Wsetin

(ejtsd: vsetin), város Walachisch-Meseritsch morva kerülti kaptiányságban, a Becsva és vasút mellett, (1890) 6057 lak., élénk iparral.

W. T. B.

a Wolff-féle telegráf-bureau (l. o.) rövidítése.

Wulf.

latin növénynév után Wulfen Xavér Ferenc (l. o.) nevének rövidítése.

Wulfen

Xavér Ferenc báró, osztrák botanikus, szül. Belgrádban 1728 nov. 5., megh. Klagenfurtban 1805 márc. 17. Mint jezsuita, 1763 óta Klagenfurtban a matematikát meg a fizikát tanította, a rend feloszlatása után u. o. világi pap és apát. Az osztrák birodalom déli részét növénytanilag alaposan kutatta és ismertette. Jacquin munkái sok észleletét közölték. Önálló munkái: Cryptogama aquatica (Lipcse 1803); Plantarum rariorum descriptiones (u. o. 1805, 6. táblával); Flora Norica phanerogama (Bécs 1858).

Wulfenit

(ásv.), l. Sárga ólomérc.

Wunderer

Der (Etzels Hofhaltung), középkori német költemény, mely Kaspar von d. Rhoen Heldenbuch-jában fönnmaradt (kiadták Hágen és Primisser 1820.). V. ö. Zimmerstädt Ferenc tanulmányát a berlini lujzavárosi reálgimnázium értesítőjében (1888) és Egyet. Phil. Közlöny (1889, 764. old.).

Wunderlich

Károly Reinhold Ágost, német orvos, szül. a Neckar melletti Sulzban 1815. aug. 4-én, megh. Lipcsében 1877 szept. 25. Orvosi tanulmányait a tübingai egyetemen végezte, azután Párisba ment ismereteinek kibővítése végett. 1838. nyerte el az orvosdoktori oklevelet, 1840. Tübingában telepedett meg. 1846. rendes tanár és a belgyógyászati kóroda igazgatója lett. 1850. a lipcsei egyetemen folytatta tanárkodását. Nagy működést azonban főleg az 1866-iki kolerajárvány alatt fejtett ki, ugyszintén a Franciaország elleni háboruban. Nevezetesebb munkái a következők: Handbuch der speciellen Pathologie; Geschichte der Medicin (1878); Handbuch der Pathologie und Therapie (Stuttgart 1850-52, 2. kiad. u. o. 1851-1856); Grundriss der speciellen Pathologie und Therapie (Stuttgart 1858); Das Verhalten d. Eigenwärme in Krankheiten (Lipcse 1868, 2. kiad. 1870, magyarra fordította Purjesz Zs. 1871); Die luetischen Erkrankungen des Gehirns u. Rückenmarks (Volkmanns Sammlung klin. Vorträge, Lipcse 1875); Roserrel együtt 1842. alapította meg az Archiv für physiolog. Heilkunde c. orvosi szaklapot, melyben több lényeges munkáját közölte.

Wundt

Vilmos, német fiziologus és bölcselő, szül. Neckarauban (Baden) 1832 aug. 16-án. 1851-1856. több német egyetemen orvostant hallgatott. 1857. a fiziologia magántanára, 1864. u. a. rendkivüli tanára Heidelbergában; 1866. beválasztották a badeni alsóházba; de a politikai pályának csakhamar hátat fordított, 1874. Zürichbe, 1875. Lipcsére hivták meg a bölcselet rendes tanárának, ahol azóta működik. W.-nak fő művei: Die Lehre von der Muskelbewegung (Braunschweig 1858); Beiträge zur Theoire der Sinneswahrnehmung (Lipcse 1862); Vorlesungen über die Menschen- u. Thierseele (2. kiad. Hamburg 1892); Lehrbuch der Physiologie des Menschen (4. kiad., Erlangen 1878); Die physik. Axiome und ihre Beziehung zum Causalprinzip (u. o. 1866); Unterscuchungen zur Mechanik der Nerven und Nervenzentren (2. köt., Stuttgart 1871-76); Grundzüge der physiologischen Psychologie (4. kiad. Lipcse 1893; magyarul Gebhardt Lajos, pest 1869); Logik (2. köt., Stuttgart 1880-83); Essays (Lipcse 1885); Ethik (2. kiad. Stuttgart 1892); System der Philosophie (Lipcse 1889); Hypnotismus und Suggestion (u. o. 1892); Grundriss der Psychologie (u. o. 1896, 2. kiad. 1897; magyarra ford. Rácz Lajos, Budapest 1898). Szerkeszti azonkivül a Lipcsében 1883 óta megjelenő Philosophische Studien c. szakfolyóiratot, melyben tanítványai közlik szakbeli dolgozataikat.

Wunsiedel

az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi felső frank kerületben, a Röslau és vasút mellett, (1890) 3775 lak., üveg-, porcellán-, elektrodinamikus gépgyártással; jelentékeny gránitbányával és csiszolókkal; az itt született Schwanthalernek hatalmas mellszobrával. W. kedvelt nyaralóhely. Szép környékének legszebb pontjai a luisenburgi sziklalabirint és az Alexandersbad. V. ö. Ruckendeschel, Geschichte der Stadt W. (Wunsiedel 1855).

Wuoksen

(Wuoxen, Vuoksi), vizben gazdag folyó Wiburg finn länben; a Lappavcsiből folyik ki; több vizesést alkot, aminő az Imatra (l. o.) és Kexholmnál a Ladogába torkollik. Vizének főtömege azonban a Kivisalmi-csatorna kiépítése óta a Suvanto-tón keresztül Taipalenál torkollik. Az utóbbi úton 150, az elsőn 163 km.-nyi hosszuságban hajózható.


Kezdőlap

˙