Yvorne

(ejtsd: ivorn), falu Waadt svájci kantonban, 11/2 km.-nyire Aigletől, a Rhône völgyében, (1888) 869 francia lak. Itt teremnek Waadt legjobb fehér borai (Clos du Rocher, Maison blanche). 1584. hegyomlás a falut összezúzta és 122 embert tönkre tett.

 

 

 

Z, z

betü (görög Z, z), a latin ábécének utolsó, a magyarnak utolsó előtti betüje. A rómaiak csak görög eredetü szókban éltek vele. Az olaszban nemcsak z hangot, hanem dz és még többször c hangot jeleöl, p. nazione (ejtsd: nacióne) stb. A német szókban pedig mindig igy olvasandó, p. Zürich (ejtsd: cürich) stb. A mennyiségtanban a z a harmadik ismeretlen szám jegye.

Z

hang, az sz-nek megfelelő lágy hang. Lásd Hangok.

Zaandam

(Zaardam, Saardam, Sardam), város É.-Holland németalföldi tartományban, a Zaan és vasút mellett. 16 200 lak., cément-, papiros-, enyv- és dohánygyártással, őrlő- és fürészmalmokkal, olajprésekkel. A hajóépítés már csaknem teljesen megszünt. 1697. Nagy Péter cár Mihailov Péter néven hajóácsnak iratta be magát.

Zab

(növ., Avena L.), a pázsitfélék családjába tartozó növénynem; többnyire egy- v. kétnyáréltü fű, egy- vagy többvirágu füzérkékkel. A nem egyenlő füzérkepelyvák hártyásak; a virágpelyvák háta ormós, vége gyakran kétfogu, szálkája pödröttes; a termesztett zab fajtáinak virága szálkátlan. Vagy 50 faja (hazánkban 17) a mérsékelt égövnek inkább keleti felében terem. A legtöbbje csak gyep-növény. Ezeknek füzérkéje csupa termékeny virágokból áll és szálkás, de szálkás pelyvája nem kétfogu. A szőrösödő zab (A. pubescens L.) száraz, nem aszós réteink jó zöld takarmánya. Virágzata dúsvirágu, buja levélzetével jó zöld takarmányfű. Legeleőinken ezeken kivül még sok vad zab van. A termesztett zab virágocskái közül csak a legalsónak van térdes szálkája, néha ennek sincs. Legelterjedtebb faja a közönséges abrakzab (A. sativa L.), szerteszét ágazó dús ágbogjának füzérkéi 2-, 3-, sőt 4-viráguak; szálkája egyenes, gyakran eltörpül v. elsorvad; a virág pelyvái a szemet bezárják. Nagyon valószinü, hogy a keleti Európában és Elő-Ázsiában vadon termő héla- vagy üres zab (A. fatua L.) mívelésbeli származéka, amely ugyan rendesen térdes szálkáju és lehulló pelyváju, de néha egyenes szálkáju és zárkózó pelyváju is. Az abrakzab termelése a hideg égövben (Norvégiában a 69°30' alatt) és a hegyek havasaljai övében is érdemes, mert egész fejlődésére melegebb helyen 16, hidegen legföljebb 22 hét kell. Még irtásföldön is jól fizet. Már megmunkált szántóföldön, a vetés forgásában kapás növény, lóhere és rozs után következik; jókor kell vetni, hogy a még nyirkos földben jól meggyökeresedjék. A kötött földet alája meg kell hengerelni vagy vetés után megboronálni. A trágyázást nagyon meghálálja. Szórvavetéskor egy hektárra 2,5, sőt 4,8 hl., a sorbavetéskor 2,3, sőt 3 hl. kell, amiből a hely alkalmazhatósága szerint 12-28, sőt 80 hl.-t lehet aratni, 39-45, sőt 69. kg.-jával, azaz ötszörösen, sőt 20-szorosan is fizet. Többféle fajtája közül a féloldalra néző és kónya bugáju zászlós, török vagy keleti zab (A. orientalis Schreb.) a pelyvák lehullása vagy összezárkózása és szine szerint többféle (fehér, sárga, szürke, barnas s fekete). A pelyvátlan szemü vagy csurdézab (A. orientalis var. gymnocarpa Kcke.) virágtengelye megnyult és a füzérke pelyváiból kimagasló füzérkéje 4-6 virágu. A zászlós zab, melynek szeme a pelyvájában marad (l. Álgyümölcs), a tavaszi deret jobban elviseli, mint a csupasz szemü, csakhogy később aratható és nehezebben csépelhető ki. A nagy, bajusztalan vagy kopasz zab (A. sativa nuda Al.), meg a hazánk nyugati részében vetett kis kopasz zab (A. sativa nuda L.) még silányabb. A bugájával szétnéző kurta zabot (A. brevis Roth.) meg a borotvás zabot (A. strigosa Schreb.), melyeknek alsó, hosszu-kocsányu virága kétszálkáju, csupán északibb tájon vetik. A khínai csupasz zab (A. sativa Chinensis Fisch.) É.-Amerikának kopárabb fekvésü helyein jobban fizet, mint a többi, de Európában nem érdemes vele vesződni. A zab száraz szeme 13% nitrogéntartalmu és 66% fehérjenemü vegyületeket foglal magában. A zab hazája ismeretlen. Az ókor nem termelte (a latin avena nem zab, hanem nád), azonban a régi kelták és germánok sírhantjai alatt zab gyakran található. Ugy látszik, hogy a lótenyésztő ázsiai jövevénynépek (avar, magyar) is hozták magukkal. A török nyelvekben előforduló zab név arra enged következtetni, hogy az ő kulturájukkal terjedt, nem pedig a szlávéval (melynek nyelveiben a zab neve «ovesz»). Nálunk lóabrak; csupán a tót felvidék süt lisztjéből szálkás kenyeret (árpakenyér, zabhalusa). Észak-Európa tartományaiban kását őrölnek, Belgiumban sört főznek belőle. Orvosságnak is használják. A zabnemüek fajait Janka állította össze: A venaceae Europeae (Természetrajzi füzetek, VIII. köt., 1884); többek közt a csak nálunk honos díszes zab (A. decora Ika) nevü új fajt irja le. L. még Avenastrum.

