Vittenc

(Chtelnice, Chtelnic), nagyközség Nyitra vármegye pöstyéni j.-ban, (1891) 1631 tót lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Vittnyéd

(Letting), nagyközség Sopron vármegye kapuvári j.-ban, (1891) 1498 magyar lak., vasúttal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Azelőtt kitünő dohányáról volt hires.

Vittoria

1. város Siracusa olasz sziciliai tartományban, vasút mellett, (1881) 22 995, a 10 km.-nyire fekvő kikötőjét Scoglittit is beleszámítva 23889 lak., selyem- és rizstermeléssel; szép kupolás főtemplommal. - 2. V. (Victoria), Alava spanyol tartomány fővárosa, püspöki székhely, a Kantabri-hegyek és a Montes de V. közt elterülő széles, jó megmívelt és termékeny lapályon, a Zadorra, az Ebro mellékvize és vasút mellett, (1887) 27 770 lak., bőráru-, szappan-, butorkészítéssel; acél-, vasáru-, gabona- és borkereskedéssel; régi erődítményekkel; oszlopokkal körülfogott főtérrel. V. ismeretes azon győzelemről, amelyet 1367. a fekete herceg és még inkább arról, amelyet 1813 jun. 21. Wellington hercege a Jourdan és Bonaparte József vezérlete alatt álló francia hadakon kivívott.

Vittoria hercege

l. Espartero.

Vittorio

az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Treviso olasz tartományban, a Meschionak, a Livenza jobboldali mellékvizének partján, a Sta-Croce-völgy bejáratánál, vasút mellett, (1881) 16 325 lak., tekintélyes palotákkal és villákkal; a serravallei főtemplomban Tizián egy oltárképével. V.-t 1879. Ceneda (Acedes, Ceneta) és Serravalle egyesítéséből alakították.

Vitu

angol-K.-Afrika partvidékének egy része, a D. sz. 2 és 3° között, 1200 km2 területtel, mintegy 10 000 lak. A dombos síkságon máj., jun., nov. és dec. hónapokban van az esős évszak. Sűrübb erdők csak a főváros Vitu körül vannak. A föld termékeny; terem rajta főképen rizs, batáta, cukornád, banána, szezám és dohány. A mangófák és kókuszdiópálmák bő aratást nyujtanak; azonkivül a lakosok kitünő kaucsukot is nyernek. A lakosok szuahelik. Kiviteli kikötője Lamu szigetén van; kiviteli cikkek: elefántcsont és kaucsuk. Az egykor független szultán 1885. országát német védnökség alá adta. 1890. a németek Vitut átengedték az angoloknak. Midőn az angol uralmat a szultán elismerni nem akarta, 1893. elűzték országából.

Vitus

szent, vértanu (németül Veit, olaszul Guido). A bollandisták szerint egy előkelő sziciliainak volt a fia és már gyermekkorában buzgó keresztény. Pogány atyja Gylas és Valerianus biró nem birták őt Krisztustól eltántorítani. Nevelőjével Modestusszal és dajkájával Crescentiával erre Lucaniába menekült. Innen Rómába hozták, hogy Diocletianus császár ördöngős gyermekét meggyógyítsa. Ennek megtörténte után a császár igéretekkel akarta őt a pogányságra visszatéríteni, miután azonban állhatatos volt, tűzbe dobták, de sértetlen maradt; és mivel egy oroszlán sem bántotta, Modestusszal és Crescentiával együttesen kínpadon ölték meg. Emléknapja jun. 15-én. V. ö. Wetzer-Welte, Kirchenlexikon; Donin, Leben und Thaten der Heiligen Gottes.

Vitus

János, l. Balsaráti.

Vitus-tánc

(chorea sancti Viti, ballismus), sajátságos, folyton változó, szabálytalan izomösszehúzódásoktól függő, a test összes izmaiban jelentkező mozgásokkal járó önálló és jellegzetes betegség. E bántalom leginkább fiatal korban gyermekeken támad, továbbá nagy hajlandósággal birnak rá a terhes nők. A V. minden valőszinüség szerint fertőző betegség, amelynek oka közel áll a szivbelhártyagyuladást előidéző okhoz, miután a két betegség feltünően gyakran fordul elő együtt. Régebben a kedélyi megrázkódtatást s az utánzást is okul hozták fel, azonban ma az ilyen eseteket is fertőzésből kell származtatnunk. A V. lassan kezdődő bántalom, amelyet a beteg környezete sem vesz észre mindjárt elején s a gyermekeket gyakran megszidják ügyetlenségük miatt, amig kiderül, hogy az ügyetlenséget a V. okozza; gyakran csak az egyik testfélre szorítkoznak e mozgások (hemichorea). Amig enyhébb a folyamat, a beteg éjjelei nyugodtak, alvás idején a mozgások teljesen szünetelnek, ha azonban fokozódik a baj, a mind hevesebbé váló mozgások nem engedik elaludni a beteget, aki ágyában folyton ide-oda dobálódzik, kezeit, karjait megsérti s mindinkább kimerül. E mellett a beteg ingerlékennyé válik, érverése szaporább, arca kipirul. A betegség enyhébb alakjaiban a járási képesség, sőt a kezeknek bizonyos mértékben használhatósága megmarad, a súlyos esetekben azonban a betegek egészen tehetetlenek lesznek s ágyban is csak párnákkal gondosan körülvéve tarthatjuk meg őket sértetlenül. Az esetek többsége azonban nem ilyen súlyos. A betegség rendszerint 8-10 hét alatt meggyógyul, de néha hónapokra elhúzódik, a gyermekek rendszerint meggyógyulnak, a terhes nőkre azonban igen veszedelmes ezen betegség s néha halálos végü. Hasonlóan súlyos és kimenetelében még rosszabb betegség a Huntington-féle chorea, amely egyes szerencsétlen családokban átöröklődik s elbutulásra és halálra vezet; ez azonban igen ritkán észlelhető bántalom. A V. nevét szt. Vitusról nyerte (l. o.). A V. gyógyítására az arzént és az antipirint használják, főleg az előbbeni sok tejivással egybekötve a leghatásosabb. Igen súlyos esetekben az idegrendszernek erősebben nyugtató szereire is kerül a sor.

Vitzliputzli

a. m. Huicilopochtli (l. o.).


Kezdőlap

˙

errno: 2|errstr: unlink(../store/session/83b9d1752_652120624.session): No such file or directory|errfile: /var/www/mek2/oszkfw/OSZKfw/Session.php|errline: 255|

errno: 2|errstr: unlink(../store/session/a14ea925c2_18234165107.session): No such file or directory|errfile: /var/www/mek2/oszkfw/OSZKfw/Session.php|errline: 255|

errno: 2|errstr: unlink(../store/session/a1645629d_37764588.session): No such file or directory|errfile: /var/www/mek2/oszkfw/OSZKfw/Session.php|errline: 255|