekjegyzőkönyvek szerkesztését és hitelesítését, amelyekben a birtokrészletek telekkönyvi jószágtestekké állíttattak össze és a kitudott birtokjogok bejegyeztettek, mely műveletnél a tényleges birtokállapot szolgált alapul. A birtokrészlet-lajstromok és vázlatrajzoknak a birtokrészletek fekvésének előadása a célja s ellenőrzése annak, hogy egy birtokrészletet sem hagytak ki s egyet sem jegyeztek be kétszer. A helyszinelési munkálatokat mint a T.-nek második osztálya követte a telekjegyzőkönyvek közzététele és a felszólamlásoknak tárgyalása és eldöntése. Hozzájárult ehhez a régi betáblázott követeléseknek bejelentés útján jelzálogi átkebelezése. Az eljárást a telekkönyvi rend I. része szabályozza.

Telekmérés

a geodéziai felvételi módok kisebb kiterjedésü alkalmazása, midőn csak egyes telkek v. telekcsoportok alak- és mérethelyes meghatározásáról, felvételéről van szó. A felvétel eredményét rendesen térkép alakjában állítjuk elő, mely a helyszini viszonyok világos képét nyujtja.


Kezdőlap

˙