Vintem

(huszas), braziliai és portugál rézpénz = 20 reis.

Vintschgau

(olasz, Val di Venosta), Tirolban az Etsch folyó belső vidéke, nevét a római korban ott lakó Venostes név alatt ismeretes nép után nyerte. A lakosok száma 24 000. Főbb helyek: Mals és Schlanders. A vidéket különösen sok vár és régi rom teszi érdekessé.

Vinum

(lat.) a. m. bor. Orvosi rendelvényeket: V. camphoratum (a. m. kámforbor). V. colchici, l. Kikirics. V. condurango (1 rész finoman metélt kondurangókéregből és 10 rész xeresborból áll). V. Ipecacuanhae (1 rész finoman metélt ipecacuana gyökérből és 10 rész xeresborból áll)

Vio

Tamás Jakab, l. Cajetan.

Viola

(olasz), többféle vonóshangszer neve, V. volt a neve egy régibb vonóshangszerfajnak, mely még a XVIII. sz.-ban is használatban volt, és amelyből a XVI. sz.-ban a tiroli és cremonai hegedükészítők közt fokozatos javítások folytán a hegedü és az annak mintájára készült nagyobb hangszerek, t. i. a mai brácsa, gordonka és nagybőgő eredtek. A V.-k két fő fajra oszlottak és pedig: 1. olyanokra, melyeket mint a hegedüt és a mai brácsát a kar tartotta és amelyek az állhoz lettek illesztve: V. da bracciö, azaz kar-V.; innen eredt a brácsa név, mely később a kar-V.-tól a mai brácsának nevezett hangszerre átment, melyet tulajdonképen alt-hegedünek kellene hivni. 2. Olyanokra, melyek mint a mostani gordonka, a térdek közt foglaltak helyet: V. da gamba, azaz térd-V. (onnan a gamba név is). A kontrabassz V. (violone, contrabasso da V.) egy nyolcaddal mélyebb volt, mint a gamba. Minthogy ügyes munkások által már régibb mesterek V.-i brácsákba, illetve gordonkákba átalakíttattak, ez által mindenféle hamis következtetések támadtak. A V. különös alosztálya a lira (l. o.); továbbá a V. bastarda, mely valamivel nagyobb volt mint a V. da gamba, 6-7 húrral, később, különösen Angolországban, a fogóhúrok hangjaira hangolt ugyanannyi együtthangzó (szimpatikus) húrral, melyek a nyereg s fogósík alatt voltak elhelyezve és a fogóhúrok által hangzásba hozattak; azonkivól a V. d'amore (Viole d'amour), mely éppen ugy volt szerkesztve, direkt a brácsa nagyságában, 6 fogó- és 6 együtthangzó húrral. Ellenben V. ponpore, mely nagyság tekintetében a brácsa és cello közé sorakozott. A V. da spalla (vállviola) valamivel nagyobb volt mint a V. da braccio és a játszás alkalmával a vállra illesztetett. A használatban levő V.-t vagy brácsát l. Brácsa.

Viola

Tourn. (növ.) a. m. ibolya (l. o.). Éjjeli V. a. m. estike; fehér V., l. Hóvirág; fürtös V. a. m. Lupinus, l. Csillagfürt; hánytató V. a Jonidium Vent., gyökere fehér, csípőskeserü, undorító ízü és fás (fehér ipekakuana). Braziliában, de nálunk is hánytatnak vele; háromszinü V., l. Árvácska, Cinkibolya; illatos V., l. Ákác; idegen sárga v. a. m. ligetszépe (l. o.); tőzeg-V., lásd Tőzike; vizi sárga V. a gólyahir (l. o.). A magyar nép zeken kivül viollának (l. o.) a Cheiranthust meg a Matthiolát nevezi.

Viola

József, a moldvai fejedelem főorvosa, a m. tud. akadémia volt tagja, szül. Marosvásárhelyt 1770 márc. 15., megh. 1858 márc. 23. Tanulmányait szülővárosában, Pesten és Bécsben végezte, 1787-ben 31 társával együtt II. József parancsára Temesvárra ment a törökök ellen küzdő Laudon hadvezér táborába, hol Belgrád bevétele után ezredorvossá nevezték ki. A francia háboru alatt Olaszországan működött, majd 1801. Erdélybe, 1806. Bukovinába helyezték át, 1808. Sturdza moldvai fejedelem az összes moldvai kórházak főkormányzójává nevezte ki s e minőségében 1808-tól 1834-ig tanusított rendkivüli buzgalmáért Ausztria, valamint Török- és Oroszország részéről számos kitüntetésben részesült. 1834-ben Konstantinápolyba kisérte a fejedelmet s beutazta vele a török birodalom egy részét. Hosszs orvosi gyakorlata alatt annyira meggazdagodott, hogy több faluja is volt Moldvaországban; magyar hazájáról azonban mindvégig melegen emlékezett meg. érdemei elismeréséül a m. tud. akadémia 1838 szept. 7. levelező tagjának választotta.

Violaceae

(növ.), l. Ibolyafélék.

Violagyökér

v. viollagyökér (növ.), az olasz liliom (Iris Florentina) tőkéje. L. Ibolyagyökér és Nőszirom.

Violentus

(lat.) a. m. erőszakos; violentia, erőszakosság, hatalmaskodás.


Kezdőlap

˙