Betegségei. A kedvezőtlen életviszonyok miatt a többi gabonafélékben mutatkozó betegségek a zabban, mely nem annyira igényes, kevésbbé tesznek kárt. A növényi paraziták által okozott betegségek közül leggyakoribb és legkárosabb az üszög (l. o. és Gabonaüszög); gyakori még a rozsda (l. o. és Gabonarozsda), továbbá a lisztharmat (l. o. és Gabonalisztharmat), mig az anyarozs (l. o.) ritkább.

Zabanius

l. Harteneck.

Zabern

(Saberne), az ugyanily nevü járás székhelye Alsó-Elzász elzász-lotaiai kerületben, a Zorn, a Rajna-Majna-csatorna és vasutak mellett, (1890) 7341 lak., bőrcserzőkkel, keményítő-, sörgyártással, mezőgazdasági eszközök készítésével; kat. templommal, amelyben fehér márványból egy pieta alakja látható; a strassburgi püspökök egykori kastélyával, amely most kaszárnya és kaszinó; muzeummal; egykori erődítmények maradványaival. Közelében több várrommal. 1525. Antal lotaiai herceg itt a fölkelő parasztok közül 18 000-et kaszaboltatott le. 1696. a franciák lerombolták az erődítményeket. V. ö. Fischer, Geschichte der Stadt Z. (1874); Fuchs, Z. und Umgebung (Linz 1893).

Zabie

(ejtsd: zsabije), falu Kosow galiciai kerületi kaptiányságban, a Cseremozs partján, (189) 6216 rutén lak.

Zabla

vagy zabola, a legősibb és legegyszerübb lószerszám, mellyel a lovat fékezik. Két darab, közepén csuklóval egybekapcsolt, külső végén lyukas vasdarabból áll. E lyukakba fűzik a ló kormányzására való kantárszíjat vagy gyeplőt.

Zabnemüek

(növ.), l. Zab.


Kezdőlap

˙