Vigadó

l. Redoute.

Viga Glumr

l. Glumr Eyjolfsson.

Vigályítás

a vigályos erdőgazdaságnál alkalmazott nagyobb mérvü megritkítás.

Vigan

Le (ejtsd: lö vigań), az ugyanily nevü járás székhelye Gard francia departementban, a Cevennek egyik szép völgyében, az Arre bal partján, vasút mellett, (1891) 5474 lak., selyemhernyótenyésztéssel, selyem- és pamutfonással, bőrcserzéssel, kesztyükészítéssel; közelében szén- és litográfkőbányával; régi gót híddal; református konzisztoriális templommal. 2 km.-nyire D. felé vannak a nyári tartózkodási hely gyanánt szolgáló Avčze falu (1138 lakossal) mellett Cauvalat fürdői.

Vigée

Erzsébet Lujza, l. Lebrun (2).

Viger

(ejtsd: vizsé) Mária Albert, francia politikus és miniszter, született Jargeau-ban (Loiret) 1843 okt. 18. Orvosnak készült, amellett azonban politikával is foglalkozott. 1885., 1889. s 1893. képviselőnek választották; a kamarában a radikális köztársasági párthoz csatlakozott. 1893-ban kereskedelmi miniszter lett és ezt az állást a Ribot-féle kabinetben is megtartotta, mig a Bourgeois-minisztériumban a mezőgazdsági tárcát kapta.

Vigevano

(ejtsd: vidsevano), város és püspöki székhely pavia olasz tartományban, a Ticino jobb partján, (1881) 20 096 lak., kalap-, szappan- és makaronigyártássa; jelentékeny selyemkereskedéssel; arkádokkal körülfogott nagy térrel; gránitból épített nagy kaszárnyával. Közelében van a Sforzesca-villa, egykori dominikánus kolostor.

Vigfússon

Gubrandur, izlandi tudós, szül. Frakkanesben (Nyugat-Izland) 1827 jan. 31. Tanulmányait Kopenhágában végezte, ahol főkép a régi északi germán irodalommal foglalkozott. 1864. meghivást kapott Angliába, hogy a Cleasby Rikárd által megkezdett Icelandic-English Dictionaryt (Oxford 1869-74) befejezze. Azóta Oxfordban lakott haláláig. V. ezen munkáján kivül számos régi forrásmunkának kiadója. Igy p. Biskupasögur (Kopenhága 1856-62); Bardarsaga Snaefellsás, Viglimdarsaga, Fornsögur (1860); Eyrtyggia (Lipcse 1864); Flateyjarbók (3. köt., Kristiania 1860-68); Sturlurgasaga (2. kot., Oxford 1878), melyeket gazdag irodalomtörténeti jegyzetekkel és bevezetéssel látott el. Az összes ó-északi költészeti munkák jegyzékét szintén ő adta ki, érdekes bevezetést irva a gyüjteményhez, melynek címe: Corpus poeticum boreale (2. köt., Oxford 1883) s néhány kötet jelent meg Rerum britannicarum Medii aevi scriptores címü munkájából. Hagyatékából jelent még meg: Landnánabók. V. ö. Maurer K., V. (Zeitschrift für deutsche Philologie, XXII. köt.).

Vigilans

(lat.) a. m. éber, figyelmes.

Vigiliák

(lat. vigiliae), a rómaiaknál az éjjeli őrség elnevezése, szemben a nappalival (excubiae). Napnyugtától napkeltéig négy ilyen vigilia volt, mindenik 3-3 óráig tartott, mely időt a vizórával (l. Klepszidra) számították. A kat. egyházban a nagyobb ünnepek előnapjai, rendesen bőjttel összekötve (l. Böjt). A gör. egyházban nincsenek tulajdonképeni V., hanem a főbb ünnepek hajnalán (a régi éjjeli virrasztás helyett) nagy vecsernyét tartanak litiával, kenyéráldással és utrenyével és ezt egész éjjeli virrasztásnak nevezik. V. ö. Melles E., Görög szert. liturgika; Lonovics, Archeologia; Wetzer-Welte, Kirchenlexikon. L. még Bőjt.


Kezdőlap

˙