Teleméter

diasztiméter (gör. a. m. távmérő), oly műszer, melynek segélyével valamely pontnak (P) a távmérő álláspontjától (M) való távolságát közvetett, a közvetlen mérsnél ugyan többnyire kevésbbé pontosabb, de gyorsabb és kényelmesebb módon határozhatjuk meg. A T.-ek működéséről legegyszerübben ugy alkothatunk fogalmat, ha elképzelünk egy hosszukás, többnyire derékszögü vagy egyenszáru, egy szóval meghatározott alaku háromszöget (l. az ábrákat), melyeknek PM magassága a meghatározandó távolság. A különböző rendszerü T.-ek szerint, hol M-nél (első eset), hol pedig P-nél (második eset) fekszik az 'a' hegyes szöggel (u. n. parallaktikus szög) szemben fekvő 'a' oldal, melyet röviden alapnak (bázis) fogunk nevezni. A PM távolság, illetőleg a háromszög magasságának meghatározása tüstént lehetővé válik, mihelyt az ismeretes alaku háromszög 'a' szöge és 'a' alapja ismeretes. E szempontból is a T.-eket két osztályába sorozhatjuk, a szerint, hogy a szükséges két adat közül melyik az állandó nagyságu, s melyik a távolsággal változó? A T.-ek feladata most már a két szükséges adat közül a változót meghatározni. A meghatározás történhetik közvetlen v. közvetett úton. A szerint, amint katonai v. mérnöki célokra készültek, hadi v. geodéziai T.-knek nevezzük.

[ÁBRA]

A legrégibb ismeretes T. Peuerbach György csillagász (1423-61) geometriai quadratuma, mely egy két öl oldalhosszuságu négyzet és egy függő segélyével határozta meg a távolsággal változó a (u. n. parallaktikus) szöget. Pacecco ob Ucedos gróf 1767 táján szerkesztett egy T.-t, mely az eddig talán legjobb rendszerü hadi T.-ek tipikus alakját képviseli. Lényege egy vizszintes bázisra erősített két távcső, melyek egymástól való távola egy derékszögü háromszög alapja (a), s melyek egyikének irányvonala állandóan merőleges a bázisra, a másik pedig egy vertikális tengely körül forgatható; megfelelő irányzásokkal ily elrendezés mellett könnyen nyerhetjük az a parallaktikus szöget. Pacecco T.-jét újabb időben Roskievic, Hermann és Kürten, majd Cerebotani tökéletesítették. Az ily szerkezetek pontatlanságának fő oka, hogy a bázis a megmérendő távolsághoz képest igen rövid. Ezen javítandó, újabban hadi hajókon bázisul Gurlt a hajó hosszát, hadi kikötőkben pedig Teichmann az erődítéseken valamely ismeretes nagyobb hosszat ajánl. A mérnöki célokra egyedül alkalmasak az u. n. irányszálas T.-távcsövek. Különösen elterjedt használatnak örvendenek a Porro-féle anallatikus T. és Reichenbach T.-je. Lényegük a távcsövük diafragmáján elhelyezett két vizszintes irányszál (l. Szálkereszt). Érdekes megoldás Stampfer távmérésre berendezett szintéző műszerének u. n. mikrométer-csavara, mely műszer azonban mint T. a gyakorlatban nem igen szerepelt. Különösen említésre méltó Kruspér István műegyetemi tanárnak Fraunhofer heliométere mintájára készült u. n. objektiv mikrométeres T.-je.

T.-nek nevezik még azt a műszert, mellyel a manométernek vagy a vizmagasságmérőnek állását elektromos úton átviszik egy távolabb levő óraszerkezet mutatójára.

Telemikrofon

(gör.), a telefon és mikrofon egyesítése; Mercadier E. (Páris 1886) találmánya. A telefon lemezére két széndarabocska van erősítve, melyek a mikrofont képezik; ezeket egy vékony vascső zárja körül s nyomásukat az alapzatra egy kis segítő mágnes szabályozza. A beszélés vékony üveg-, csillám- v. falapra stb. történik, emelyet a lemeztől 1 cm. vastag zárt levegőréteg választ el. A beszélésnél a T. épp ugy telefonikus, mint mikrofonikus áramokat bocsát ki, az utóbbiakat egy induktortekercs közreműködésével.

