Weig.

latin növénynév után Weigel Keresztély Ehrenfried nevének rövidítése. Szül. Stralsundban 1748., megh. u. o. 1831. mint a svéd király házi orvosa.

Weigel

1. Bálint, német teozofus, szül. Grossenhainban (Szászország) 1533., megh. 1588. Tanult 1554-től 1567-ig Lipcsében és Vittenbergában, mely utóbbi helyen 1567 nov. 16-án avattatott fel és Zschoppauba ment lelkésznek. Heterodox nézeteivel élete folyamán nem mert előlépni, s műveit halála után adták ki álnevek alatt nézeteinek barátai 1611-től 1621-ig Halléban és Magdeburgban. Ezen művei közül nevezetesebbek: Kirchen- und Hauspostille über die Evangelien; Das üchlein vom Gebet; Der güldene Gryff, d. i. Anleitung alle Dinge ohne Irrthum zu erkennen; Studium universale; Gnosti Seauton; Tabernaculum Moysis; Astrologia theologisata; Büchlein vom Wege und Weise, alle Dinge zu erkennen; Dialogus de Christianismo; Das Büchlein vom Ort der Welt; Das üchlein vom Leben Christi stb. W.-nek erősen természetbölcseleti alapon álló teologiai, vagyis inkább teozofiai nézetei Paracelsus és az új-platonikusok tanításán, Tauler és Eckhart mester misztikáján alapult, akiknek művei életének előhaladottabb korában tettek eá igen mély hatást. A létező világ az Isten, s minden magában levő különféleség isteni, ahogy ezt a panteisták is tanítják; Krisztus és Mária csak nevek, minden ember magában hordja az Üdvözítőt, s a váltság az embernek léte alapokával ismét helyreállított egységében áll, ugy hogy a történeti Krisztusnak W. rendszerében tulajdonképen semminemü helye sincsen. V. ö. Roth, Nöthiger Unterricht von den prophetischen Weissagungen (1694); Hilliger, Fata et scripta M. Valentini Weigelii (Vittenberga 1721); Herzog, Theologische Real-Encyklopädie (2. kiad. XVI. köt.).

2. W. János Ágost Gottlob, könyvkereskedő és műértő, szül. Lipcsében 1773 febr. 23., megh. u. o. 1846 dec. 25. Ô alapította a leghatalmasabb ódondászati könyvkereskedést Németországban. Később könyvkiadó üzletet is nyitott, melyben csakis klasszika-filologiai könyvekkel foglalkozott. Gazdag műgyüjteménye sok becses eredeti rajzot, képet és rézmetszeteket tartalmazott, melyeknek leirása megvan az Aehrenlese auf dem Felde der Kunst címü művében (Lipcse 1836-45, 3 köt.). W. adta ki e könyvet: Apparatus litterarius (u. o. 1807, új kiadás u. o. 1827). - Legidősebb fia W. Rudolf, szül. Lipcse 1804 ápr. 19., megh. u. o. 1867 aug. 22-én. 1831. műkereskedést nyitott Lipcsében, melynek lajstroma 1833-67. jelent meg Lipcsében, 35 szakaszban. Megjelent tőle: Holzschnitte berühmter Meister (Lipcse 1851, 66 fakszimilével). Üzlete halála után Vogel Hermannra szállott. - Öccse W. Tódor oszvald, szüld. Lipcsében 1812 aug. 5., megh. Hosterwitzben 1881 jul. 2. Átvette atyja üzletét és jelentékenyen kibővítette. Megjelent kiadásában: Autographen-Prachtalbum (Lipcse 1848-1849). Továbbá Zestermannal együtt irták meg: Die Anfänge der Druckerkunst in Bild und Schrift (145 fakszimilével, u. o. 1866, 2 köt.). Üzlete 1888 ápr. 1. Tauchnitz Keresztély Hermann tulajdonába ment át.

Weigelia

(növ.), l. Diervilla.

Weight

(ang., ejtsd: vét) a. m. súly, teher.

Weigl

József, zeneszerző, szül. Kismartonban 1766 márc. 28., megh. Bécsben 1846. Nevét a zene minden ágában ismertté tette s irt számos operát, operettet, klasszikus és világi irányu, valamint egyházi zeneműveket is, melyek száma igen tekintélyes. Legismertebb műve, mely még manapság is szerepel, Schweizerfamilie c. operája.

Weil

Királyi kastély és állami ménes Württembergben, Esslingen (l. o.) mellett.

Weilbach

fürdőhely Wiesbaden porosz kerületben, 1 km.-nyire W. falutól (1200 lak.). Kénes és nátron-litionos forrásokkal, amelyek vizét árulják (évenként 50 000 palack); új fürdőházzal, belélekző-intézettel.

Weilburg

járási székhely Wiesbaden porosz kerület felső-lahni járásában, a Lahn közelében, vasút mellett, (1890) 3671 lak., gyapjuszövéssel, fonással és festéssel, őrlő- és fürészmalommal, sörgyárral, kereskedelmi kertészettel; evangelikus városi templommal, amelyben a nassaui hecegi család kriptája van; a nassaui hercegek kastélyával; közelében vasérc- és szénbányával. I. Konrád és Nassani Adolf német császárok itt születtek. 1355-1816. a Nassau-W.-i hercegek székhelye volt. V. ö. Spielmann, Führer durch W. und Umgebung (W. 1894).

Weilderstadt

város a württembergi Neckar-kerületben, a Würm és vasút mellett, (1890) 1737 lak. Keményítő- és szivargyártással, szőnyeg- és pokróckészítéssel; Keppler-emlékkel. W. Keppler szülővárosa.

Weilen

József lovag, osztrák költő, szül. Tetinben (Prága mellett) 1830 dec. 28., megh. Bécsben 1889 jul. 3. Mint diák részt vett 1848. a forradalomban és büntetésből egy Magyarországon fekvő ezredhez lett beosztva, de már 1849 végén tiszt, 1852. főhadnagy és a földrajz és történelem tanára volt a hainburgi kadétiskolában. 1860. a znaimi műszaki akadémia tanára, 1861. a bécsi törzskari iskola s az udvari könyvtár alkalmazottja. 1874. nemesi rangot nyert, aztán kormánytanácsos és a sziniiskola igazgatója volt. Művei: Phantasien und Lieder (1853); Die Männer vom Scwert (epikai költemények, 1855); Tristan (romantikus tragédia, 1860); Gedichte (1863); Am Tage v. Oudenaarde (dráma, 1865); Dramatische Dichtungen (3 köt. 1868-70); An der Pforte der Unsterblichkeit; Der neue Achilles (1871); Aus dem Stegreif (ünnepi játék a Hofburg-szinház százados évfordulójára, 1876); Unersetzlich, Daniela (regények, 1879 és 1884). Az elhalt Rudolf trónörökösnek igen meghitt embere, irodalmi foglalkozásaiban munkatársa. Mint ilyen 1884. szerkesztője volt az Osztrák-magyar monarchia irásban és képben címü vállalat német nyelvü kiadásának. Drámái szinszerüek és hatásosak, de mélyebb érték nélküliek; főleg kifogásos sokszor a szereplők jellemzése.


Kezdőlap

˙