Vítőr

l. Rapiere.

Vitré

az ugyanily nevü járás székhelye Ille-et-Vilaine francia départementban, a Vilaine jobb partján, vasutak mellett, (1891) 10 607 lakossal, kötöttáru-, fujtatókészítéssel és vászonszövéssel; XIV. és XV. sz.-ból való impozáns erősség maradványaival, amelyek börtön-, részben pedig a muzeum és nyilvános könyvtár helyiségeiül szolgálnak (képét l. az Építészet XVI. mellékletén). A mellette emelkedő dombon áll a gót Notre-Dame-templom (XV. és XVI. sz.), limogesi porcelánfestményekkel 1542-ből.

Vitriol

a nyers koncentrált kénsavnak közönséges neve. Régebben V.-oknak nevezték a nehéz fémeknek a szulfátjait is; p. réz-V. a. m. rézszulfát; vas-V. a. m. vasszulfát; cink-V. a. m. cinkszulfát stb.

Vitriol-dráma

e néven váltak ismeretessé azok a házasságon kivüli szerelmi összeköttetések, melyek az elhagyott nőt arra késztetik, hogy elhagyójának arcába vitriolt öntsön. Franciaországban az esküdtszék több ily dráma hősnőjét felmentette.

Vitriol-ólomérc

a. m. anglezit (l. o.).

Vitriolpala

a. m. timsópala (l. o.).

Vitrofir

(ásv.), l. Bazalt és felzitporfir.

Vitruvius

Pollio, római építész, Augustus császár korában élt. Némelyek szerint Veronából, mások szerint Formiaeből származott. Egy nevezetes munkát irt: De architectura, mely állítólag a Kr. e. 13. évből származik. Ezen munka, ámbár stílusa nehézkes és homályos és adatai igen kevés épületről vannak véve, minthogy azon korból ezen szakban egyetlen: számos kiadást ért. Kiadták: Rode (Berlin 1800, 2 köt.), Schneider (Lipcse 1807, 3 köt.), Stratico (Udine 1825-30, 4. köt.), Marini (Róma 1836, 4 köt.) és Rose és Müller-Strübing (Lipcse 1867); lefordították Rode (u. o. 1769, 2 köt.) és Reber (Stuttgart 1865). V. ö. Nohl, Index Vitruvianus (Lipcse 1876); Krohn, Quaestiones Vitruvianae I. De M. Ceti Faventini epitoma (Berlin 1896); Töry Emil, Marcus V. Pollio teoriája az antik szentélyekről (Budapest 1896).

Vitry-le-François

(ejtsd: lö franszoa), az ugyanily nevü járás székhelye, egykoron vár Marne francia départementban, a Marne jobb partján, az Ornain torkolata fölött, a Rajna-Marne-csatorna kiágazásánál, vasutak mellett, (1891) 8022 lak., kötöttáru-, kesztyü-, firnász-készítéssel, cukor-, bőrgyártással, őrlő és fürészmalmokkal, fa-, liszt-, gyapju-, olaj- és bőrkereskedéssel.

Vittenberga

l. Wittenberg.


Kezdőlap

˙