Teleologia

(a görög teloszból a. m. cél), a célok tana, a dolgoknak a cél szempontjából való fölfogása. E fölfogás módja és jogosultsága a tárgyakhoz képest különböző. Az emberi észnek valamely alkotását azon cél szempontjából tekinteni, mely szerint alkottatott, magától értetődik. Máskép áll a dolog a természet jelenségeivel. Itt kétféle módon alkalmazhatjuk a cél szempontját. Ugy nézhetünk mindent, hogy minden az ember végett lett, az ember középpontja a teremtésnek (antropocentrikus fölfogás), melynek az a célja, hogy neki hasznáta legyen, ez a T.-i fölfogásnak legkezdetlegesebb, szinte gyermekes formája. Vagy pedig valamely benső célszerüséget kereshetünk a világrendszerben vagy egyes részeiben (p. a szerves természetben), az az immanens T.

Teleologiai argumentum

l. Isten.

Teleorman

1. a Duna mellékvizének, a Vedének 130 km. hosszu mellékfolyója. A Kárpátok D-i lejtőjén, Moscia falunál ered és felveszi a Clanitát. - 2. T., Románia (Oláhország) egyik kerülete Argesu, Oltu, Romanijelei, Vlasea és Bolgárország közt, 4760 km2 ter., 223,447 lak., Turnu-Magurele székhellyel.

Teleosaurus

Geoffr., kihalt ősvilági krokodilusféle, melynek fajait leginkább a jura-rétegekben találhatni. Kitünnek azáltal, hogy csigolyáik teste kétszer homoru.

Teleostei

(állat), l. Csontos halak.

Telep

hely- vagy földrajzi, illetve közigazgatási szempontból bizonyos embercsoportnak ideiglenes megtelepedése, l. Telepítés. - T. (park), katonai szempontból tartalékintézet, ahol hadviseléshez szükséges anyag egy helyen egyesítve van. - T. a fizikában, l. Galvántelep. - T. a kereskedelemben, l. Kereskedelmi telep. - T. a váltójogban a váltónak fizetési helye, ha az az intézvényezettnek lakhelyétől különbözik. - T. a geologiában minden olyan réteg, amely hasznos bányászható ásványi anyagot tartalmaz. A T. alakja szerint nagyon sokféle lehet és a szerint neve is más-más. Valahányszor egyforma kiterjedésü, azaz egész terjedelmében egyformán vastag és mintegy vizszintesen halad, tulajdonképeni T.-ről szólunk. Ha kiterjedése nagyon szabálytalan és sokkal vastagabb, mint amilyen hosszu és széles, tömzs a neve. Ha sem vizszintes, sem pedig függőleges kiterjdése nem nagy, fészek a neve. Ha kiterjedése nem vizszintes, hanem függőleges avagy ferde irányu és szélessége aránylag csekély egyéb terjedelméhez képest, azt mondjuk, hogy teler (l. o.). T. a botanikában (Thallus, thalloma), l. Szerv és Kriptogamák.

Telepátia

(gör.), az a folyamat, melynél fogva valamely A egyén gondolatait vagy érzéseit egy másik B egyénre átvinni képes, a nélkül, hogy a két személy egymással bárminemü, az érzékszervek által létesített összeköttetésben állana. Tehát a két egyén egymástól oly távol van vagy egymástól oly módon elkülönítvék, hogy egymással szóval vagy jellel nem érintkezhetnek s mégis elégséges lenne A egyén gondolatainak intenziv koncentrációja vagy erős akarata, hogy ugyanezt B egyén megérezze és megtudja. A T. éppenséggel nem tartozik a bebizonyított természeti jelenségek sorába s a higgadt természetbuvárok egyszerüen s joggal kisérleti csalódásnak tekintik.

Telepcsíra

(növ., anablastema), a zuzmók anyatestén pikkelyecske vagy levélke képében kiképződő, de az anyatesttel együtt maradó sarjadzó testecske, p. a Cladonia squamosán.


Kezdőlap

˙