Whewell

(ejtsd: júel) Vilmos, angol tudós, szül. Lancasterben 1794 máj. 24., megh. Cabridgeben 1866 márc. 6. Tanulmányait Cambridgeben végezte, azután pedig u. o. a matematika tanárává lett. 1828. a mineralogia tanszékét nyerte el, melyről azonban 1833. lemondott. 1838. mint a morál-filozofia tanárát az egyetemre hivták, 1841. pedig a Trinity-College főnöke (master), majd végül 1855. az egyetem helyettes kancellárja lett. Igen sokoldalu ember volt, mit leginkább az bizonyít, hogy számos fizikai, filozofiai, mineralogiai nemzetgazdasági és más tudományos iratain kivül a Goethe-féle Hermann und Dorotheát is angolra fordította. Tudományos munkái közül csak ezeket említjük: Mechanical Euclid (6. kiad., 1843); Astronomy and general physics, considered in reference to natural philosophy (London 1834, 2. kiad. 1864); Histoy of the inductive sciences (3 köt., u. o. 1837); Philosophy of the inductive sciences (2 köt., u. o. 1840), mellyel Kant filozofiáját terjesztette hazájában; History of scientific ideas (3. kiad. 2 köt., u. o. 1858-61); Elements of morality, including polity (u. o. 1845); Lectures on systemati morality (u. u. 1846); Lectures on the history of moral philosophy in England (u. o. 1852); On Ricardo's principles of political economy (1833) stb. Kiadta továbbá Grotusinak De jure belli et pacis c. művét, angol fordítással ellátva (Cambridge 1854). V. ö. Todhunter, William W., account of his writings (2 köt., London 1876).

Whickham

(ejtsd: vikkemm), város Durham angol grófságban, a Derwent mellett, közel a Tyneba való torkollásához, vasút mellett, (1891) vashutákkal, szeg- és kémiai gyárral, kőszénbányával.

Whig

l. Tory.

Whip in

(ang., ejtsd: vip in) a. m. bekergetni, bekorbácsolni; az angol parlament műkifejezése annak a párttagnak (whipper-in) működésére, kire az van bizva, hogy fontosabb szavazásoknál a párttagok megjelenéséről gondoskodjék.

Whisky

Angliában és Amerikában a pálinka neve. Az Angliában kedvelt scotch W.-t füstös íz jellemzi.

Whist

(ang., ejtsd: viszt, a. m. csitt!), angol földről származott társasjáték, melyet francia kártyával játszanak, s amelynek négy résztvevője közül a két-két szembenülő játszik együtt. Az osztás a többi játékoktól eltérőleg, jobbról balra történik, egyesével adva le a lapokat; a sorshúzás által kijelölt osztó egyesével osztja el a kártyát. A játék licitálással kezdődik, ugy hogy legnagyobb a sans a-tout, amelyet rendesen az szokott kimondani, aki az ászokban erős. Minden párt arra törekszik, hogy a 13 lehetséges ütésből mentől többet hozzon haza, a hatodik ütésen túl mindenkinek trick a neve. A trickeken kivül számítanak még a honneurök (a tromfbeli szinnek figurái). Amely pártnak a játékban éppen semmi ütése nincs, vagy csak egyetlenegy ütése van, nagy slemmet avagy kicsit szenved, amit az ellenfél 6-8, esetleg 3-4 pointe-et irva ró fel. Aki először jegyzett 10 point-et, megnyert egy játszmát, még pedig egyszerüen vagy többszörösen (az ellenfél által csinált pointe-ekhez képest). Két megnyert partie összesen egy rubbert (robbert) tesz ki, még pedig kis rubbert, ha az ellenfél legalább egy játszmát megnyert; nagyot, ha ennyit sem nyert. Minden rubber után a játékosok kicserélik partnereiket; három rubber után a játék be van fejezve. Kivételesen hárman vagy ketten is játszhatják a W.-et egy vagy két strohmannal. V. ö. Manuel complet du jeu de W. (2. kiad. Páris 1844); a W. vagyis csittjáték (Pozsony 1824); Magyar kártyakönyv (124-125. old.).

Whitby

(ejtsd: vitbi), kikötőváros és tengeri fürdő York angol grófság North-Riding nevü részében, az Esk torkolatánál az Északi-tenger partján, vasút mellett, (1891) 13 274 lak., halászattal; közelében timsóbányával; régibb részeiben keskeny, szűk utcákkal, egy 650 alapított apátság romjaival; az új részében a West-Cliffen hotelekkel, szinházzal és parkkal.

White

(ejtsd: vájt) András Dickson, amerikai történetiró és államférfiu, szül. Homerban (New York állam) 1832 nov. 7. Tanulmányait a newhaveni Yale-kollégiumban kezdte és Európában folytatta. Azután a szentpétervári követséghez küldték; 1854-55. Berlinben élt tanulmányait folytatva; 1857. az angol irodalom tanszékét kapta az ann-arborei egyetemen (Michigan). 1863. New-York állam szenátusába választották és része volt a Cornell-egyetem (Ithaka) megalapításában, amelyen azután maga adta elő az újkor történetét. 1878. a párisi világkiállításon képviselte az Egyesült-Államokat. 1879-81. követ volt Berlinben. 1891. a Leland Stanford egyetemen vállalt el tanári állást (Palo-Altóban, Kalifornia). 1892-94. Szt.-Pétervárott míködött mint követ, 1897. pedig Mac Kinley Berlinbe nevezte ki követnek. Munkái közül említendők: Lectures on mediaeval and modern history (1861); A syllabus of modern history (1876); Warfare of science (2. kiad. 1877); Studies in general history and the history of civilisation (1855).

White Boys

(ejtsd: vájt bojsz, a. m. fehér legények), egy irországi titkos szövetkezet neve, mely 1760. alakult meg napszámosok, szegény bérlők s más ilyen elemekből. Céljuk volt a szigoru és keményszivü földbirtokosokon, lelkészeken és hivatalnokokon boszut állani. Éjjel, kormos arccal, fehér zubbonyban, támadták meg áldozataikat, kiket azután bántalmaztak vagy megöltek, s éppen olyan titokban, mint ahogy jöttek, el is távoztak. V. ö. Moore, Memoirs of the life of Captain Rock (London 1824). Ezzel szemben: Captain Rock detected (u. o. 1824). L. Irország (tört., IX. köt. 698. old.).

Whitechapel

(ejtsd: vájtcseppel), London egy része a Temze bal partján, Middlesexben a City szomszédságában, (1891) 74 420 lak., akik közt számos a bevándorolt munkás.


Kezdőlap

˙