Trogen

község Appenzell-Ausserrhoden svájci kantonban, 9 km.-nyire Appenzelltől, a Gäbris É-i lábánál, (1888) 2582 lak., pamutiparral, nagy városházzal. A kantoni Landesgemeinde fölváltva itt és Hundwylben tartja üléseit. Újabb időben mint nyári üdülőheyet is számosan látogatják.

Troger

Pál, osztrák festő, szül. Zellben (Welsberg mellett) 1698., meghalt Bécsben 1762-ben. 1751-59. a bécsi képzőművészeti akadémia igazgatója volt. Nevezetesebb munkái: Krisztus az olajfák hegyén (a bécsi császári képtárban), Szent Ferenc a barlangban (Brassó) stb. L. Magyar festészet.

Trogloditák

(gör.) a. m. barlanglakók, általános elnevezése azon a művelődésnek legalacsonyabb fokán álló népfajoknak, melyek barlangokban vagy a földbe vájt üregekben laknak. T. országának (Troglodytica) nevezték a Vörös-tenger partvidékét) a mai Abisszinia) Berenikétől délre.

Troglodytes

L. (állat), l. Csimpanz.

Troglodytes parvulus

Koch (állat), lásd Ökörszem.

Trogonidae

(állat), a kúszók rendjébe, a könnyücsőrüek csoportjába tartozó madárcsalád, melynek ismert 40 tagja a keleti, etiopiai és neotropiai régiókban él. Ilyenek: a kurnu (Haepactes pasciatus Blyth.), varjunagyságu, hazája Cejlon; a szuruku (Trogon curucui L.), háta aranyos zöld, feje fekete, hasa piros. Szurinamot lakja. Rovarokkal és gyümölccsel táplálkozik.

Trogus Pompejus

l. Pompejus (4).

Troick

az ugyanily nevü járás székhelye Orenburg orosz kormányzóságban, az Uvelka és Ui összefolyásánál, 18,780 lakossal, bőrcserzéssel, faggyuolvasztással. Közép-Ázsia lakóival folytat élénkebb kereskedést; exportál (2,3 millió rubel értékben) bőrt, pamut-, gyapju- és fémárukat, cukrot és dohányt; importál (2,2 millió rubelért) nyers pamutot, selymet, különösen pedig lovakat, szarvasmarhákat és juhokat. T.-nál szenvedett 1774. Pugacsev vereséget.

Troickoszavszk

város Transzbaikalia orosz-szibériai tartományban, 2 km.-nyire Kjahtától, a Kjahta mocsáros partjain, 7840 lak., bőr- és dohánygyártással, tea-áruházakkal. 1727-ben alapították.

Troicko-Szergijevszkájá lavra

(a. m. szent Szergiusz szentháromság-lavrája), a moszkvai kormányzósági kerület Szergijevszki Posszad városa mellett levő kolostor, a kijevi Pecserszkája lavra után a leggazdagabb és történetileg a legnevezetesebb a hasonló intézmények közt. Egy kisebbszerü magaslaton épült a Koncsur folyó mellett s kilenc toronnyal díszített 1,2 km. hosszu kőfallal van körülvéve. Tizenegy temploma van, teologiai főiskolája, melyet 1814. Moszkvából tettek ide át, s melynek 27 tanára, körülbelül 200 hallgatója, óriási könyvtára és igen dús egyházi-archeologiai muzeuma van. Templomai közül igen nevezetes a Troickíj-templom, mely 1424. épült, szent Szergiusz szarkofágjával s festett képével, melyről az orosz nép erősen hiszi, hogy csodát tesz. Azután a gyönyörü Uszpenszkíj-székesegyház, mely 1585. épült (freskói a XVII. sz.-ból valók) s amelyben érsekek, valamint, mindjárt a bejáratnál, Boris Godunov cár felesége és öt gyermeke vannak eltemetve. Egy külön épített sekrestyében van a klastrom vagyona elhelyezve, melyet állítólag 650 millió rubelre lehet becsülni. Az ország minden vidékéből oda zarándoklók száma évenként átlag egy millióra rúg, miáltal a városkának élénk kereskedelmi forgalma van főkép szent képek, szentelt kenyér, gyertya s ezekhez hasonló cikkekben. A T.-t 1337. szent Szergiusz (szül. 1315., megh. 1397.) alapította. Itt áldotta meg Szergiusz 1380. Dimitrij nagyfejedelmet, midőn Mamaij ellen harcba vonult. A lengyelek két ízben is megostromolták (1608 szept. 29-től 1610 jan. 2-ig Lisowski és 1615. Sepieha hetman vezetése alatt), de mindannyiszor eredménytelenül. 1685. itt kerestek menedéket Iván és Péter cárok a sztreliclázadás elől és utóbbi innen vetett véget Zsófia nővére uralmának. V. ö. Philareth, La vie de Saint Serge (Szt.-Pétervár 1841).


Kezdőlap

˙