Velez blanco

spanyol város, l. Velez Rubio.

Velez de la Gomera

(Penon de la gomera), a Presidioshoz (l. o.) tartozó spanyol fegyencgyarmat egy szigeten Marokko É-i partja mellett, Ceutától DK-re, 447 lak.

Velez Malaga

az ugyanily nevü járás székhelye Malaga (ettől 25 km.-nyire) spanyol tartományban, a Velez bal partján, cukornádat, pamutot és batátát bőven termő Vega szélén, (1887) 23,425 lak., akik nagyobbára földmíveléssel és gyümölcstermeléssel foglalkoznak.

Velez Rubio

az ugyanily nevü járás székhelye Almeria spanyol tartományban, a Rio Aspilla mellett, a Sierra de Maria és de las Estancias végső kiágazásai közt, (1887) 10,437 lak., kitünő bortermeléssel; régi, agyagból készített körfalakkal. 1 km.-nyire van a Fuente de los Curas nevü vastartalmu ásványvizforrás és fürdő és 7 km.-nyire Velez Blanco, 6704 lak., posztó- és vászonszövéssel, szappanfőzéssel, olajprésekkel és juhtenyésztéssel.

Veli

(arab, többes számban aulijâ) a. m. közelálló; a mohammedánok a szent embereket nevezik igy. Egyiptomban a szenteket haláluk után is kiválóan a seikh névvel jelölik. (V. ö. Goldziher, Az iszlám, 172. és köv. old.) V.-nek nevezik nagyrészt a szentek sírjait is, különben kubba vagy turbe.

Velics

1. Antal (lászlófalvi), orientalista, szül. Szécsényben (Nógrád) 1855. Atyját négy éves korában elveszítette s neveltetéséről anyai nagybátyja Haynald János kalocsai érsek gondoskodott. Orvosi tanulmányait a budapesti, bécsi, párisi egyetemeken végezte s Budapesten 1879-ben egyetemes orvosdoktorrá avatták. Nagy hajlandóságot érezvén magában a keleti nyelvek tanulására, Algeriában, Egyiptomban utazott, elsajátította a héber, arab és török nyelvet s lefordította azokat a török kincstári deftereket, melyek valószinüleg Marsigli gróf révén kerültek a bécsi császári könyvtárba s amelyeket a m. tud. akadémia két kötetben adott ki (1886-90) s amelyekhez Kammerer Ernő irt bevezetést. Ismertette Vámbéry Ármin a Századok 1887. évf. Budapesten él s orvosi gyakorlatot folytat.

2. V. László (lászlófalvi), Jézus-társasági atya, egyházi iró, szül. Szécsényben (Nógrád) 1852 okt. 14-én. A középiskolák végeztével a Jézus társaságba lépvén, rendi kiképeztetését Amiensben, Pozsonyban és Kalksburgban nyerte. 1874-1877. Kalocsán tanárkodott, 1877 óta a kalksburgi intézetben a magyar nyelv és irodalom tanára s egyszersmind a művészettár őre. Nagyobb szabásu irodalmi dolgozatai: Littré és napjaink bölcselkedése (Katolikus Szemle 1890); Kleutgen és a régiek filozofiája (u. o. 1891); Az egyházi művészetek tanulmányozásáról (u. o. 1894); A szép bölcseleti fogalmáról és művészeti érvényesüléséről (Bölcseleti Folyóirat 1896).

Velid

az omajjád dinasztia két khalifája, lásd Khalifa.

Velika

politikai község Pozsega vármegye pozsegai j.-ban, (1891) 821 horvát lak. A Papuk hegység tövében fekvő község 1740-50. Trenk Ferenc báró tulajdona volt, aki itt és Pleternicán ama hires szabadcsapatot szervezte, mely a hétéves háboruban az ellenség rémévé lett. V. közelében fakad az Ilidse nevü meleg forrás.

Velikaja

550 km. hosszu folyó Pszkov és Vitebszk orosz kormányzóságban, amely a Pszkovi tóba torkollik és Pszkov városát öntözi.

Velikij

(orosz, nőnemben velikája, köznemben velikoje; lengyelül: wielki) a. m. nagy; helynevekben gyakori.


Kezdőlap

˙