Wad

(mangánhab, acerdese), változó összetételü, sok vizet tartalmazó mangánsavas só, egy kevés bárium- és káliumtartalommal, sok tekintetben a pszilomelánhoz (l. o.) áll közel, melynek gyakran elváltozási terméke; finoman pikkelyes, rostos v. földes, gyakori gumókban, veséded, cseppköves alakokban. Leginkább mangántartalmu vaspát elmállásából képződik.

Waddington

Vilmos Henrik, francia állam férfiu és régész, szül. Saint-Remiben (Eure-et-Loire) 1826 dec. 11. Angol család sarja, megh. Párisban 1894 jan. 13. Cambridgeben végezte tanulmányait, de azután Franciaországban telepedett meg, melyben második hazáját lelte. Vagyonát arra használta fel, hogy tanulmányai utakat tegyen a Keleten és kutatásainak éljen. Ebbeli munkái: Voyage en Asie mineure au point de vue numismatique (Páris 1852) és Voyage archéologique en Grece et en Asie mineure (Le Bas közreműködésével; 6 köt., Páris 1847-77), végül inscription grecques et latines de yrie (Páris 1870). E munkák alapján a francia akadémia tagjának választotta őt. Politikai téren a császárság bukásáig nem szerepelt, de a köztársaságnak felajánlotta szolgálatot. Megválasztatta magát 1871. a nemzetgyűlésbe, hol a mérsékelt köztársasági párttal szavazott és Thierst tekintette mesterének, aki 1873 máj. 18. közoktatásügyi miniszterré kinevezte. Azonban 6 nap mulva maga Thiers utolsó minisztériumával együtt lemondott. 1876 jan. a szenátusba választották; 1877 dec. 14. a Dufaure-kabinetben a külügyi tárcát kapta és a berlini kongresszuson is képviselte Franciaországot. 1879 febr. 4. Grévy miniszterelnökké tette, mely állásában dec. 21-ig működött. Erre nyugalomba vonult. 1883. elment Angliába mint nagykövet és 1893-ig maradt állásán. 1894. jan. a szenátusi választásokban nem kapott többé mandátumot.

Wädensweil

(Wädenswil, Wädenswyl), község Zürich svájci kantonban, a Zürichi-tó partján, vasút mellett, (1888) 6338 lak., gőzhajóállomással, selyem- és gyapjuiparral, kémiai gyárral; számos nyaralóval és hotellel; szép plébánai-templommal; régi kastéllyal, mely most kertésziskolául szolgál.

Wadowice

az ugyanily nevü galiciai kerületi kapitányság székhelye, a Visztula mellékvize, a Skava és vasút mellett, termékeny vidéken, (1890) 5374 lak., főgimnáziummal, katonai kórházzal.

Waereghem

(ejtsd: váregem), város Ny.-Flandria belga tartományban, K.-Flandira határán, a Lys közelében, vasút mellett, (1890) 7628 lak.

Waesland

(ejtsd: vaszland), Pays de Waes, Kelet-Flandria belga tartomány egyik vidéke a Schelde és a Gandból Terneuzenbe vezető csatorna közt, gazdag gabonatermeléssel. St. Nicolas és Lokeren városokon kivül 26 falut foglal magában.

Wagenaar

János, németalföldi történetiró, szül. Amsterdamban 1709 okt. 31., megh. 1773 márc. 1. Legfőbb műve: De vaderlandsche historie, melyet 1751-1802. mások folytattak (Amsterdam 1749-60 21 köt., 1788-1810 52 köt.), németül Tozétől, 8 köt., Lipcse 1756-64). Megemlítendők még a Németalföld egyesült államainak leirása (12 köt., Amsterdam 1739) és Amsterdam leirása (3 köt., 1760).

Wagendrüssal

község, l. Merény.

Wageningen

régi város Geldern németalföldi tartományban, a Rajnába vezető csatorna mellett, 8000 lak., mezőgazdasági iskolával és mezőgazdasági gyüjteményekkel; szép környékkel.

Wäggis

l. Weggis.


Kezdőlap

˙